A vér

Testünk folyékony szövete a vér. 10.000 liternyit tesz ki az a vérmennyiség, amennyit a szív a szervezetünkbe pumpál egy nap során. Mivel nincsen ennyi vérünk, ugyanazt a körülbelül öt liternyi vért keringeti. A nőknek valamivel kevesebb, a férfiaknak több vére van.

A szív pumpáló tevékenysége a vérnyomásunkat tükrözi. 

Összetételét illetően a vér mikroszkóppal látható sejtekből áll, amelyek egy sárgás folyadékban, a plazmában vannak. A plazma 200-nál is több anyagot tartalmaz, többek között a szervezetnek energiát biztosító glükózt, tápanyagokat, ásványi sókat, hormonokat és hul-ladékanyagokat. 

Egy csepp vérben körülbelül ötmillió vörösvértest, 10.000 fehérvérsejt és 250 vérlemezke található. Másodpercenként kétmillió vörösvértestünk pusztul el és termelődik újra. Az erek, az artériák szállítják az oxigéndús vért a szívből a test irányába, a szén-dioxidot összegyűjtő vér a vénákon át áramlik a szív irányába. Egy egészséges ember szervezete az ötből fél liter vért tud pótolni anélkül, hogy károsodna. Ezért vesznek félliternyi vért véradáskor. 

A vörösvértestek korong alakú lemezkék, a vörös csontvelőben termelődnek, életük egy hétre szól, képződésüket az eritropoetin nevű hormon serkenti. Érésük közben hemoglobinmolekulákat szintetizálnak. A hemoglobin a vér festékanyaga. A szerkezetében levő vas a tüdőben megköti az oxigént, és elszállítja a sejtekig, onnan pedig a tüdőbe a szén-dioxidot. 

Az emberi vért négy nagy klasszikus csoportba (A, B, AB, 0) sorolják. Az AB0 rendszernek nevezett négy csoportot Karl Landsteiner bécsi kutató fedezte fel az 1900-as évek kezdetén, aki azt vizsgálta, hogy a vérátömlesztés miért menti meg egyes emberek életét, és miért halnak bele mások. Így jött rá, hogy az A csoportba tartozók vére alfa, a B csoportba tartozóké béta, az AB csoportba tartozóké alfa, béta antigént tartalmaz. A 0 vércsoportúak nem rendelkeznek sem A-, sem B-antigénnel.

Karl Landsteiner és Alexander Wiener mutatta ki az RhD antigént, ami a véradás másik fontos tényezője. Attól függően, hogy a D antigén megvan-e valakinek a vérében, osztották fel a vért Rh-negatív és Rh-pozitív csoportokra. A 0 Rh-negatív csoportba tartozó vér mindenkinek adható, hiszen vörösvértestjei nem tartalmaznak antigént, az AB Rh-pozitív vércsoportú ember elméletileg mindenkitől kaphat vért, míg a 0 Rh-negatív csak az ugyanilyen vércsoportútól.

A kutatások alapján kiderült, hogy a mainál több vércsoport fordult elő az ember fejlődése során, de a ma is létezők tették a legellenállóbbá a szervezetet. Vannak elképzelések, miszerint a vércsoport a lelkületünket, személyiségünket is meghatározza. De erről legközelebb.