A veseelégtelenséget okozó véres hasmenés

Gyakran hallottuk az elmúlt hetekben a 15 Argeş megyei csecsemőnél diagnosztizált hemolitikus urémiás szindróma (HUS), azaz a véres hasmenést és veseelégtelenséget okozó betegség nevét, ami a művesekezelés alá került kisbabák közül kettőnek a halálát okozta.

A betegséget az esetek többségében az Escherichia coli baktérium egyik fajtája okozza. A baktériumok által kiválasztott méreganyag megtámadja a gyomor- és bélrendszer ereinek sejtjeit, majd a vesét és esetenként az agysejteket is. Kezdetben súlyos, görcsös hasmenéssel jár, majd a széklet a bél ereinek károsodása miatt véressé válik. A hasmenést hányás, láz kíséri, sőt légúti fertőzés is társulhat hozzá. A beteg levert lesz, mozdulni is alig tud, vizeletének mennyisége nagyon lecsökken. Ha a veseszövet olyan mértékben károsodik, hogy működése leáll, már nem tudja kiválasztani a szervezetben felgyűlt méreganyagokat, nem tudja a vért megtisztítani. Ilyenkor dialízisre szorul a beteg. Ha idejében művesére kötik, a gyógyulás esélye jelentős mértékben megnövekszik. Egyébként a vérsejtek pusztulása vérszegénységet okoz, a beteg vérzékennyé válik, eszméletét veszti, kómába esik. 

A hemolitikus urémiás szindrómát a ritka betegségek közé sorolják. A csecsemőknél azért gyakoribb, mert immunrendszerük még nem képes a hatékony védekezésre. Vérvétellel és székletmintával megállapítható, hogy jelen van-e a szervezetben a veszélyes kólibaktérium, valamint a vérszegénység mértéke és a vesekárosodás foka is.

A betegséget okozó baktériumok megtalálhatók a szarvasmarhák bélcsatornájában, a nyers hússal érintkezett lapítódeszka, továbbá a nem kellően megmosott nyers gyümölcsök, az általános higiéniai szabályok be nem tartása is a fertőzés forrás lehet. 

Bár Romániában a veseelégtelenséggel járó hasmenéses csecsemők egy megye különböző szociális helyzetben levő családjaiból kerültek ki, az egészségügyi hatóságoknak nem sikerült megnyugtató módon tisztázniuk, hogy mi okozta a fertőzést. A vízhálózat ellenőrzése negatív eredménnyel járt, a narancsról is bebizonyosodott, hogy nem volt fertőzött, a meg nem nevezett cég által gyártott tehéntúróból sem kapott minden gyermek, akit a bukaresti Marie Curie kórházban kezeltek, kezelnek. Állítólag a baktériumnak a hatóságok által emlegetett nagyon súlyos formáját sem tudták kimutatni, és azzal próbálják megnyugtatni a közvéleményt, hogy nincsen szó járványról, mert újabb megbetegedéseket nem jeleztek. 

Miközben az országos hatóságok az Argeş megyeieket vádolják, a piteşti-i gyermekklinika gyermekgyógyász főorvosa sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a hexavalens védőoltás, amivel a két, négy és tizenegy hónapos csecsemőket oltják be diftéria, tetanusz, szamárköhögés, hepatitis B, gyermekbénulás és vírusos agyhártyagyulladás ellen, mellékhatásként veseelégtelenséggel járó véres hasmenést okozhat. Ezt az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Törökországban megjelent szaktanulmányok is igazolják, amit az interneten orvosok részvételével folyó heves vita szerint a hatóságok próbálnak elhallgatni. Ugyanakkor az sem derült ki pontosan, hogy a megbetegedett csecsemők közül hányan kaptak védőoltást, Argeş megyében ugyanis még a tavaly ősszel elfogyott a korábban használt oltóanyag, s ott kaptak elsőnek egy újból, amit állítólag Kazahsztánnak gyártottak. Bár sokan szeretnék ismerni a valós helyzetet, az oltóanyaggal kapcsolatos felvetést az országos egészségügyi hatóságok nem ismerték el, de nem is cáfolták meg, holott kötelességük lenne megnyugtatni a kisgyermekes szülőket.