Vasárnap kezdődtek a megemlékezések

Vasárnap kezdődtek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések, a magyar állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvénye hétfőn volt az Operában.

Fotó: MTI

Vasárnap kezdődtek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések, a magyar állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvénye hétfőn volt az Operában.

Világszerte vasárnap, az évforduló előtt egy nappal neves trombitások előadásában hangzott el a híres katonai takarodó, az Il Silenzió, Magyarországon 9.30-kor. Az olasz miniszterelnökség kezdeményezésének szervezői Magyarországról a fiatal dzsessztrombitást, Koós-Hutás Áront kérték fel, aki a budai Vár Savoyai teraszán adta elő a művet (fotó). Ugyanekkor többek között Nagy-Britanniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Államokban hangzott fel a dal az elesettek emléke előtti tisztelgésként.

Hétfőn a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tartott a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Ugyancsak hétfőn a budai várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartotta megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatták az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátották a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartották az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az esten – amelyen arról is megemlékeztek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát – Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzottak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.

Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az első világháború centenáriuma alkalmából nagyszabású megemlékezéseket rendeznek. Az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el. A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi Első világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az első világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-től 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködő plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre.

Száz évvel ezelőtt július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott, és egy olyan békerendszerrel zárult le, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.