Via Transilvanica

Az út, amely összeköt

Múlt héten szerdán délután Szovátán, a Petőfi parkban felavatták a Via Transilvanica tematikus turisztikai útvonal Maros megyén áthaladó szakaszát. Az út kijelölését a 2000-ben Báránykőn (Borgóprund község – Beszterce-Naszód megye) létrejött Tăşuleasa Social civil szervezet vállalta. A 2018-ban Gyulafehérváron – Románia egyesülésének 100. évfordulója alkalmából – elindított projekt célja 950 km, nagyrészt gyalog és kerékpárral végigjárható útvonal kijelölése, amely Drobeta Turnu Severintől, az ókori rómaiak által tervezett, Damaszkuszi Apollodórosz építette egykori Duna-hídjától a bukovinai Putna ortodox kolostorig halad tíz megyén át. Az útvonalból eddig mintegy 400 km készült el, ebből 160 km Maros megyét is érinti. 

A Szovátán tartott nagyszabású, nyílt téren, profin megszervezett zártkörű rendezvényre az egyesület a sajtó képviselőin kívül mások mellett azokat hívta meg, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez. Megyénkben 15 közigazgatási egység járult hozzá, hogy a területét átszelje a kijelölt útvonal, amely kétszer lépik be, majd hagyja el megyénket. Egyik szakasz délen Segesvár környéki, egykori szász településeket érint (Szászkézd, Fehéregyháza, Erked), a másik Marosvécs és Parajd között halad nagyjából a Görgény völgyében, Alsóidecs, Görgénysóakna, Görgényszentimre, Erdőlibánfalva, Görgényhodák községek területén és természetesen Szovátán is, majd Parajd felé irányulva tér Hargita megyébe. Egy-két kivétellel jelen voltak a helységek polgármesterei, a csíkszeredai magyar konzulátus képviselői, politikusok. Egy nagy csapat képviselte a Mureş Runners szabadidő-sportegyesületet is, ők kerékpárral érkeztek Marosvásárhelyről a helyszínre. 

A rendezvényt a szovátai Petőfi parkban felállított színpadon Alin Uhlmann Uşeriu, az egyesület elnöke vezette, aki többek között elmondta, hogy a Via Transilvanica kiépítésének ötletét a más országokban (Spanyolország, Franciaország stb.) létező tematikus útvonalak adták. Jelmondata – Út, amely összeköt – nem csak az egyesülést szimbolizálja, hanem mindazt, amit Románia jelent turisztikai szempontból: a különböző tájegységek természeti, etnikai gazdagságát. Részben követi az egykori római limest, amely önmagában egy történelmi, kulturális teret határolt be. A Tăşuleasa Social első hasonló próbálkozása a Kelemen-havasokban kijelölt, ismertetőtáblákkal is ellátott Via Maria-Theresa (Mária Terézia útja) volt. A részben ma is látható utat az egykori Habsburg Birodalom határőrei használták. A sikeren felbuzdulva vállalták fel, hogy Erdély határait követve kijelölik a Via Transilvanicát, amelynek célja az itt élő népek, kultúrák közötti kapocs megteremtése is. A szervezet elnöke örömmel adott hangot annak, hogy a kijelölés során (fehér alapon narancssárga T monogrammal) nemcsak jelzéseket festettek, hanem közel 300 kg-os gránittömböket is kihelyeztek, a munkából számos önkéntes és önkormányzat is kivette a részét. Ez az összefogás is igazolta, nemes cél érdekében az ország különböző tájain élő és dolgozó emberek össze tudnak fogni. 

Sikerült bevonni a munkába számos önkéntest, önkormányzatot, civil szervezeteket, stratégiai partnereket, támogatókat, nagy neveket, akik az ügyet képviselik. A Maros megyén áthaladó szakaszt három hét alatt építették ki. Volt amikor csupán néhány önkéntes dolgozott, de előfordult, hogy polgármesterek a község tulajdonában levő traktorokat is bevetették, hogy a helyszínre szállítsák az útvonaljelző köveket. És nem véletlenül érintették Szovátát, amely jellegzetességével sajátos színfoltja a Via Transilvanicának. 

A Maros megyei szakaszt felavató ünnepségen a felszólalók sorát házigazdaként Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere nyitotta meg, aki értékelte a kezdeményezést, és elárulta, hogy a park közepébe helyezett „határkövet” Bocskay Vince helybéli szobrász faragta ki a fürdőtelepre jellemző szimbólummal. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, az eddig elkészített útvonal leghosszabb szakasza Maros megyén halad át, ami igazolja, hogy nagyon gazdag itt a turisztikai kínálat. A vírusjárvány okozta válságból való kilábalás egyik fontos gazdasági lehetősége a turizmus, s mint ilyen, a megyei tanács is megtesz mindent ezért. A megyei tanács szándékában áll egy több mint 100 km hosszú kerékpárutat kiépíteni az egykori kisvasút nyomvonalán. Ez kiegészítené a Via Transilvanica kínálatát. 

A két elöljáró román és magyar nyelvű beszédeit követően a vendégek betonba rögzítették a park közepén felállított jelzőoszlopot. A szimbolikus jelentésű mozzanat után felszólalt még Marcel Iureş színművész, aki elárulta, hogy tud néhány szót magyarul, ismeri a „barangoló” jelentését is. S mint aki összebarangolta a világot, felvállalta, hogy a nevét és arcát adja a kezdeményezéshez. E cél nagykövetei többek között Tibi Uşeriu – az egyesület elnökének öccse –, az ismert extrém sportoló, aki társával, Toma Coconeával arra ösztönözte a jelenlevőket, hogy járják végig az útvonalat. A rendezvényen nem véletlenül volt jelen Miklós herceg, I. Mihály király unokája és felesége, Alina is, hiszen mindketten aktívan részt vettek az útvonal kiépítésében. Két és fél évvel ezelőtt csatlakoztak az egyesülethez. S míg Miklós herceg szerepet vállalt az útvonal bejárásában, kijelölésében, felesége mindezt leírta és közölte a honlapon. A herceg a munkájáról, az útvonal hasznáról, szépségéről és fontosságáról beszélt a hallgatóságnak. Felszólalt még Corina Vasile, a Raiffeisen Bank képviselője, aki elmondta, a pénzintézet 300.000 euróval támogatta a projektet, mert hittek abban, hogy ez a jövőnek szóló jó befektetés. Dragoş Bucurenciu a Zöld 003 egyesület nevében szólalt fel. Civil szervezete az egykori szász falvakat érintő erdélyi dombvidéken fogott hozzá hasonló útvonal kijelöléséhez, és ezért lett a Via Transilvanica projekt partnere. A rendezvény tiszteletbeli meghívottja volt Andrew James Noble, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, aki románul és angolul szólt a jelenlevőköz. Többek között elmondta, nem véletlenül kedvelte meg Károly herceg Romániát, nemcsak természeti szépsége, hanem kulturális sokszínűsége is vonzotta, és természetesen a családi gyökereknek is szerepük van benne. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Via Transilvanica a természeti és kulturális örökségvédelem jó példája lehet, ugyanakkor egészségünk megőrzése érdekében fontos a kerékpározás, a gyalogtúrázás, és erre kínál lehetőséget a felavatott útvonal. 

A programnak több mint 4000 adományozója volt. A számos szponzor mellett olyan partnerek is mellé álltak, mint a kolozsvári Endava nemzetközi szoftverfejlesztő cég, amelynek munkatársai nevében Isabela Buhai régiómenedzser elárulta, egyik ismerőse „hazafelé” menet vitte be az egyesület Beszterce megyei (Báránykő)  székhelyére, és amikor meglátta, mivel foglalkoznak, felajánlotta a segítségét. Elmondta, a szovátai ünnepség alkalmával indították el azt a mobiltelefon-applikációt, amellyel követhető az útvonal, letölthetők naprakész információk, és bárki megoszthatja tapasztalatait, friss információit. Az önkéntesek qr-kóddal ellátott kis jelzőoszlopokat is átadtak, amivel be lehet lépni a virtuális térbe. 

Az ünnepséget találóan a Maros Művészegyüttes román és magyar tagozatának rövid műsora zárta. 

A Hargita megyei szakasz – a Székelyföldet (Terra Siculorum) szeli át – avatója Székelyderzsen lesz. Alin Uşeriu a Népújság kérdésére elmondta, munkájuk nem ér véget a teljes útvonal kiépítésével, hiszen utána nagyobb teret szentelnek majd a népszerűsítésének, mivel csak akkor van értelme a programnak, ha használják is a turisták. Reméli, hogy az önkormányzatok, civil szervezetek és önkéntesek is szerepet vállalnak majd a karbantartásában, mert sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyanok, akik tönkreteszik a turistajelzéseket, irányjelző és információs táblákat. Az elnök hangsúlyozta, a Via Transilvanica ötletgazdája az egyesület, de ez valójában mindenkié, ezért is választották jelmondatul: „Út, amely összeköt”.