Vakációs bibliahét Haranglábon

A KOEN Alapítvány munkatársai által kidolgozott tartalmas programot követve szerveztünk idén is július 9–13. között vakációs bibliahetet Haranglábon. 

Állati küldetés címmel a bibliai küldetés értelmét tanulhattuk meg. A Bibliából az állatos történetek során érthettük meg a mindennapok tanításait, vezérfonalát. A küldetés végrehajtására erőre és bátorságra volt szükségünk, a fő aranymondás vezérelt útunkon egész héten: ,,…légy erős és bátor…”‘ (Józs. 1,9). A történetek érdekes címei – Teveitatás, Fürjfalatok, Dumcsizó szamár, Rádöbbentő disznók, Ünnepelt juh – felkeltették a gyerekek érdeklődését, és a hét során egyre többen csatlakoztak kis csapatunkhoz. Negyven gyerekkel indítottuk a hetet, és ötvenöt gyerekkel zártuk. 

Első napi küldetésünk Rebeka és Izsák történetéhez kapcsolódik: Isten küld minket, hogy segítsünk, mert Ő megsegít. A tevék megitatása hatalmas feladattal járt, de Rebeka szívesen segített, mert tudta, őt is segíti Isten. Nekünk is segítenünk kell mindenkinek, egymásnak, amikor csak tehetjük. 

Miután felismertük, hogy Isten segít rajtunk, bíznunk kell benne, azaz hagyatkozzunk rá, ezt tanultuk meg második nap. Így bízott az Úrban Mózes is, amikor a népet vezette a pusztában; így kell bízzunk mi is a mindennapokban, Istenben, mert Ő munkálkodik, és mindig megsegít.

Bálám, aki nehezen hajlott a jóra, az odafigyelésre és szófogadásra tanított meg bennünket. A történet alapján küld Isten, hogy fogadjunk szót Neki. 

Egyik legszebb történetünk az Atyjához visszatérő gyermek. Sokszor a modern világ nyomása vonzó számunkra, ez azonban rossz utakra vezet. Lehet, rádöbbenünk rossz döntéseinkre, de szégyelljük bevallani vagy kilépni ebből. A helyes döntés, hogy felismerjük tévedéseinket, bocsánatot tudjunk kérni. Isten mindig megbocsát, hatalmas szeretettel vár vissza magához. Hozzuk helyre kapcsolatainkat – tanított a negyedik nap. 

Utolsó küldetésünk e hétre, hogy örüljünk együtt másokkal. Biztosan mindannyian szeretjük, ha örülnek nekünk, mert valami jót teszünk, vagy jó tanulmányi eredményt érünk el. Az igazi örömöt azonban Istennél, Istennel tapasztalhatjuk meg. Hatalmas szeretetét, segítségét, megbocsátó kegyelmét mindig kiárasztja ránk. 

Megtapasztalhattuk Isten kiáradó szeretetét a hét folyamán is. A gyerekek szívesen jöttek a foglalkozásokra, ami minket is boldoggá tett. Bevezető bábjelenet (Gugu majom és Gondos Géza) szórakoztatta elsőként a gyerekeket, ráhangolva őket a történet elsajátítására. 

A ritmusos, gyönyörű énekek tanulása, a fejlesztő játékok sora, az aranymondás-tanulás, valamint a várva várt kézimunka sem maradhatott el. Kipróbálhatták játék során, hogy milyen érzés tevének lenni, különböző labdajátékokkal csoportosan versenyezhettek, valamint bégetéssel kereshették az elveszett bárányt. Örömmel végeztek a gyerekek minden feladatot, észre sem véve, hogy milyen sokat tanultak eközben, és azt sem, hogy repült az idő. 

Kézműves-foglalkozáson különböző technikákat próbálhattunk ki, gyakorolhattunk: hajtogattunk, fontunk, festettünk: tevét, szamárfülvédőt, malacot, karkötőt. 

A tevékenységek közötti szünetet is nagyon vártuk, mert a szülők, nagyszülők finom süteményekkel leptek meg. A ,,telekosár’’ sütemények percek alatt elfogytak. 

Isten szerető áldása kísért egész héten át, gyorsan eltelt. 

A hét megszervezése nem jöhetett volna létre a Koen Alapítvány munkatársai nélkül, Adorján Kálmán református lelkipásztor szervezése és levezetése nélkül, továbbá iskolánk igazgatónője, Balázs-Kovács Erzsébet és Balázs-Kovács Zoltán tanár úr nélkül, akik mindenben támogattak, lelkileg velünk voltak, hatalmas szeretettel nyitották iskolánk ajtaját a gyerekek fogadására, a munkatársak (fiatal lányok, fiúk) segítsége nélkül, akik mellettünk álltak, és ott segítettek, ahol szükség volt, valamint a szülők és nagyszülők kedvessége nélkül, akik sütögetve fáradoztak, hogy örömet szerezzenek gyerekeiknek a sok finomsággal.

Mindenkinek hálás köszönet, Isten áldása kísérje, fizesse minden munkájukat! 

Ozsváth Ilona és Végh Enikő pedagógusok