Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A marosvásárhelyi Maros-híd két oldalát gazdátlannak tűnő épületek szegélyezik. Az egykori Ciocanul Szövetkezetből 1949-ben alakult Elektromaros ipari létesítményben a látszat ellenére termelőtevékenység folyik, ugyanis 1998 óta olasz befektetők a tulajdonosok. A komor épület falai közötti tevékenységről, a közel másfél száz embernek munkát/bért biztosító részvénytársaságról Ugo Siciliano vezérigazgatóval beszélgettem.
Az Elektromaros vállalatban a forradalom előtt kis háztartási eszközöket, olajos radiátorokat stb. gyártottak. 1998-ban a csőd szélén álló céget felvásárolta az olaszországi Torinóban székelő TRI.O.M. SpA., így az S.C. Electromureş S.A. annak leányvállalatává vált. Jelenleg motorkerékpárok, robogók, kis köbcentis gépkocsik, háromkerekű áruszállítók részére gyártanak fényszórókat, jelzőlámpákat.
– Hogy esett a választás Marosvásárhelyre?
– A kínai termékek piacra törését követően az anyavállalat számára egyértelművé vált, hogy csökkenteni kell a termelési költségeket. Mikor tudomást szereztünk az Elektromaros privatizálásáról, felvásároltuk, és a termelés egy részét átirányítottuk ide.
– Az anyavállalat mennyit fektetett be?
– Csak 2006-tól vagyok az egység vezérigazgatója, de tudom, hogy a kezdetektől komoly beruházásokat eszközöltek.
– Kaptak-e állami támogatást a privatizálás során?
– Nem, állami támogatásban nem részesültünk, ez teljes mértékben az anyacég részvényeseinek a befektetése volt. A kezdeti bürokratikus akadályokat is átvészeltük, itt sem szembesül a befektető több nehézséggel, mint Olaszországban.
– Milyen típusú fényszórókat, jelzőberendezéseket gyártanak?
– A hagyományos fényszórókat égőkkel, melyek helyét lassan átvette a LED (sz.m: a félvezető anyagból készült fényforrás/dióda, melynek előnye, hogy alacsony áramot és feszültséget igényel, nagy a kapcsolódási sebesség, kis helyen elfér, ütésálló, magasabb az élettartama). Ugyanakkor a mikroelektronikai újításokkal is lépést kell tartanunk.
– Milyen a cég nyereség/veszteség egyenlege?
– Ezelőtt hat évvel, mikor átvettem a vezetést, 2,5 millió euró értékben számláztunk le terméket, a tavaly ez 4,5 millióra nőtt. Az utóbbi években az eladási árak stagnáltak, sőt, esetenként árcsökkentéseket is eszközöltünk. Ez a piac törvényszerűsége, ha a fogyasztókat meg akarjuk őrizni. A tavalyi árak kielégítőek voltak. A főrészvényesek ez idáig elégedettek.
– Mekkora átlagfizetésért foglalkoztatják a termelésben dolgozókat?
– Erre nem szeretnék válaszolni. De megkapják a fix bérüket, veszélyességi pótlék nem jár, mert a munkakörülmények megfelelőek. Mindenhol a világon gond van, az alkalmazottak ritkán elégedettek a bérükkel.
– Mennyire hatékony a termelés, ha szezonális foglalkoztatottak is vannak?
– E téren dupla a stratégiánk. Az alkalmazottak átlagéletkora vegyes, ugyanis a nyugdíjba vonult jó munkabírású, tapasztalt szakembereket a tavaszi újraalkalmazásoknál előnyben részesítjük. Ugyanakkor fiatalokat is betanítunk.
– Megéri külföldön termelni, a kész termékek szállítási költségei megtérülnek?
– Számunkra mindenképp jövedelmező itt termelni. Románia és Torinó között 1600 km a távolság, ha a szicíliai Palermóba helyeztük volna leányvállalatunk, az 1800 km-re lenne az anyavállalattól, tehát a marosvásárhelyi távolság kisebb, a költségek alacsonyabbak, a vámdíjakat is csökkentették.
– Melyek a rövid és hosszú távú terveik?
– A marketingstratégia időtartama csökkent, ebben az ágazatban 2–3 hétre lehet előre tervezni csupán. Hosszú távon a műszaki fejlesztés, a környezetkímélő technológia meghonosítása szerepel céljaink között.
– Milyen megvalósításra büszke?
– Nemrég megnyertünk egy európai uniós pályázatot elektronikai komponensek kutatása, tervezése, fejlesztése céljára. A félmillió eurós uniós alapból egy gépsort vásároltunk, mivel a célunk az, hogy a fényszórókhoz szükséges összes kelléket itt állítsuk elő. A hagyományosan beültetett, THT komponensekről az új beruházás révén áttérhetünk az SMD mikroelektronika (sz.m.: a felületre szerelt/illesztett komponensek) nagy szériában való gyártására.
– Abban a teremben, ahol az új, SMD-ültető gép vár beindításra, az előtérben fehér papucsok/köpenyek sorakoznak.
– Igen, a robotfejes, számítógép-vezérlésű gépet utcai öltözékben nem kezelhetik, mivel az elektronikai összetevőket védeni kell a portól, szennyeződésektől. Ez a beruházás folyamatban van.