Ünnepség a radnótfájai kistemplomban

Mint minden évben január 22-én, a Kemény János Társaság égisze alatt a szászrégeni magyarság idén is rendezvénnyel emlékezett meg a magyar kultúra napjáról. Az eseménynek a radnótfájai kistemplom adott otthont. Amint a bevezetőben Böjte Lídia, a társaság elnöke elmondta, 195 évvel ezelőtt, 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, egész költői munkásságának kiemelkedő alkotását.

Az est vendége Marosán Csaba kolozsvári színész volt, aki Erdély-szerte, de a határon túl is a magyar kultúrát népszerűsíti.

Bevezetőként az Aranykor című kisfilmet láthattuk, mely 2017-ben készült a Szent László-emlékév és Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, és amit már számos diák megtekinthetett, végigkövetve a költő életének és munkásságának állomásait.

A magyar kultúra napja alkalmából a szászrégeni közönségnek a Kalotaszegről szóló műsorát hozta el a színművész. Amint elmondta, anyai ágon kalotaszegi lévén, számos emlék köti ehhez a tájegységhez, mely igen közel áll a szívéhez. Megtudtuk, hogy az 1600-as években váltak kálvinistákká, egy falu, Jegenye kivételével. De láttuk a magyarvalkói matriculát, azaz egyházi főjegyzőkönyvet, ahová a mindenkori papok feljegyezték az eseményeket és a hívek öröklétbe távozásának körülményeit. 

Megismertünk egy nagyszerű asszonyt, Gyarmathyné Hóry Etelkát, aki „felnyitotta” a nép tulipános ládáit, előszedte a kalotaszegi hímzéseket, varrottasokat, melyeket nemzetközi kiállításokon mutatott be (Brüsszel – 1887, Bécs – 1890, London – 1908), hírnevet szerezve szülőföldjének. Munkássága háziipart teremtett, megélhetést biztosítva Kalotaszeg sok-sok asszonyának, és tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas. Ezért méltán nevezik Kalotaszeg Nagyasszonyának.

Olyan személyiségekről hallottunk továbbá, akik bár nem a kalotaszegi tájegység szülöttei, mégis valami módon kapcsolódnak hozzá.

Említést érdemel Kós Károly, aki diákkorában járt először Kalotaszegen, és olyan mély benyomást tett rá, hogy építészeti stílusát beágyazta későbbi műveibe. A magyarvistai templom szépségét Márai Sándor méltatja egyik írásában. Munkácsy Mihály, a nemzet festője Bánffyhunyadon keres arcokat és népviseletet a Honfoglalás című festményéhez, amelyet 1896-ban Párizsban mutattak be. Ady Endre költőt is rokoni szálak fűzik e tájegységhez, apai nagyapja kalotaszegi leányt vett feleségül, ő maga pedig Kalotaszentkirályon kéri meg Csinszka kezét.

Az előadást a művész zenei betétekkel, versekkel és rövid prózai idézetekkel gazdagította. Hitvallása szerint a kisebbségi sors felelősséggel jár: vinni kell a magyar szót, népszerűsíteni a magyar irodalmat, kultúrát. Nem szabad búslakodni, hanem megkeresni azt, amire építhetünk, és hál’istennek ebben nem szűkölködünk. 

Érdekes és élvezetes előadásban volt részünk, élmény volt minden perce, melyért köszönet jár, és reméljük, lesz folytatása.

Fábián Gizella