A végrendeletről (II.)

Amint azt az előző részben írtuk, az örökösök kitagadhatók (exheredare/dezmoştenire) direkt vagy indirekt módon, viszont azonnal meg is kell jegyezni, hogy bizonyos örökösök esetében a kitagadás sohasem lehet teljes mértékű: az úgynevezett köteles résszel rendelkező örökösöknek (moştenitori rezervatari) a hagyatékból kötelező módon részesülniük kell. Köteles résszel rendelkezik a túlélő házastárs, az egyenes ági leszármazottak, valamint a szülők. A köteles rész mértéke annak a résznek a felével egyenlő, amelyre az illető örökös a kitagadási rendelkezés nélkül a törvény szerint jogosult lenne. 

A túlélő házastárs törvényes része 1/4, 1/3,1/2 vagy 3/4, attól függően, hogy milyen más osztálybeli örökösökkel együtt örököl (I. osztály: egyenes ági leszármazottak, II/1. osztály: szülők, testvérek és unokatestvérek IV. fokig, ha együtt örökölnek, II/2. osztály: szülők, testvérek és unokatestvérek IV. fokig, ha külön jönnek az örökséghez, III., IV. osztály: felmenők és oldalági rokonok, akik nincsenek az I., II. osztályban), ennek értelmében a túlélő házastárs köteles része 1/8, 1/6, 1/4 vagy 3/8. Természetesen, ha nincsen más törvényes örökös, a túlélő házastárs köteles része 1/2. Az egyenes ági leszármazottak köteles része 1/2, ha egyedül örökölnek (ebben az esetben minden más örökösödési osztályt eltávolítanak az örökségtől), valamint 3/8, ha a túlélő házastárssal együtt örökölnek. 

A szülők, ha a többi privilegizált oldalági örökössel és a házastárssal együtt örökölnek, akkor 2/3-ra jogosultak, amelyet együtt örökölnek az oldalági örökösökkel. Ezt maguk között a következőképpen osztják el: egy szülő a 2/3. törvényes részből 1/4-et kap, az oldalági örökösök pedig a 2/3-ad rész 3/4-ét számuktól függetlenül. Két szülő esetén a kétharmad törvényes részből a szülők 1/2-et kapnak, a többi oldalági örökös pedig ugyancsak 1/2-et, a számuktól függetlenül. Ezeket a hányadokat felezve kapjuk meg azt a köteles részt, amelyet a szülők, a privilegizált oldalági örökösök, valamint a túlélő házastárs kötelező módon, kitagadás esetén is meg kell kapjon. Természetesen abban az esetben, ha a szülők vagy a privilegizált örökösök nem a túlélő házastárssal együtt örökölnek, a fenti hányadokat a teljes hagyatékra kell vetíteni.

A fentiek szerint kiszámolt köteles részt megsértő végrendelet (vagy ajándékozási szerződés) érvényes, viszont mértéke leszűkíthető olyan módon, hogy a köteles résszel rendelkező örökös megkapja az őt illető részt. Az örökösök ezt a jogukat akár bírósági úton is érvényesíthetik. 

Az új polgári törvénykönyv, ugyanúgy, mint a régi, felsorol több speciális tiltást a végrendelettel kedvezményezhető személyekkel kapcsolatosan. Ennek értelmében megsemmisíthető az a végrendeleti rendelkezés, amellyel azon orvosokat, gyógyszerészeket, lelkészeket/papokat, vagy más egyházi személyeket kedvezményezték, akik az elhalálozottat azon betegsége alatt látták el, ami később a halál oka volt. Ugyanez érvényes a végrendeletet hitelesítő közjegyzőre, a hitelesítésben részt vevő tanúkra és tolmácsokra, a végrendelet megszerkesztésében törvényes segítséget nyújtó személyekre.

A végrendeleti rendelkezéseket hagyománynak (legat) hívjuk, amelyeket akár bizonyos feladatok – meghagyás (sarcină, legat cu sarcina) – teljesítéséhez is köthet az örökhagyó. A feladatokat akár harmadik személy javára is lehet teljesíteni, ebben az esetben már nem meghagyásról beszélünk. Az új polgári törvénykönyv megengedi azt a fajta meghagyást, amelynek értelmében a végrendelet szerinti kedvezményezett haláláig kezelője-gondnoka lesz bizonyos javainak azzal a kötelezettséggel, hogy halála esetén azok egy harmadik, az eredeti örökhagyó által előre meghatározott személy számára kerüljenek átruházásra (substituţie fideicomisară). Ebben az esetben tulajdonképpen az eredeti örökhagyó két hagyatékot határoz meg előre, a sajátját, illetve a kedvezményezettjét. Ez a furcsa helyzet volt az oka a múltban annak a törvényes előírásnak, melynek értelmében a régi polgári törvénykönyv tiltotta ezeket a „dupla” végrendelkezési ügyleteket. 

A végrendeletet egyoldalúan bármikor vissza lehet vonni (revocare), azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a nyilatkozatot hiteles formában kell megtenni, amit a közjegyzői közhitelességi regiszterbe be kell jegyezni. Ugyanakkor a visszavonást egy új végrendelettel is meg lehet tenni, amely nem kell tiszteletben tartsa a visszavont végrendelet formáját, tehát egy magánokiratként megszerkesztett végrendelettel vissza lehet vonni a hitelesített végrendeletet is. Abban az esetben, ha az új visszavonó végrendeletet hiteles formában szerkesztették meg, ez is bejegyzésre kerül az említett regiszterbe. 

A holográf, saját kezűleg írt végrendeletet „hallgatólagosan” is vissza lehet vonni a végrendelet megsemmisítésével, eltépésével vagy teljes, illetve részleges törlésével. Ha nem a végrendelkező akaratából történt, de erről a végrendelkező tudott, és lehetősége ellenére nem rekonstruálta/írta újra a végrendeletet, ez is a visszavonással egyenértékű. 

A hallgatólagos visszavonás másik formája, ha az utólagos végrendelet az előbbivel ellentétes, összeegyeztethetetlen rendelkezéseket tartalmaz.

A visszavonást is vissza lehet vonni (retractare), amelynek hatásaképpen az eredeti végrendelet rendelkezései lesznek érvényesek, kivéve az örökhagyó ellenkező akarata esetén. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro