Vállalkozási formák a román jogban (III.)

Az előző részekben beszéltünk a kereskedelmi társaságok alapító okiratáról, valamint a társaságok formáiról, jelen írás témája a korlátolt felelősségű társaság főbb jellemzőinek rövid ismertetése.

A gyakorlatban a legelterjedtebb és a köztudatban is legismertebb kereskedelmi társaság a korlátolt felelősségű társaság (románul societate cu răspundere limitată). Maga a megnevezés megtévesztő, ugyanis a társaság felelőssége egyáltalán nem korlátolt, hanem a saját tartozásaival szemben korlátlan, viszont a tagok felelőssége alapesetben csak a befizetett törzstőke mértékére korlátozódik a társaság tartozásaiért. Kiemeljük, hogy ez csak alapesetben igaz, ugyanis – ahogy azt már egy régebbi cikkünkben írtuk – létezik két, törvény által szabályozott helyzet, amikor a társaság teljes tartozásáért az alapító tagok teljes személyes vagyonukkal felelnek. Az egyik a csődtörvény által a személyes felelősségre vonatkozó szabályozás által leírt helyzet, amikor törvényszéki határozattal megállapítják, hogy a tulajdonos (de lehet bármely más harmadik személy) szándékosan juttatta a társaságot fizetésképtelenségbe. Ebben az esetben az illető teljes személyes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A második lehetséges helyzet a személyes felelősség megállapítására az, amikor törvényszéki határozat nélkül, a pénzügyi igazgatóság közigazgatási döntéssel saját hatáskörben állapítja meg a tagok (vagy más személyek) személyes felelősségét.

Jelenleg Romániában az alapító tőke mértéke kft.-k esetében 200 lej, aminek csekély mértékét versenyelőnyi szempontok legitimálták: mivel nagyon olcsó és viszonylag egyszerű kft.-t létrehozni, ezért elviekben stimulálja a külföldi és belföldi befektetőket. 

Összehasonlításképpen, Magyarországon 3 millió forint a minimális alapító tőke, ami megközelítőleg 9500 euró. A megkérdőjelezhetetlen versenyelőny mellett az egyszerű kft.-létrehozási procedúrának vannak hátrányai is: elősegíti a fantomcégek létrehozását, amelyek sok adócsalási vagy pénzmosási ügynek szolgálnak/szolgáltak hátteréül.

A kft. jogi személyiséggel rendelkezik, alapítói lehetnek természetes vagy jogi személyek, függetlenül azok állampolgárságától. Érdemes megjegyezni, hogy habár, mint a neve is mutatja, „társaság”, a kft. elviekben legalább két személyből kell álljon, a román cégtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy egy személy is létrehozzon korlátolt felelősségű társaságot, azzal a megszorítással, hogy egy személy egyszerre csak egy egyszemélyes kft.-ben lehet alapító tag. A korlátolt felelősségű társaság tagjainak maximális száma 50 személy.

A kft. törzstőkéje minimálisan 10 lej értékű társasági részekre (románul părti sociale) oszlik fel – a magyarországi jogrendszerben ezeket is részvényeknek hívják –, tehát minimális – 200 lej – értékű törzstőke esetén összesen 20 társasági rész kerülhet kiosztásra. Minden tag az általa birtokolt társasági részeknek megfelelő százalékban szerez részesedést a társaságban, és ennek arányában részesül a társaság nyereségéből, valamint állja annak veszteségeit. A törzstőkét az alapításkor kell jegyezni – befizetni – a társulási szándékkal rendelkező tagoknak.

A társasági részek eladásával – engedményezésével (románul cesiune) lehet megváltoztatni a társaság tulajdonosi körét, ehhez viszont mindig a tagok közgyűlésének határozata kell, hiszen ha harmadik (külső) személy társul be társasági rész vásárlásával a cégbe, ahhoz természetesen a többiek is hozzá kell járuljanak.

A kft. tanácskozó és döntéshozó szerve a közgyűlés, amely határozatait közgyűlésen hozza. A kft. napi ügyvezetését, valamint a közgyűlési határozatok végrehajtását a kft. közgyűlés által kinevezett adminisztrátora (ügyvezetője) végzi, ez a személy lehet a kft. tagja is, de lehet külső, harmadik személy is. A közgyűléseken minden egyes társasági rész egy szavazatra jogosít fel, a döntéseket a társult tagok és a birtokolt társasági részek többségének kettős feltétele mellett hozzák. Ez a kettős kritérium nem abszolút, ettől a társaság alapító okiratában el lehet térni.

Fontos megjegyezni, hogy a társaság jogszerű ügyleteiért első körben, harmadik személlyel szemben a társaság ügyvezetője felel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a társaság törvényes könyveléséért harmadik személlyel szemben mindig az ügyvezető felel, még akkor is, ha a könyvelést könyvelő végezte. Az más kérdés, hogy az ügyvezetőnek okozott kárért a maga során az ügyvezető is igényperrel fordulhat a könyvelést biztosító vagy más, a károkozásért felelős személy ellen.

A társaságot harmadik személlyel szemben az ügyvezető képviseli, aki a társaság nevében aláír. Az ügyvezető más, konkurens társaságban nem lehet ügyvezető, illetve nem folytathat saját maga számára konkurens tevékenységet, kivéve ha ehhez megvan a közgyűlés engedélye.

Az ügyvezető lehet akár külföldi állampolgársággal rendelkező személy is, abban az esetben, ha nincsenek tartozásai a román állammal szemben, illetve kijelenti, hogy teljesít minden törvényes feltételt az ügyvezetői mandátum betöltéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a vállalat nem hitelezheti meg az ügyvezetőt, illetve nem garantálhatja annak esetleges tartozásait.

A társaság nyeresége osztalék (románul dividend) formájában kerül a tagok között kiosztásra, természetesen ezután osztalékadót kell fizetni, amelynek mértéke egyenlő a profitadóval. A társaság pénzét „kivenni” vagy más célra felhasználni mindig csak igazoló okiratok alapján lehet, ellenkező esetben kockáztatva a személyes felelősséget vagy akár büntetőügyet is. Az osztalék a birtokolt üzletrészek arányában kerül kifizetésre. Ettől az elvtől el lehet térni a társaság alapító okiratában, viszont az tilos, hogy valamelyik tagot teljes egészében kizárják a társaság nyereségéből (ez az úgynevezett societas lenonina, oroszlántársaság vagy románul clauza leonină).

A kft.-t – ugyanúgy mint bármely más társaságot – abban az esetben, ha már kereskedelmi tevékenységére nincsen szükség, felszámolócég segítségével kell felszámolni. 

A következő részben a többi, a gyakorlatban ritkábban előforduló kereskedelmi társaságot fogjuk bemutatni, összehasonlító elemzés formájában.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro