Védeni kellene az élőhelyeket

Virágzik a kockásliliom

Ebben az időszakban virágzik tájainkon is a mocsári kockásliliom vagy kotuliliom (Fritillaria meleagris), az egyszikűek (Liliopsida) osztályának liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj. A Természetvédelmi Világszövetség listáján a kockásliliom sebezhető (Vulnerable) státuszban van Romániában és Ukrajnában, veszélyeztetett (Endangered) Magyarországon és Svájcban, kritikusan veszélyeztetett (Critically Endangered) Szlovákiában, kihaltnak tekintett (Extinct) Csehországban és Belgiumban. 

Megyénkben több helyen is megcsodálható a vizes területeket kedvelő növény. Nevét virága pártájának feltűnő mintázatáról kapta: felszíne a sötét bíbortól a halvány rózsaszínig különböző árnyalatokkal kockázott. A párta mintázatára utalva kockás kotuliliomnak, kockaliliomnak is nevezik. A liliomfélékhez tartozására utalva kotuliliomnak, vadtulipánnak és fekete tulipánnak is nevezik. Azt állítják, hogy a virágszirom mintája ihlette Horvátország jelenlegi zászlajának és címerének készítőjét. 

Tudomásunk szerint a Marosvécs és Holtmaros (a Maros és a falu) közötti tisztáson, Disznajó fölött, illetve a Deményháza és Búzaháza közötti mint-egy 25 hektáron borul virágba a mocsári kockásliliom. Itt van Erdély legnagyobb kiterjedésű populációja. Mivel a romániai szakirodalom is ritka növényként tartja számon, csak úgy menthetjük meg, ha élőhelyeit védetté nyilvánítjuk. Sajnos az utóbbi években a megváltozott legelőgazdálkodás miatt sok helyen felszámolták természetes életterét, így a fajt emiatt is a kihalás fenyegeti. A növény nagyon érzékeny a természetes élőhelyének állapotváltozására, ezért bármilyen beavatkozás végzetes lehet számára. Németországban 1993-ban az év virága volt. Magyarországon is védett növény, a Muravidéken, a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, a Csereháton, a Bükk-vidéken, a Bodrogközben, a Beregi- és Szatmári-síkságon fordul elő. Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként, azonban nem minden háztáji környezetben marad meg. 

A természetjárók jelezték, hogy a fentebb említett területeken a virágba borulás teljében van. Sajnos az egyik legnagyobb lelőhelyen – Búzaháza mellett – azt tapasztaltuk, hogy a kockásliliom által tarkított mezőn és közvetlen közelében leégették a tarlót, ami önmagában is szabálysértő, természetvédelmi területen még inkább. Az esetet jeleztük Balogh István polgármesternek is. Elmondta: a terület magánkézben van, de felhívja a figyelmét a gazdáknak, hogy a védett növényt óvják, és felszólítja az érintetteket, hogy ne égessék a tarlót, mert az szigorúan tilos. 

Az ilyen területeken nem tilos a gazdálkodás, hiszen a virágzást követően lehet a földeket használni, azonban ilyenkor, virágzáskor arra kellene törekedni, hogy közös természeti kincsünket egy kis odafigyeléssel megőrizzük, óvjuk azért, hogy a jövő nemzedék is megcsodálhassa. Ehhez nemcsak törvénytisztelet, hanem természetszeretet is kell!