Vajdaszentivány

Termőföldeket tett tönkre a múlt hónapi áradás

Nagy munkálatok előtt 

A májusi áradások Vajdaszentiványt sem kerülték el. A Luc-patak a kiadós esőzések miatt háromszor is kilépett a medréből. A háztáji gazdaságokat nem érintette, a termőföldekben viszont jelentős kárt tett, több mint ötven hektár területet öntött el a víz – tudtuk meg Vasile Boer polgármestertől. 

A károk helyreállításában a helyi önkéntes tűzoltók mellett számos civil is részt vett, mintegy hatvan ember hordta a homokzsákokat, ugyanakkor Szászrégenből és a megyei vízügyi hatóságtól is érkezett segítség. 

 – Két évvel ezelőtt a Luctól a Marosig kitakarítottuk a vízelvezető árkokat, ennek köszönhető, hogy a víz hamar visszahúzódott – jegyezte meg a községgazda, majd arra is kitért, hogy a Leader-programon keresztül vásárolt 74 ezer eurós, számos tartozékkal ellátott buldoexkavátor is jó szolgálatot tett az áradás előtti állapot helyreállításában. A polgármester úgy véli, a Gondviselés műve, hogy éppen a bajban érkezett meg az új munkagép kupája. A Maros Vízügyi Igazgatóság a hasonló helyzetek elkerülése végett árvízvédelmi gátat épít az elkövetkezőkben a Luc-pataktól a Marosig – tette hozzá Vasile Boer.

Szennyvízhálózat – belátható időn belül

Tavaly novemberben arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy Vajdaszentiványon hamarosan megkezdődik a szennyvízhálózat kiépítése. A beruházásra az Országos Vidékfejlesztési Ügynökségnél (AFIR) pályázott sikeresen az önkormányzat. Legutóbbi látogatásunkkor a műszaki terv elkészítésére kiírt versenytárgyalás zajlott. Azóta eltelt egy fél év, történt-e újabb előrelépés? – érdeklődtünk.

 – A versenytárgyalás befejeződött, aláírtuk a szerződést a műszaki terv elkészítésére, ha ez meglesz, a kivitelezés következik – mondta a polgármester, majd arról is beszámolt, hogy nemsokára befejeződnek a község mindkét településére, Vajdaszentivány mellett a toldalagi főútra is kiterjedő új vízhálózat munkálatai.

Mint korábban is említettük, a községet érintő legnagyobb beruházás a Beresztelke – Vajdaszentivány – Marossárpatak közötti megyei út szélesítése lesz. A 12,7 millió lej értékű munkálatra kiírt versenytárgyalás lebonyolítását tavaly óvások hátráltatták, a folyamat azonban végre lezárult, és még ezen a héten megkezdődik a kivitelezés.

Az országos helyi fejlesztési program (PNDL) keretében hat és fél kilométer községi útra kerül aszfaltszőnyeg az elkövetkezőkben Vajdaszentivány és Toldalag között, emellett 300 méter mellékutcát a Faragóhoz tartozó Unoka felé is leaszfaltoznak. A munkálat várhatóan szeptemberben kezdődik – tájékoztatott a polgármester.

Örök várakozásban az új óvoda

A községgazdát a korábbi polgármester mandátuma alatt, körülbelül másfél évtizede elkezdett óvodaépítésről is megkérdeztük. Mint ismeretes, az ingatlan 60-70 százalékban készült el, a politikai váltást követően azonban félbemaradt az építkezés.

 – Kiderült, hogy a kivitelezés nem a műszaki terv szerint történt, például nem cserép-, hanem Lindab-tető fedi az épületet, így nem áll módunkban azt részlegesen átvenni. A helyzet rendezése érdekében többször fordultunk a megyei tanfelügyelőséghez, és idén össze is ült a szakbizottság, de megoldás még nem született. A továbbiakban újabb találkozóra kerül majd sor – összegzett a polgármester. Arra is kitért, hogy az épület belső munkálataiból semmi nem készült még el, így körülbelül 900.000 lejre lenne szükség ahhoz, hogy az új óvoda használható legyen. A vajdaszentiványi óvodások a református egyháztól bérelt ingatlanba járnak. A községgazda fontolgatja, hogy az alsó iskolában felszabadult három osztálytermet a kisgyermekek igényeinek megfelelően újíttassa fel, és oda költöztesse át az aprónépet.

Tűzoltógarázs, világháborús emlékoszlop

A közeljövő tervei között szerepel a vajdaszentiványi orvosi rendelő felújítása, illetve bővítése, esetleg újjáépítése. A rendelővel szemben a község tűzoltóautója és a teljes tűzoltói felszerelés számára építene garázst az önkormányzat, a beruházáshoz szükséges összegre a Leader Egyesületnél pályáznak. 

A községközponti új parkban egy II. világháborús márvány emlékoszlopot szeretne elhelyezni a polgármester. A tervek szerint az emlékmű jövőben készül el, előtte a községgazda a református és az ortodox lelkésszel egyeztet a vajdaszentiványi hősök adatairól. Vasile Boer úgy tudja, húszegynéhány román és körülbelül 30 magyar községbeli fiatal vesztette életét a második világégésben, és meglátása szerint a helybélieknek sokat jelentene, ha felmenőik emlékét márványoszlop őrizné Vajdaszentivány központjában.

Vasile Boer a június 30-ai községnapra is felhívta a figyelmünket. A Maros menti község ünnepén mások mellett helyi és környékbeli néptánccsoportok lépnek közönség elé. A szórakoztatás mellett a községgazda az év nehezebb időszakára is gondolt. 

– Már most elláttuk tűzifával az igénylőket, mindenki egyforma mennyiséget, 5 köbmétert kapott, így télen erre nem lesz gondjuk – mondta a polgármester. 

Gazdálkodónak születve

Állattartás kihívásokkal

Ifj. Szabó Mihály 14 évesen, az általános iskola befejezése után, a rendszerváltás évében kezdett el gazdálkodni. Már korábban, kaszálni tanuló kisgyermekként is ezt az életformát érezte a sajátjának, és most, több évtized elteltével, számos nehézség leküzdése után sem gondolja másként.

A negyvenes éveiben járó férfi öccsével, Istvánnal irányítja az édesapjuktól, id. Szabó Mihálytól örökölt gazdaságot. A családot öt évvel ezelőtt már meglátogattuk, nem sokkal azelőtt tértek át a fejőstehenek tartásáról a növendék borjak tenyésztésére. A váltásnak anyagi oka volt, a tej ára ugyanis nagyon lement, így hiába volt meg a napi 500 liter, az üzlet nem bizonyult kifizetődőnek. Szabóék így eladták az állományt és a berendezést, a meglévő növendék borjak mellé pedig újakat vásároltak. 

 – Hova fejlődött a megújított gazdaság az elmúlt években? – kérdeztük vendéglátónktól.

 – Tizenhat-tizenhét bikaborjúval kezdtük, és egyre növeltük az állományt, közben új istállókat építettünk. Volt év, amikor 100-105 állatunk is volt. Mivel a külföldi gyakorlattól eltérően az eladási ár fajtánként nem különbözik, nem igyekeztünk kizárólag a híres angusra ráállni. Jelenleg főleg piros tarkánk van, de angus és belga is  – mondta ifj. Szabó Mihály. 

 – Hogyan értékesítik őket? – tudakoltuk.

 – Évek óta egyetlen állatvásár sincs Romániában, így legtöbbször házhoz jön a felvásárló. Rendszerint közvetítők jönnek az ország minden részéről. Hogy mikor és mire van kereslet, azt előre sosem lehet tudni. A felvásárló cég telefonon értesít az érkezéséről, aztán már itt is van, megnézi az állományt, és válogat. Jelenleg 35 tizenegy hónapos bikaborjúnk van, 300 kilósak. A nagyobbakat május elején mind elvitték. A növendék kilójáért mostanában 8 lejt fizetnek, ez az ár egy-két lejjel szokott módosulni.

Szegényes év elé néznek

Az állatok takarmányát Szabóék maguk termelik meg. 40 hektár földjük van, 26 hektárt pedig bérelnek. Legtöbbet – 27 hektárnyit – kukoricából termesztenek, 20 hektáron búzájuk, 4 hektáron zabjuk van, a többi terület kaszáló. Földjeik a határ alsó, legtermékenyebb részén vannak, éppen ott, ahol az árvíz pusztított.

 – Kétszer is elöntötte a víz a földeket, jelentős kárt tett a termésben, így szegényes év elé nézünk. Persze nem maradunk gabona nélkül, ugyanis mindig van elegendő tartalékunk – jegyezte meg ifj. Szabó Mihály. 

Legutóbbi látogatásunkkor egy 1979-es, még mindig jól működő traktort is megmutatott a gazdálkodó. Bár korábban sohasem pályáztak, tavaly éltek a Pro Economica Alapítvány maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programja által felkínált lehetőséggel, így felszerelésük két vető- és egy gereblyegéppel gyarapodott. 

 – Nagy segítség volt, hogy csupán a 25-30 százalékos önrészt kellett kifizetnünk. Az új gépek jelentősen megkönnyítik a munkát – mondta a gazdálkodó.

Beszélgetésünk végén elkerülhetetlen volt a szokásos kérdés: megéri-e állattartással foglalkozni, meg lehet-e élni ebből?

 – Megélni meg lehet, meggazdagodni kevésbé. Sok kihívás, próbatétel van, de ha az ember szereti ezt a munkát, át tud lépni a nehézségeken – összegzett ifj. Szabó Mihály, akitől végül azt is megtudtuk, hogy a vajdaszentiványiaknak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, akik az iskola elvégzése után mind otthon maradtak gazdálkodni. Egyesek azóta irányt váltottak, jó páran külföldön próbáltak szerencsét, a Szabó testvérek azonban kitartottak a szülőktől, nagyszülőktől örökölt életmód mellett. 

Kevés a végzős diák

Idén Marossárpatakon vizsgáznak 

A Maros menti községben évről évre csökken egy keveset a diáklétszám. Tavaly az óvodásokkal együtt 183 gyermek látogatta a községközponti tanintézeteket, idén 170-en, jövőben 160-an vesznek részt az oktatásban – tudtuk meg Szabó Mónikától, a vajdaszentiványi iskola titkárnőjétől.

A toldalagi tanintézet az alacsony gyermeklétszám miatt kilenc éve bezárt, azóta erről a településről és a Faragóhoz tartozó Unokáról is Vajdaszentiványra hoznak be gyermekeket. Az iskolába jelenleg 32-en ingáznak.

Óvodai oktatásban két magyar és egy román nyelvű csoportban összesen 50 gyermek részesül. Elemibe 64 kisdiák jár, közülük 44-en magyar tagozaton tanulnak. Az előkészítő a negyedik osztállyal, az első a másodikkal összevonva működik, a harmadikosok osztálya osztatlan. Az 56 V–VIII.-osból magyar tagozatra 41-en járnak, az ötödik osztály a nyolcadikkal összevonva működik, a hatodik és a hetedik osztály osztatlan. 

Az új tanévre előkészítő osztályba 15 gyermeket írattak be: hatot román, kilencet magyar tagozatra.

Mint ismeretes, a nyolcadik osztályt végzett diákok múlt héten köszöntek el iskolájuktól. Vajdaszentiványon azonban az alacsony létszám miatt nem szerveztek külön kicsengetési ünnepséget, a végzősöket ezen a pénteken, a hivatalos tanévzáró napján búcsúztatják. Mivel a nyolcadikosok száma kevesebb mint tíz, idén először az országos képességvizsgákat sem a falujukban teszik le, a megmérettetésnek a marossárpataki iskola ad otthont.