Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A ClimateMed Erasmus+ projektet vitatták meg tudományos ülésen április 12-én a marosvásárhelyi Emil George Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem szenátusi termében a kutatásban együttműködő romániai, magyarországi, szerbiai, írországi partnerek, egyetemi oktatók és hallgatók személyes és online részvételével. A projekt célja új tananyag kidolgozása és tantárgyként való bevezetésének szorgalmazása az Európai Unió orvosképző intézményeiben.
A projektről, a tanácskozásról prof. dr. Ábrám Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár számolt be a sajtó képviselőinek:
– Április 7-e az egészség világnapja, és az idén ezen a napon havazott. Ebből kiindulva nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le: valami nincsen rendben. A globális felmelegedés negatív következményeit mindannyian megtapasztaljuk: említhetem a hipertermiát (a normális fölé emelkedő testhőmérsékletet), a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a vektorok által terjesztett fertőző betegségeket, mindez mára már világjelenséggé vált, és nagyon sok példát lehetne felsorolni. A klímaváltozás egészségi hatásainak időszerűségét jelzi az a tény is, hogy az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület), a klímaváltozással kapcsolatos stratégia legmagasabb fóruma, amelynek közel 200 ország tagja, március 19-én Interlakenben fogalmazta meg története hetedik jelentését, ami a 2015-ös párizsi klímakonferencia utáni helyzetet is áttekintette. Ennek fontos következtetése az, hogy még jobban fel kell gyorsítani a teendőket az egyes államok, kormányok részéről, hogy ne haladjuk meg a másfél fokos felmelegedést, mert ha meghaladjuk, az gyermekeinkre és unokáinkra nézve katasztrofális helyzethez vezethet. Ma a 8 milliárdból körülbelül 3,5 milliárdan élnek a Földön, akiket a felmelegedés nagyon érint, hiszen vizek mellett van a lakhelyük, ezért árvizeket, monszunt, magas hőmérsékletet élnek át.
Konferenciánkon jelen volt két indonéziai résztvevőnk, akik Magyarországon dolgoznak, és elmondtam, hogy Indonézia a negyedik legnépesebb ország, ahol a lakosság nagyon nagy része tengerparton, szigeteken él, emiatt nagyon ki van téve a klímaváltozás hatásainak, az Amerikai Egyesült Államok, a jólét országa pedig a forgószél és a hurrikán okozta károknak.
A mi projektünk egy Erasmus+ program, ami hat intézmény együttműködésén alapul. A Pécsi Tudományegyetem indítványozta, az ottani szakemberek a koordinátorok, továbbá Magyarországról a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Budapestről, Írország legnagyobb városából a Corki Egyetem, amelynek képviselője online csatlakozott a konferenciához, Szerbiából az Újvidéki Egyetem szerepel, és jelen volt egy Moldáviai köztársasági vendég is.
Célunknak megfelelően orvostanhallgatók, egyetemi oktatók és gyakorló orvosok véleményét mértük fel, amelyekkel alátámasztottuk annak fontosságát, hogy az orvosi egyetemeken egyre inkább be kell vezetni valamilyen formában egy olyan tantárgyat, amely a klímaváltozást és annak egészségi hatásait követi. Egy jó három évvel ezelőtti nagyon reprezentatív, 2817 orvosi egyetemet érintő felmérés alapján 15 százalékuk foglalkozott akkoriban ezzel a kérdéssel. Ez nem elég, és ezért dolgozunk ki élőben bemutatható, levetíthető tréninganyagokat, illetve online anyagokat is.
Be kell számolnom arról, hogy a marosvásárhelyi egyetemen már bevezettük opcionális tantárgyként a klímaváltozás és egészségi hatásai tantárgyat, ugyanis négy modulból áll az egyetemi év, és a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Hatóságnak volt egy olyan elvárása, hogy minden modulban legyen egy-egy opcionális tantárgy. Ezzel a lehetőséggel élve, a szesszióban írtam alá körülbelül 500 magyarul és románul tanuló diáknak a jegyét, ami – választható tantárgy értékeléséről lévén szó –, az átlagosnál magasabb.
Jelenleg folyik a kidolgozása egy komolyabb anyagnak, amit opcionális tantárgyként választhatnak, vagy az Erasmus program nyújtotta lehetőséggel élve egy szemeszter során más egyetemen tanulhatnak. Oktatóként is élhetünk ezzel a lehetőséggel, az ősz folyamán például a Granadai Egyetemen jártam… Ezek jó alkalmat jelentenek meggyőzni más egyetemeket a tantárgy oktatásának fontosságáról, vagy felmérni, hogy ahol bevezették, hogyan oktatják ezt a fakultatív tantárgyat a klímaváltozással kapcsolatos orvosi ismeretekről.