2023. január 28., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Környezetvédelmi megoldások

November 24-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Studium Hubban olyan környezetvédelmi megoldásokat mutattak be a Fókusz Öko Központ munkatársai, partnerei, amelyekkel növelni lehetne a városi zöldövezeteket és a vizes élőhelyet. A szemináriumon egy hároméves terv eredményeit összesítették munkafüzetben, amit javaslatként, ötletforrásként felajánlanak önkormányzatoknak és nem csak. A rendezvényen jelen volt több civil szervezet és intézmény képviselője is, köztük Dániel Lajos, a marosvásárhelyi virágkertészet igazgatója. 


Fotó: Vajda György



Először Hajdú Z. Zoltán ismertette a NABI (Nature-Based Innovations for Urban Forest and Rainwater Management – szabad fordításban: városi erdő létrehozására és esővízmenedzsmentre vonatkozó innovatív környezetvédelmi megoldások) elnevezésű programot. Az EU Erasmus programja által támogatott programot hat ország (Magyarország, Németország, Ausztria, Olaszország, Románia és Horvátország) környezetvédelmi szervezeteivel közösen valósították meg. A projekt koordinátora a magyarországi Reflex környezetvédelmi egyesület volt. A partnerszervezetek olyan új konkrét megoldásokat azonosítottak, amelyekkel növelhetők a városi zöldövezetek, illetve közelebb hozható a természet az urbánus környezethez, továbbá azt is keresték, hogy a városokat átszelő folyók, patokok mentén miként alakíthatók ki környezetbarát megoldások, amelyek megőrzik a vizes élőhelyek ökoszisztémáját. Az említett országokban talált jó megoldásokat egy online felületen elérhető füzetben foglalták össze. A program lehetővé tette a tapasztalatcserét is, így például a résztvevők láthatták, hogy hogyan kell elkészíteni egy közösségi kertet Szegeden, vagy Horvátországban, az Isztriai-félsziget néhány településén az esővízmenedzsmentet tanulmányozhatták. A program során – a közös tapasztalatok alapján – olyan megoldásokat kerestek, amelyek növelik a biológiai sokféleséget a szegényes városi környezetben, javítják a városok hőháztartását (csökkentik a klímaváltozás okozta magas hőfokot), ugyanakkor segítenek a szárazság miatt előállt vízkészlethiány esetében is. Három megoldást azonosítottak: zöldfolyósok létrehozása, ezekkel összefüggő zöldövezeteket, fás területeket hozhatnak létre. Városi erdők telepítése, ami bizonyos növénytársításokkal lehetővé teszi, hogy kisebb felületeket sűrűn beültetve erdősítsék a betonrengeteget. Továbbá ún. tündérkertek kialakítását szorgalmazzák, ami hazai gyümölcsfák ültetésével és a körülöttük levő zöldövezet természetes növényzetének megoldásával segíti például a méhészetet, a természetes beporzással pedig tovább terjeszthetők az itt található virágok, növények más zöldövezetekbe. A megoldások között szerepeltek az ún. közösségi kertek. Ezek lakótelepeken, szabadon hagyott zöldövezetekben, óvodák, iskolák, intézmények udvarán kialakított kisebb ágyások, ahol zöldséget lehet termeszteni közös fogyasztásra, vagy akár az intézmények konyhájára. Továbbá ajánlották a zöldtechnológiák bevezetését, házak, tömbházak tetejének zöldítését, amivel növelhető a városi zöldövezetek felülete. A városok vízháztartását a környezetvédők javaslata szerint a településeket átszelő folyók, patakok medrének rehabilitálásával, vagyis a természetes környezet visszaállításával lehet javítani. Az egyik megoldás szerint az esővíz összegyűjtésével kisebb tavak, ún. esőkertek alakíthatók ki a negyedekben, ahol a természet visszahódítja az átalakított, urbanizált területet. Az említett példákat a jó gyakorlatokat tartalmazó online füzetben foglalták össze, amelyben a partnerországokban megtalálható esettanulmányok elérhetőségét is megjelentették, így akiket érdekel valamelyiknek a kivitelezése, pontos tájékoztatást kaphat róla. A füzetet Hajdú Zoltán mutatta be. 

Ezután Szabó Beáta Csilla és Tăslăvan Marius Róbert tájépítészek – jelenleg doktoranduszok urbanisztika és építészet szakon – egy alapos tanulmányt – mesteri disszertációjukat – mutatták be, egy marosvásárhelyi városi park tervét, amelyet a lovarda helyén és a Maros jobb oldalán, az Újgát utca marosszentannai szakasza és a marosszentannai út által közrezárt – jelenleg mezőgazdasági – területen képzeltek el. A kiváló, alapos munka szerint itt egy többrendeltetésű parkot alakítanának ki, ahol helyet kapna egyebek mellett szabadtéri színpad, sportolásra alkalmas tér, egy tó, ahol télen korcsolyázni is lehet. És számos innovatív térrendezési megoldást is kínál. 


Oszlói példa
Fotó: Nagy Miklós Kund



Dr. Hajdú László Hunor, a marosvásárhelyi Pando egyesület szakértője a városi zöldövezetek növelésének egyik megoldásaként ismertette az ún. Miyawaki-erdő koncepciót. Akira Miyawaki japán tájépítész javaslatára az 1970-es évek végén először Japánban, kis felületeken erdős területeket alakítottak ki. A Miyawaki-erdő titka, hogy olyan – az adott területen őshonos – fafajtákat kell sűrűn egymás mellé ültetni, amelyek egymást segítik a növekedésben. Több képet is láthattunk arról, hogy a Japánban és más országokban évtizedekkel ezelőtt beültetett területeken mekkora erdőket alakítottak ki. Marosvásárhelyen a Köztársaság téren egy 40 négyzetméteres ovális területen 150 fát szeretnének elültetni kísérleti jelleggel. Amennyiben beválik, és van igény a Miyawaki-erdők telepítésére, az egyesület más városokban is (Kolozsvár, Csíkszereda) ültetne hasonlót. Claudia Ilke biológus saját tapasztalatát osztotta meg a jelenlevőkkel. Marosvásárhelyen hobbikertészként 2014-ben alakított ki egy kis közösségi kertet, amelyet lelkesen ajánlott partnereknek is, amint hangsúlyozta, elsősorban óvodák, iskolák oktatási céllal alakíthatnának ki udvaraikon hasonlót, de más intézmények (idősotthon, büntetés-végrehajtó intézet stb.) is felkarolhatnák, hiszen ezáltal nemcsak zöldövezettel gazdagíthatnák a területet, a zöldségeskert termését (bio) saját célra használhatnák fel. 

Az előadásokon és az utána következő beszélgetéseken a jó ötletek mentén fény derült a kivitelezésben tapasztalt objektív akadályokra is. Először is: a mi társadalmunk nincs felkészülve arra, hogy ezeket elfogadja, befogadja. A közösségi kerteket lakónegyedekben nem lehet kialakítani, mert jelenleg ez tilos (közterületek). Másodsorban a termést „avatatlan kezek” gyűjtenék be, és ez vitára adna okot. A városi park kialakításának az az akadálya, hogy a terület nincs a város tulajdonában. Továbbá: érvényben van a vízügyi hatóság azon rendelete, miszerint gátakon, töltéseken nem lehet kerékpárutat kialakítani, mert „építményre nem lehet építkezni”. Magyarossy Andrea, a megyei tanács vidékfejlesztési szakértője szerint az újjáépítési projektek kilátásba helyezték a folyókat, patakokat övező töltésen létrehozandó kerékpárutak kiépítését, így várhatóan eltörlik ezt a rendelkezést. Tegyük hozzá, egyelőre úgy tűnik, hogy a jó gyakorlatok életbe ültetését a „politikai akarat” hiánya is akadályozza. 

Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, a környezetvédelmi civil szervezetek egyik szerepe, hogy a döntéshozóknak megoldásokat ajánljanak, ha szükséges, partnerei legyenek a kivitelezésben. A projekt célja is az volt, hogy igazolja, lehet másként, környezetkímélőbb szemlélettel városfejlesztési terveket készíteni. A jó gyakorlatok füzetében több olyan megoldás van, amelyet, ha van politikai akarat, alkalmazni lehet. „Mi megtettük a lépést, a labda már nem a mi térfelünkön van” – összegezte a szeminárium célját a szervezet elnöke. 



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató