Van, akinek a nevében hitelt is felvesznek

*Fotó: Illusztráció – archív

Hogyan védekezhetünk a telefonos csalások ellen?

A digitalizáció az érem egyik oldalán rengeteg kényelmet nyújt, hiszen a számítógép, a világháló és a mesterséges intelligencia segítségével sokkal gyorsabban kereshetünk meg információkat, vagy tarthatjuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel és barátainkkal a közösségi média révén. Az érem másik oldalán viszont jelen van a digitalizáció veszélye is, ami elsősorban az átverésekre és a csalásokra vonatkozik. 

Az internet elterjedésekor ezek úgy jelentek meg, hogy egy-egy weboldalra belépve felugrott egy ablak ezzel a szöveggel: „Gratulálunk! Ön az 1.000.000. látogató, nyert egy iPhone-t!” Sok átverés pedig jelentős pénzösszeget ígért. Ha ezekre rákattintott a felhasználó, akkor eljutott egy oldalra, ahol megadta a személyes és a bankkártyaadatait, majd azzal szembesült, hogy a számlájáról eltűnt a pénz. Ezek a csalások ugyan ma is léteznek, de már sokkal kevesebben dőlnek be nekik, napjainkban viszont gyakoriak a telefonos csalások. Ezek egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy sürgetik az áldozatot, megpróbálják kimozdítani a komfortzónájából. Ha ezt tapasztaljuk, akkor jelenjen meg a lelki szemeink előtt az a bizonyos felkiáltójel.

Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy a digitalizáció számos kényelmi lehetőséget ad mindenki számára, a korábban felsoroltakon túl ugyanis a banki folyószámlánkat is tudjuk kezelni egy telefonos alkalmazás segítségével, azonban ez számos kockázattal is jár, ezért fontos, hogy tudatosak legyünk. Amikor készpénz volt nálunk, akkor azt a legeldugottabb zsebünkben tartottuk – emlékeztetett a parlamenti képviselő, aki rámutatott, hogy ugyanígy kell tennünk a különböző adatainkkal, PIN-kódjainkkal és jelszavainkkal is. A modern csalási technikák ugyanis arra játszanak, hogy ezeket az információkat kihalásszák és megszerezzék, majd ezek felhasználásával okozzanak kárt nekünk, miközben anyagi forrásokat biztosítanak maguknak. 

A csalások nagyon sok csatornán keresztül érhetnek el minket, ezért is kell megvizsgálni, hogy mennyire megbízható a forrás, amely valamilyen adatot kér tőlünk. Tehát ha mondjuk kapunk egy e-mailt, nézzük meg pontosan, hogy ki küldte. Lehet, hogy a felhasználónév a bank neve, de az e-mail-cím már különbözik ettől. A legfontosabb jel viszont az, ha valaki arra kér, minél hamarabb hozzunk döntést – nyomatékosította Miklós Zoltán, aki azt is hozzátette: ha valaki félelmet gerjeszt bennünk, vagy azzal kecsegtet, hogy nagyon rövid idő alatt nagyon nagy anyagi hasznunk lehet, az egy újabb olyan jel, ami átverésre utal. Éppen ezért soha ne cselekedjünk azonnal, mert stresszhelyzetben kiragadnak minket a komfortzónánkból, ilyenkor pedig nem mindig hozunk racionális döntést, a csalók pedig pont ezt használják ki.

De mit tegyünk akkor, ha nem cselekedtünk racionálisan? Miklós Zoltán azt is elmondta lapunknak, hogy ebben a nemkívánatos helyzetben rögtön fel kell hívni a bankot és le kell tiltani a kártyát. Amennyiben ezt későn tesszük meg, valószínűleg azzal kell számolni, hogy levették a pénzt a számlánkról. Van egy kis időablak, amíg még fel tudjuk hívni a bankot, és jelenthetjük neki, hogy elvégeztünk egy hibás átutalást – nyilatkozta Miklós Zoltán, aki maga is dolgozott a bankszektorban. Kiemelte azt is, hogy a bank mellett a hatóságokat is értesíteni kell, hogy minél rövidebb időn belül indulhasson kivizsgálás.

Természetesen már az is nagyon fájdalmas dolog, ha leürítik a kártyánkat, és a spórolt pénzünk vagy a hónap végéig tartó megélhetésünkre szánt összeg tűnik el; minden veszteség fájdalmas. Azonban van egy még rosszabb forgatókönyv is, amikor hitelt vesznek fel a nevünkben. Van arra példa, hogy több százezer lejt vettek fel valakinek a nevében, a pénz a csalókhoz került, az áldozat pedig évekig fizethette utána a törlesztőrészletet. Amíg a bankkártyánkról a csalók csak annyi pénzt tudnak elvinni, amennyit rajta tárolunk, addig egy hitel esetén több tíz- vagy akár százezer lejes összeget is fel tudnak venni. Erre a mostani modern pénzügyi eszközökkel van lehetőség – hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő, aki arra is rámutatott, hogy egy online vagy mobil banking szolgáltatásban akár közvetlenül is le lehet szerződni a hitelre. Azonban fontos látni, hogy egy ilyen folyamat már sokkal mélyebb hozzáférést feltételez; csak abban az esetben tud megtörténni, ha a felhasználó hozzáférést ad a rendszereihez. Ilyen esetekre azonban sajnálatos módon van példa. Ha egy csaló felhív minket azzal, hogy jóváhagyták a hitelt, és ott a pénz a számlánkon – ami tényleg ott van, hiszen a mi nevünkben történt a hitelszerződés –, nagyon fontos, hogy ne higgyük el a magát banki alkalmazottnak kiadó csalónak, hogy a teljes pénzt át kell utalni egy „védett számlára”. Ezzel a technikával lopják el ugyanis a pénzt, mi pedig maradunk az adóssággal – hangsúlyozta a parlamenti képviselő, akitől azt is megkérdeztük, hogy a politikum hogyan tud és próbál fellépni az ilyen esetekkel szemben.

A megoldás talán az lehetne, hogy a Nemzeti Bankot próbáljuk kötelezni arra: másodlagos jogszabállyal kényszerítse ki a kereskedelmi bankokból, hogy azok hatékony mechanizmusokat ültessenek át a gyakorlatba. Jelen pillanatban ugyanis a romániai bankok nem szolidárisak, és nem vállalnak anyagi felelősséget az ilyen jellegű csalásokért. A kereskedelmi bankok ugyanis arra hivatkoznak, hogy a tranzakciót maga a felhasználó hajtotta végre, ezért a pénzintézetnek semmilyen felelőssége nincs. A képviselő meglátása szerint a Nemzeti Bankon keresztüli kötelezés működhetne, ezáltal ugyanis elérhető lenne, hogy a kereskedelmi bankok különböző valós idejű monitorozási mechanizmusokat vezessenek be.

 Tehát, hogyha azt látják, hogy az illető ügyfél egy olyan jellegű pénzügyi műveletet hajtott végre, ami nem követi a szokványos mintázatot – mondjuk nem villanyszámlát, gázszámlát vagy telefonszámlát fizetett ki, mint ahogy azt minden hónapban szokta, vagy nagyobb összeget utalt át olyan valaki nevére, akivel azelőtt semmilyen kapcsolata nem volt –, akkor a banknál is gyúljon ki egy piros lámpa. Ehhez a mesterséges intelligencia megfelelő eszköz lenne: ilyen esetben ne hajtsák végre azonnal a műveletet, hanem tegyék félre egy-két órával későbbre, és vizsgálják ki – fogalmazott Miklós Zoltán. Szerinte egy ilyen rendszer kötelezővé tételével a bankokat is szolidárisabbá lehetne tenni, hiszen a jogszabály arra is kötelezné őket, hogy részben vagy teljesen térítsék meg az áldozat kárát, ha nem megfelelően jártak el bankként. 

A mesterséges intelligencia korában, amikor a hangklónozás pillanatok alatt megtörténhet, szükség lenne keresztazonosítási eszközökre is. Ha valamilyen problémánk van, és a bankot felhívjuk, akkor azonosíthatnak minket, különböző kérdéseket tehetnek fel – hogy hívnak, hol lakunk, édesanyánk lánykori neve – annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, tényleg a megfelelő emberrel beszélnek-e – mondta Miklós Zoltán, aki szerint jó lenne, ha lenne arra lehetőség, hogy vissza lehessen kérdezni, például amikor valaki nyit egy folyószámlát egy banknál, akkor hagyjon ott egy PIN-kódot, amire ilyen esetben visszakérdez, hogy ő is meggyőződjön, hogy a bankkal beszél.

De természetesen nemcsak banki csalások léteznek, Romániában jelenleg egy újabb csalási módszer is terjed, ezúttal hamis közlekedési bírságokról szóló SMS-ekkel próbálják megszerezni a csalók az áldozatok bankkártyaadatait. Legyünk tehát figyelmesek, gondolkodjunk kritikusan, ha valamiben nem vagyunk biztosak, inkább várjunk, és érdeklődjünk az adott intézménynél vagy hatóságnál, hogy kiderítsük, csalásról vagy valóságról van szó.