Vállalkozó anyák Erdélyben

Érdekes felmérés készül Erdélyben. Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége kezdeményezésére arra a kérdésre keresik a tudományos megalapozottságú választ, hogy miként lehet vállalkozó egy olyan nő, aki közben gyereket nevel, családi teendőit is ellátja, közben az üzleti életben is meg kell állnia a helyét. Erről a kutatásról beszélt tegnap délben a Köpeczi–Teleki-házban Györgyei Szabó Magdolna projektmenedzser, Gergely Orsolya, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója, szociológusa – kutatásvezetője – és Puskai Melinda, valamint Bíró Jolán vállalkozók. 

Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) az OTP Bank Románia támogatásával egy egész Székelyföldre kiterjedő vállalkozónői szociológiai kutatást végez Nő. Élet. Erő címmel. Ennek része az az online felmérés is, amely a projekt fókuszától eltérően egész Erdélyre kiterjedően arra keresi a választ, hogy kik az erdélyi magyar vállalkozó anyák, hogyan dolgoznak, és miként vélekednek saját helyzetükről, fejlődési lehetőségeikről. Az online kérdőív kitöltése anonim, mindössze 15 percet vesz igénybe, ráadásul az e-mail-címüket megadók között a Danubius Health Spa Resort Szováta által felajánlott kétéjszakás, két fő részére szóló wellnessüdülést is kisorsolnak. A kérdőívet az ukksz.ro honlapon lehet megtalálni a Projektek címszó alatt. 

A kutatásnak több pillére van, az egyik a kérdőívezés, amivel most a szervezők a sajtóhoz fordultak. A kérdést már elemezték Csíkszeredában és Udvarhelyen, de arra kíváncsiak, hogy Erdélyben miként állnak ehhez a kérdéshez a magyar anyanyelvű vállalkozó nők, azok, akik céget vezetnek, dolgoznak s közben gyereket nevelnek. Az éle-tükre, motivációjukra, sikereikre, nehézségeikre kíváncsiak a kutatók. Azt szeretnék, ha minél többen kitöltenék a kérdőívet, amiből levonják a megfelelő – tudományos megalapozottságú – következtetéseket. 

Gergely Orsolya elmondta: nagyon fontos a kutatás civil támogatottsága, mert minél többen vesznek részt a felmérésben, annál inkább megközelítik az ebből adódó elemzéssel a valóságot. Mintegy 10 éve kezdett foglalkozni vállalkozásfejlesztési programokkal szociológusként. 2010-ben Hargita, Kovászna megyében a női vállalkozók helyzetéről készített egy felmérést. Romániában ilyen jellegű felmérés már volt, azonban ennek a kutatásnak is volt néhány hiányossága, ezeket kiküszöbölve készül el a szóban forgó tanulmány. Az akkori kutatások kimutatták, hogy a székelyföldi női vállalkozók több mint 80%-a anya is. Nemcsak gyerekvállalás előtt állnak, hanem család mellett foglalkoznak a gazdasággal. A főállásban vagy főállás mellett valamilyen önálló tevékenységet folytató nőket szeretnék megkérdezni az online kérdőívezéssel azzal a reménnyel, hogy sikerül színes képet kapni arról, hogy nőként, anyaként mint jelent ma Erdélyben vállalkozást vezetni, milyen motivációk vannak emögött. Milyen területen dolgoznak? Ma a vállalkozás nem olyan kihívásokat jelent, mint 20-30 évvel ezelőtt. Vannak olyan programok, amelyek segítik a gazdaságfejlesztést. Egyre többen élnek ezzel a lehetősséggel. Az eddigi kutatások igazolják, hogy sokkal jobban lehet egyeztetni az otthoni teendőket a rugalmas munkaidővel. Tudjuk jól, hogy Romániában kevés idő jut a fix munkaprogram utáni vállalkozásra. Ezzel szemben a gyermekvállalás vagy akár a gyereknevelési szabadság időt teremthet arra, hogy átmenet legyen a családi teendők és az aktív munkával töltött hasznos tevékenység között. Januárra várhatóan közzéteszik a kutatás eredményeit, de ígérték, hogy részleteit korábban nyilvánosságra hozzák. 

Bíró Jolán elmondta: kereskedelemmel kezdte a vállalkozását a 90-es években, gyerekei ebben a szellemiségben nőttek fel. Most már ők segítenek, illetve veszik át és viszik tovább az üzletet. A vállalkozó nemcsak cégvezetőként dolgozik, hanem a szakmai szervezetben is szerepet vállal, sokáig alelnök volt, és Udvarhelyen helyi tanácsos. Küküllőkeményfalván van a cég. Amikor a legjobban kellett összpontosítani a vállalkozásra, akkor vállaltak még egy gyereket. Közben eleget kellett tenni az uniós követelményeknek is. Azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy az igazi mentalitás nem a vagy-vagy, hanem az is-is vállalása. Azaz amikor a család és a cégvezetés között kellett dönteni, akkor az utóbbi hozzáállás vezérelte, és nem bánta meg. „Ha van egy olyan elképzelésünk, hogy egy gyerek továbbviszi mindazt, amit elkezdtünk, akkor sokkal könnyebb dolgozni, vállalkozni. A nehézségeket is jobban lehet vállalni, amikor van értelme és van kivel, kinek. Ez erőt ad, és eredményes lesz minden. Jóleső érzés, amikor tudhatom, hogy a nagyobbik fiam viszi tovább a munkát” – mondta Bíró Jolán. 

Puskai Melinda fiatal – kisgyerekes – anyaként vállalkozik. Festett bútorokkal foglalkozik, ami először hobbi volt. Három éve kezdte a vállalkozását, és a gyereknevelési időszak alatti kézműves-foglalkozás fejlődött fel úgy, hogy régi bútorokat újított fel. Amikor olyan bútorfestéket talált, amelyet nem lehetett kapni Romániában, akkor született az ötlet, hogy forgalmazza is ezeket. Ma már oktatja a bútorfestést. Ha a gyereknevelés előtt jött volna ez a lehetőség, nem biztos, hogy vállalkozik, de a három és fél éves gyereknevelési szabadság „kényszere” vitte bele abba, hogy erre az útra lépjen. Az első adódó nehézséget kell átlépni, aztán ha a szerencse úgy adja, akkor érdemes vállalkozni. S a gyereknevelés is ösztönzi arra, hogy mindkét szerepet sikeresen vállalja. A rugalmas munkaidő is a gyereknevelés hasznára válik. Minél több energiát és pénzt fektet a vállalkozásba, annál többet lehet kivenni belőle, de meg kell találni az arany középutat és a belső egyensúlyt, amivel mindkét helyen meg lehet felelni. Kell haladni mindkét téren – mondta többek között – és ez az életerő visz tovább anyaként, vállalkozóként. 

A Népújság kérdésére a projektvezető elmondta: a kutatás eredményeinek elemzése után a következő lépés az, hogy a női vállalkozóknak szánt inkubátorprogramot dolgozzanak ki, amely konkrétan – a kutatás következtetéseire alapozva – választ kell adjon arra, hogy miként lehet bátorítani a nőket a vállalkozásokra, milyen körülményeket szeretnének. Másodsorban pedig már tárgyalásokat folytatnak olyan – nyilvánvalóan – női politikusokkal, akik a kutatás eredményeit a törvénykezésbe is beemelnék, konkrétan akár valamilyen adókedvezmény vagy más olyan támogatási programok alapján, amelyek figyelembe veszik azt, hogy a vállalkozások mellett a gyereknevelés is egy munkahellyel bíró időtöltést, elfoglaltságot jelent, és a kettőt nem könnyű végezni, de a kettő együtt mind a családvállalást, mind a gazdaságfejlesztést szolgálja. 

A kérdőív tehát október 8–28. között tölthető ki a www.ukksz.ro/anyavallalkozok oldalon. A sorsolás október 29-én lesz, és mindössze 15 percet kell rászánni a válaszadásra – zárta a sajtótájékoztatót Györgyei Szabó Magdolna, a projekt vezetője.