A végrendeletről (IV.)

Amint azt az előző részekben leírtuk, egy végrendeletben több végrendeleti rendelkezés lehet, amelyeknek különböző lehet a tárgyuk, a formájuk, valamint természetesen a kedvezményezett személye. A rendelkezésekre külön-külön is érvényes azok egyoldalú visszavonásának lehetősége, ugyanúgy, mint magára a teljes végrendeletre. A végrendeleti rendelkezések visszavonása kétféle lehet, a szándékos, valamint a bírósági visszavonás. 

Szándékos visszavonás esetén természetesen az örökhagyó, meggondolva magát, élve diszkrecionális és egyoldalú jogával, visszavonhatja az előzőleg elrendelt végrendelkezést/végrendelkezéseket, részben vagy egészen. Formailag a végrendelkezések visszavonására a végrendelet visszavonásakor alkalmazandó szabályok az érvényesek.

A végrendelkezéseket kinyilvánítottan, egyértelműen lehet visszavonni vagy indirekt módon, hallgatólagosan, de olyan ügyleteket megkötve, amelyek egyértelművé teszik az örökhagyó visszavonási szándékát. A végrendelkezés visszavonásával egyenértékű a hagyományozott vagyontárgy elidegenítése, természetesen csak akkor, hogyha ez a végrendelkező tudtával és beleegyezésével történt (indirekt visszavonás). Ez érvényes még akkor is, ha az elidegenítés valamilyen feltételhez is volt kötve. Ha az elidegenítési ügyletet utólag megsemmisítik (egy ilyen keresetben például érdekelt lehet az eredetileg kedvezményezett örökös), a végrendelet visszavonása ekkor is érvényes, kivéve azokat az eseteket, amikor az ügyletet a végrendelkező akarathibája vagy annak hiánya miatt semmisítették meg („lipsa sau vicierea consimţământului testatorului”), ami egy idős és beteg végrendelkező esetén sajnos sokszor megalapozottan feltételezhető. Ugyancsak a végrendelet visszavonásaként kell felfogni azt az ügyletet, amely által a végrendelkező az illető vagyontárgyat éppen az eredetileg végrendelettel kedvezményezett személy számára ajándékozási szerződés formájában származtatja át, feltéve, ha az ajándékozási szerződés nem tartalmaz olyan feltételeket vagy kötelezettségeket a kedvezményezett számára, amelyek az eredeti rendelkezéstől számottevően különböznek. A végrendelkezés visszavonásával egyenértékű a hagyományozott vagyontárgy szándékos megsemmisítése a végrendelkező által.

A végrendelkezések bírósági visszavonására akkor kerül sor, amikor a kedvezményezett személy igazolás nélkül nem tett eleget annak a feladatnak vagy kötelezettségnek, amelyet számára az örökhagyó a hagyomány megkapásának feltételéül előírt. Mentesül ez alól a szankció alól az a kötelezett személy, aki a végrendeletet valamilyen külső kényszerítő körülmény miatt nem tudta végrehajtani, kivéve ha az illető feladat végrehajtása a végrendelkezés érvényességi feltételeként volt előírva. 

A végrendelkezés bírósági visszavonásának másik esete az úgynevezett hálátlanság esete, amikor a kedvezményezett hálátlan magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben, amely a törvény szerint a következő formákban lehetséges: az örökhagyó vagy hozzá közel álló személy életének veszélyeztetése, vagy ilyen irányú cselekedet más általi elkövetési szándékáról szóló értesítés mellőzése. Ugyancsak bírósági úton vonható vissza a végrendelkezés abban az esetben, ha a kedvezményezett büntetőjogi felelősségét állapítják meg az örökhagyó testi épségével vagy emlékével kapcsolatos tettekért. 

 A végrendelkezés bírósági visszavonását egy éven belül lehet kérni attól a pillanattól számítva, amikor a visszavonást kérő örökös – ezeknek használ a végrendelkezés visszavonása, ezáltal az örökölendő vagyon ugyanis növekedik – tudomást szerzett a hálátlansági tényállást megalapozó cselekedetről vagy a végrendelkezésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról. 

A végrendelkezés tárgytalanná/hatástalanná is válhat a következő esetekben: a kedvezményezett a végrendelet felnyitásakor már nincs életben, a kedvezményezett valamilyen okból – jogi vagy akár fizikai – képtelenné válik a hagyomány elfogadására, a kedvezményezett méltatlan az öröklésre, a kedvezményezett lemond a hagyomány elfogadásáról, a kedvezményezett azelőtt halálozik el, mielőtt egy, a végrendelkezést felfüggesztő feltétel megszűnik és a végrendelkezés személyes jellegű volt, vagyis a kedvezményezett a maga során azt nem örökíthette tovább, a hagyomány tárgya megsemmisült a végrendelkező akaratától független okokból, annak halála előtt vagy egy felfüggesztési feltétel megszűnése előtt.

Fontos megjegyezni, hogy az örökségi vagyon hitelezői kifizetési prioritást élveznek a végrendeleti kedvezményezettekkel szemben – nem törvényes örökösökről van szó 

–, ebben az esetben ha a hitelük kifizetésének esélyeit rontja az illető végrendelkezés, akkor kérhetik az illető végrendelkezés lecsökkentését olyan módon, hogy az ne haladja meg a végrendeleti vagyon kifizetési lehetőségeit.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro