Veszélyben az érettségi

Folytatódik az oktatásban dolgozók általános sztrájkja

Kedden délelőtt az oktatási szakszervezetek sztrájkőrséget szerveztek – a fővároshoz és több nagyvároshoz hasonlóan Marosvásárhelyen is – a kormányhivatal előtt. Az összegyűlt közel másfél ezer tanügyi alkalmazott – pedagógusok és kisegítő személyzet – méltányosabb bért követelt a kormánytól addig is, amíg életbe nem lép egy új, elfogadható közalkalmazotti bértörvény. Sípokkal, darázskürtökkel hangzavart keltve próbálták magukra vonni a figyelmet. 

Megfelelő kiállással nemcsak béremelést érhetünk el, hanem olyan változást indíthatunk el, amely visszahelyezheti az iskolát, a tanítást, a tanári megbecsülést a társadalom értékrendjének az elejére. Alkalmas reformok és változások kellenek. Ezeket kitartással, szolidaritással tudjuk elérni. Használjuk ki a lehetőséget, ne adjuk fel! – fogalmazott a tömeget lelkesítő beszédében Molnár Zoltán, az Egyetem Előtti Oktatás Szakszervezetének megyei elnöke, a tüntetés társszervezője. 

– Önök számítanak a diákok és szüleik támogatására, miközben milliónyi család életét nehezítették meg a munkabeszüntetéssel. A sztrájkot szervező szakszervezetek jól tudták, hogy tiltakozó akcióik veszélyeztetik a tanévzárást, több százezer diák jogait sértve. Ön mint pedagógus ezt hogyan értékeli? 

– Minden pedagógus pályájának, az évi munkájának az a fénypontja, amikor lezárják az évet. Amikor elballagnak a nyolcadikosok, a tizenkettedikesek, amikor egy új útra indulnak, és mindez annak az eredménye, amit az elmúlt időszakban közösen tettünk. Amikor elindítottuk decemberben ezt a tiltakozó folyamatot, nem gondoltunk arra, hogy idáig fog nyúlni. Januárban, februárban, márciusban hosszú tüntetéssorozat volt az ország különböző pontjain. Sajnos, a kormány még csak tárgyalni sem ült le a szakszervezetekkel. Ennek eredményeképpen úgy megnőtt az elégedetlenség, hogy az oktatásban dolgozók több mint 70 százaléka aláírta az általános sztrájkot támogató kérdőívet. Maros megyében a szakszervezeti tagok 85 százaléka csatlakozott hozzá. 

– Mit tesznek a pedagógusok azért, hogy zavartalan legyen a beütemezett vizsgák menetrendje? 

– Most a kormány kell megtegye a megfelelő lépéseket, hogy számunkra elfogadható választ adjon követeléseinkre. Csak akkor tudjuk lezárni ezt a tanévet. Nem a pedagógusok, hanem a kormány kellene lépjen annak érdekében, hogy az érettségi, a nyolcadik osztályosok vizsgái normális körülmények között folyjanak. Úgyszintén az elmaradt felmérőket, eseményeket úgy kell behelyezni a hátramaradt időbe, hogy a tervek szerint záruljon a tanév. 

– Előfordulhat, hogy a végzős évfolyamok vizsgáit elhalasztják? 

– Megtörténhet, ha a kormánynak nem lesz olyan lépése, amely ezt a konfliktust feloldja. 

– Számoltak azzal, hogy a lezáratlan tanév, a bizonytalanság akár több százezer ember sorsát, jövőjét teszi bizonytalanná, közvetve az egész társadalom életét felborítja? 

– Ezzel nem lehet a tanárokat megbélyegezni. Ha az oktatásban reformok, változások következnek be, akkor mindenki nyer. Egy jó oktatás egy országot előre visz, fellendít, fejlődésbe helyez. 

– Ebből az következik, hogy a pedagógusok is elégedetlenek a nemrég elfogadott közoktatási törvénnyel. Sokan felteszik a kérdést, hogy amíg a törvény kidolgozás alatt volt, amikor a parlamenti szakbizottságokban vitatták meg, és látták, hogy rossz a törvény, miért nem léptek akkor általános sztrájkba? Vagy amikor a múlt év végén elfogadott költségvetésben látták, hogy kevés az oktatásra szánt pénz? 

– Mert most jött össze az általános sztrájk feltétele. A szakszervezet elsődleges feladata a tanárok és az oktatásban dolgozók jogainak a védelme. Minden más másodlagos. Nyilván ettől pont olyan érdeke a szakszervezetnek is, hogy megfelelő oktatási törvények, megfelelő finanszírozás legyen. Mi folyamatosan hangot adtunk elégedetlenségünknek. Végig, amíg a közoktatási törvény közvitára volt bocsátva. Sajnos a beküldött észrevételeinkből szinte semmit nem vettek figyelembe. Hiába volt közvita, még rosszabb került elfogadásra, mint a tervezeti állapotban volt. Ami igazából felháborította a tanárokat, az a bérezésre vonatkozik. Volt egy olyan megegyezés a kormánnyal, hogy a következő bértörvényben mint viszonyítási pont a kezdő pedagógus bére egyezzen meg az országos átlagbérrel. Hiába volt egyezség, mert a kormánytól a parlementhez átküldött törvénytervezetben már nem szerepelt ez a mondat. Ezért nincs semmi garanciánk, hogy a készülő bértörvényben jó pozícióba kerülünk. Csak szóbeli ígéreteket kaptunk. 

Folytatódik a tanügyi sztrájk, nem sikerült megegyezniük a szakszervezetek és a kormány képviselőinek

Folytatódik a tanügyi sztrájk, mivel a hatóságok nem tettek eleget a szakszervezetek mintegy 20 százalékos béremelésre vonatkozó követeléseinek – közölték a szakszervezeti vezetők kedden, a kormány képviselőivel folytatott tárgyalás után.

Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke a fővárosi Victoriei téren bejelentette, a kormány elutasította hétfői javaslatukat, amelynek értelmében körülbelül 20 százalékkal emelkedtek volna a fizetések a tanügyben.

A tárgyaláson a kormány képviselői korábbi ajánlatukat ismételték meg, miszerint 4000 lejes juttatást biztosítanak a tanároknak és 1500 lejest a kisegítő személyzetnek.

Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség elnöke azt mondta, ha Klaus Iohannis államfő a helyzet megoldását óhajtja, akkor „sürgősen közbe kell avatkoznia”, és közvetítenie kell a felek között.

A tüntetők a Cotroceni-palota felé vették az irányt. (Agerpres)