Vérek és poénok

A hazai színházi életben igencsak jelentős esttel ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Yorick Stúdió. A Sebestyén Aba által alapított és vezetett marosvásárhelyi zsebszínház, amely az elmúlt egy évtized alatt igen sikeres, érdekes, egyedi, provokatív és kortárs előadásokkal érdemelte ki hírnevét ezúttal – november 11-én, szerdán – két produkciót is műsorra tűzott. Mindkettő kortárs, fiatal marosvásárhelyi drámaíró alkotása és mindkettő ősbemutató!

A szerdai délutánt kronológiai sorrendben a Hentesek című, telt házas előadás nyitotta délután 6 órakor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházában. Írója, Szabó Róbert Csaba, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője mindeddig prózaíróként volt ismeretes a hazai közönség előtt, ezúttal – ismert stílusában – drámaíróként is bemutatkozott. Mint azt az előzetesben is megjelentettük, a mű az egykori párizsi Théâtre du Grand-Guignol világát idézi, és nem véletlenül. Az alkotás és a Sebestyén Aba által rendezett előadás egyaránt abszurd, groteszk, humorban bővelkedő és kegyetlen, nagyszerű színészi alakítások jellemzik. A mű alaptörténete szerint két hentes – a szaki Béla bá' (Ördög Miklós Levente) és fiatal segédje (Bálint Örs) zsíros fizetést követően egy rémszínházba érkezik, ahol fogadja őket a teátrum igazgatója, két művésze, dramaturgja. Casting következik, amelyen az oda érkező hullajelölteket kérdezgetik – mígnem kiderül: az esti előadás fő attrakciójaként egy embert fognak feltrancsírozni. Számos csavaron keresztül jut el az előadás az általunk el nem árulandó végkifejletig, és ezen csavarok, illetve maga a szűken vett cselekmény is a helyzet- és jellemkomikum nagyszerű kifejtésére ad lehetőséget, amelyet a – nagyrészt színművészetis hallgatókból álló – szereplőgárda nem is mulaszt el. A néhol egészen beteggé váló, pörgős és igen jó dialógusokban gazdag, ugyanakkor dramaturgiájában meglehetősen kusza produkció nem szűkölködött a könnyes nevetés pillanataiban, a játszók ezúttal igencsak kitettek magukért, akár az Ördög Miklós Levente pszichopata, öreg hentesét, akár a Bálint Örs a maga ártatlanságában földbunkó segédjét, akár a Kovács Botond Bobek művész úr névre hallgató alkoholista és frusztrált színészzsenijét vagy a Tollas Gábor által megformált, tipikus iskolázottsággal rendelkező vad kisebbségit tekintjük mércének. 

A mai marosvásárhelyi kulturális realitásra is számos utalással reflektált az előadás, ami további harsány felröhejek forrása volt, csakúgy mint a szó szerint is nyers pillanatok sokasága, amelyek egyikében például a hentesek darabokra szedtek egy konkrét disznót. Szabó Róbert Csaba drámaírói bemutatkozása sikeresnek mondható, abszurd rémdrámája egy pörgő, humoros, vérbő és sötét előadást eredményezett.

A sorrendben második előadásra este 8 órától került sor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Levél utcai, Stúdió 2.1 névre hallgató bábszínházának előadótermében. A MaRó című dráma szerzője az ismert marosvásárhelyi drámaíró, Székely Csaba, aki műveiben eddig is foglalkozott a magyar–román együttélés problematikájával (például a Bányavakság román rendőrének és magyar polgármeste-rének viszonya esetében). A MaRó azonban minden eddigin túltesz. Az Andi Gherghe által rendezett, igencsak egyedi előadás tíz apró, groteszk jelenet egymásutánisága, egy igen kreatív rajzfilm keretei között. A produkciót animáció nyitja, majd zárja – a mennyországba került két magyar unatkozik odafent és szórakoztatásképpen sztorizni kezdenek. Ezen sztorikat jelenítik meg – immár élő színjátszás keretében – az előadás történetei, amelyek szinte pulzálva jutnak el az adott végkifejletekig. A történetek Erdélyben játszódnak, és a román–magyar viszony furcsaságait, jellegzetességeit, a kölcsönös előítéleteket, szokásokat és megszokásokat, gőgöt, komplexusokat, fájdalmakat egyrészt kipellengérezik, másrészt brutális őszinteséggel viszik színpadra magyar és román színészek előadásában. Itt semmi sem tabu, a nem túl polkorrekt mondatok egymás után dörögnek a színpadról, a közönség felszisszenései és végeláthatatlan röhögőgörcsbe fulladása közepette. A produkció agitprop jellege valószínűleg ugyanezen célt szolgálja, kicsit tandráma, kicsit szájbarágó, kicsit magyarázó, de mielőtt mindezekbe temetkezne, egy-egy csavarral újra groteszkké válik, és a tematika mellett önmagát is kifigurázza. Igen jó szöveg és nagyszerű színészi játék jellemzi az előadást, amelynek csúcspontja mindenképpen az a jelenet, amelyben a fiatal székelyföldi lány (Hajdú Imelda e.h.) először viszi haza kolozsvári román barátját (Ştefan Mura), hogy egy kedélyes családi ebéd keretében bemutassa őt a szüleinek (Nagy István és Fodor Piroska). A történet bicskásan evidens végét elképzelhetnénk, de ne tegyük, mert a fentebb említett csavart itt is megtekeri a szerző, amelynek az eredménye egy, a saját röhögőgörcsébe majdnem belefulladó publikum lett. Szimbólumok és apró gesztusok sokasága emeli el az előadást a hasonló tematikával íródott, mindenképpen és enyhén erőszakosan okító jelleggel rendelkező produkcióktól. Az igen súlyos és aktuális mondandót könnyed, pörgő és humorban bővelkedő előadásmódban tálaló ősbemutatón vehettünk részt és vehetnek részt mindazok – magyarok és románok egyaránt – akik elfogadják a szélesebb perspektívát és hajlandóak szembenézni saját negatívumaikkal.

A Yorick Stúdió ezúttal is méltónak bizonyult jól megérdemelt hírnevéhez, emlékezetes színházi estben részesítette közönségét. Gratulálunk a tízéves fennálláshoz, évfordulóhoz és jó előadásokban gazdag további évezredet kívánunk!

 

Szabó Róbert Csaba: Hentesek. Az előadás szereplői: Ördög Miklós Levente, Bálint Örs e.h., Gaál Attila Csaba e.h., Kovács Botond, Esti Norbert e.h., Hollai-Heiser Anna e.h., Tollas Gábor, Barabás Hunor e.h. és Horváth Anna e.h. Közreműködnek: Horváth Kriszta, Mátyási Katalin, Böjthe Róbert Zoltán, Jancsó Előd, Szabó János Szilárd. Rendezte: Sebestyén Aba. Díszlet-jelmez: II. év látványtervező osztály (Lokodi Anna Aletta, Szőke Zsuzsi, Nagy Eszter, Czirják Beatrix, Bereczki Botond) osztályvezető tanár: Bartha József. Koreográfus: Györfi Csaba. Zene: B. Szabó Zsolt. Dramaturg, rendezőasszisztens: Nagy Sári e.h. Ügyelő: Mixtai Péter.

 

Székely Csaba: MaRó. Az előadás szereplői: Raisa Ané, Benedek Botond Farkas, Ciugulitu Csaba, Fodor Piroska, Hajdu Imelda e.h., Ştefan Mura és Nagy István. Rendezte: Andi Gherghe. Látványtervező: Adrian Ganea.