Vakáció után a marosvásárhelyi Magányosok Klubjában

Augusztus 7-én befejeződött az egy hónapos vakáció, és újra elkezdődött a klubtevékenység. Kopacz Imola pszichológus, klubunk vezetője üdvözölte a klubtagokat, és tájékoztatott a következő időszakra előirányzott tevékenységekről. 

Augusztus 14-én a klubtagok számára padlizsánfesztivált szerveztünk, közösségformáló célzattal.

Vezetőnk röviden elmondta, hogy a padlizsán népszerűsége egyáltalán nem indokolatlan, hiszen hihetetlenül hosszú azon ételek listája, amelyeket készíthetünk belőle.

A padlizsán Délkelet-Ázsiából származik, Kínában már a Krisztus előtti IV. században is termesztették. Nyugat-Európában a XV–XVI. század környékén vált ismertté, Erdélyben vinetta néven ismerjük.

A hosszú asztal szebbnél szebb tálaktól roskadozott. Klubtagjaink érdekesebbnél érdekesebb padli-zsánételekkel örvendeztettek meg. 

Klubvezetőnk kérésére minden tál gazdája bejelentette az étel nevét, ismertette a receptet és az elkészítés folyamatát. Ezután kóstoló, majd a véleménynyilvánítás következett. 

Varga Irén vegyes salátatálat készített fasírttal és rántott padlizsánnal, Kiss Ilona töltött padlizsánt, Cseh Juliánna avokádókrémes padlizsánt, Herman Ilonka zakuszkát, Popescu Olga padlizsántortát, Fazakas Ghizela fokhagymás padlizsánt, Kelemen Margareta hagymás padlizsánt, Kovács Katalin töltött padlizsánt, Bardoczi Juliánna petrezselymes padlizsánt, Dendea Mária tárkonyos padlizsánt, Gál László majonézes padlizsánt, Császár Teréz gogospaprikába töltött padlizsánt, Némety Ibolya majonézes padlizsánt készített az eseményre. 

Nagyon kellemes délután volt, többen végigkóstolták a finomságokat. Köszönjük klubunk vezetőjének a kitűnő szervezést! Mivel klubtevékenységeink mindig kedden zajlanak, ezért a Szent István-napi ünnepséget augusztus 21-én tartottuk. 

Klubunk vezetője nagyon részletes és tanulságos előadást tartott Szent István életéről, a keresztény magyar állam megteremtőjéről, a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakjáról. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik, amelynek létrehozásakor figyelembe vette a sajátos magyarországi viszonyokat. Uralkodását a Kárpát-medence egységének megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte. A falvakban is fellendült a keresztény hitélet, ugyanis az egyik híres rendelete alapján tíz falunak kötelesek voltak egy templomot építeni. Az általa épített apátságok, kolostorok keretében indult el a latin írásbeliség, iskolák működtek és váltak a művelődés szellemi központjává.

Szentté avatott uralkodónk a kereszténységben különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel. Köszönjük az érdekes előadást. Ezután az alkalomhoz illő rövid kulturális műsorral köszöntöttük az ünnepet, szavalattal Czerán Erzsébet, Szabó Mária, Varga Irén, Dendea Mária és Császár Teréz szórakoztatta a klubtagokat.

Új kenyér az új búzából, szalagdíszben áll, 

Piros-fehér-zöld e szalag, s éhezőkre vár. 

Éhezzük, mi szép és igaz, az emberi szót, 

Magyar létnek biztonságát, és a földi jót. 

Mivé lettünk, István király, tekints végre ránk! 

Ugye zokogsz, fáj a szíved országod iránt! 

(Szuhanics Albert)

Az ünnepre Kiss Ilona klubtag készítette el – immár a negyedik alkalommal – a nemzeti szalaggal átkötött kenyeret, amit klubvezetőnk megáldott, majd egymás kezét megfogva imádkoztunk és elénekeltük a magyar és székely himnuszt. Mindenkinek jutott egy nagy szelet a finom kenyérből, szívet melengető, kellemes délután volt. 

Czerán Erzsébet