Ünnepelt Erdőszentgyörgy

Gazdag, színes programot kínáltak a közönségnek a huszonhatodik alkalommal megszervezett erdőszentgyörgyi Szent György Napokon, így mindenki, aki a hűvös időben is a térre ment, kereshetett-találhatott kedvére való szórakozást.

Pénteken tékvondó-bajnoksággal rajtoltak a rendezvények, délután Deák Paula Blanka és dr. Jakab Sámuel könyveinek bemutatójára került sor, és tűzoltó-találkozót is szerveztek. Szombat reggel a helyi Württemberg-huszárok és a parajdi rezesbanda hívogatta a helyieket a programokra, hiszen sportból ezúttal sem volt hiány, kispályás fociban, asztaliteniszben és quadok kezelésében mérhették össze képességeiket, vagy csak elmerülhettek a programok kavalkádjában. Az iskola előtti utcán a város civil szervezeteivel lehetett ismerkedni a Civilfeszt keretében, a Caritas, a kistérségi LEADER akciócsoport, a városi kórház, az Europe Direct és az országos turisztikai tájékoztató központok helyi irodái, a Naplemente idősklub, a kulturális szervezetek képviseltették magukat, míg a városháza előtt vásárolni lehetett: korondi fa- és kerámiaterméket, szovátai ostorokat, fokosokat, zsákszövetből készült terítőket, díszített üvegtárgyakat, szentgyörgyi horgolt és fából faragott tárgyakat, pogácsákat, nyárádszentsimoni pálinkát és nemeztermékeket egyaránt bemutattak és kínáltak. Ugyancsak az utcán vitáztak a horgászok és szakemberek arról, hogy mennyire káros a halállományra az, hogy leeresztik a bözödújfalusi tó vizét. A helyi szaközépiskolások sem tétlenkedtek: az esztétika szakteremben haj- és arcápolás folyt, az élelmezés-turisztika szakosztályosok lángost sütöttek és árusítottak, a tanári kar pedig bográcsgulyást készített. Az idei díszvendég Baja testvértelepülés volt, amely gasztronómiájából is ízelítőt adott, a hungarikumnak számító bajai halászlevet készítették el és kínálták fel, de fotókiállítást is bemutattak a város 300. évfordulóján szervezett hatalmas halfőző fesztiválról. Nem ez volt az egyetlen kiállítás, a Rhédey-kastélyban Lépcső a semmibe címmel nyílt tárlat a marosvásárhelyi Szász Attila fotóiból, aki a tó vizének leengedését és az eltűnt falu maradványait dokumentálta képekben. Ezt követően a kastély egyik termében nyitottak kiállítást a globalizálódó világunkban eltűnő paraszti kultúra emlékeiből: a 75 éves Szekeres Margit édesanyja, néhai Kállai Szőcs Vilma lakásának tárgyait adta át a közösségnek, de mások is bekapcsolódtak a szoba gazdagításába. A tárlatot legalább egy évig szeretnék itt tartani a szervezők.

Délután Ahogy az egy Isten látja címmel mutatták be Magyari Hunor, László László és Gyöngyössy János kötetét erdélyi unitárius templomokról, míg a nagyszínpadon elkezdődtek a kulturális műsorok: a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület köszöntője után a bajai Lippangós és Szüvellő együttesek adtak elő moldvai csángó népzenét, néptáncot, majd helyi modern táncosok léptek színpadra, utánuk az országos vers- és regemondó versenyekre kijutott helyi diákok mutatkoztak be, és a 11. osztályos diákok nagykorúsítási műsorát is láthatta a közönség. Közben nem messze a quadok szerelmesei is bemutatót szerveztek, hogy bebizonyítsák, nem mindeki a természet ellensége. Vasárnap a quadosok hosszabb túrára indultak, a horgászok a cséjei tóhoz vonultak, mások istentiszteletre, misére mentek délelőtt, a gyerekek birkózásban mérték össze erejüket, délben Buksa Éva erdélyi nagyjainkról szóló könyvét mutatták be, az Astra egyesület is színpadra lépett, délután pedig kilencedik alkalommal ropták a néptáncot a Vándorcsizma találkozón és az azt követő táncházban. Mindhárom este gondoskodtak a tömeg zenei szórakoztatásáról, a Bronx, Alessia, Andrea Bălan, a Parno Graszt, a Margaret Island és a Balkán Fanatic adott szabadtéri koncertet, vasárnap este musical várta a szentgyörgyieket az innen indult Tar Mónika színésznőt is felvonultató temesvári Csíki Gergely Állami Színház előadásában.

Legenda...

A városnapok egyik igen érdekes programpontja a Székelyföldi Legendárium bemutatkozása volt. A helyi Europe Direct tájékoztató központ és a helyi turisztikai információs központ egy hónapja hirdetett mondavadászatot, amelyre a környék településeinek mondáit lehetett beküldeni. Szombaton a legjobbaknak vélt mondákat olvashatták fel beküldőik, és azokból a rajzokból is kiállítás nyílt, amelyeken a gyerekek különböző mondákat képileg jelenítettek meg. A „vadászat” iránt főleg Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár térsége érdeklődött, de a magyarországi testvértelepülések is hoztak legendákat. Az eseményen jelen volt a bözödi Szakál Jolán is, aki tavaly És itt vannak... címmel je-

lentetett meg helyi legendagyűjteményt, míg a havadtői Sármási-Bocskai János a gyerekeknek írott könyveiben is számos Küküllő menti legendát, mondát dolgozott fel. 

Ezután a Székelyföldi Legendárium projektet mutatta be munkatársa, Fazakas Szabolcs: a székelyföldi legendák gyűjteményével foglalkozó munka célja, hogy a székely nép újra felfedezze saját mondáit, legendáit, ugyanakkor mások is megismerhessék ezeket. Néhány éve egy legendákat megjelenítő térképpel indultak, ma már rajzfilmstúdiójuk van, a legendákat megfilmesítik, de hamarosan internetes videójáték is készül belőlük. Több száz éves kultúrát visznek be a digitális térbe, ami a gyerekek számára érdekes – mondta el Fazakas, akitől megtudtuk, ma már kétszáz székelyföldi és lassan kétezer Kárpát-medencei monda van a tarsolyukban, legutóbbi rajzfilmjük készítését már amerikaiak is segítik, jövőben pedig átadják a szejkei makettparkot, amely 80 épületet mutat be kicsinyítve, Erdélynek olyan képét idézve fel, amikor még a régi városok, várak, kastélyok „egyben voltak”. A szombati bemutatón levetítették stúdiójuk eddigi négy, mondákat és legendákat feldolgozó rajzfilmjét, a legendák valós hátterét bemutató dokumentumfilmjeiket, valamint a Vasparipával a Székelyföldi Legendáriumon című, Szent László legendáriumát követő dokumentumfilmjüket. Ugyanakkor magukkal hozták a Tatárittyom nevű óriás társasjátékukat, amely bevezet és elkalauzol a székelyföldi legendák világába, jó szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak, és amely megjelenése óta számos hazai és határon túli rendezvényen aratott nagy sikert. 

... és valóság

A város ünnepére minden évben eljönnek a testvértelepülések is, idén Magyarországról Celldömölk, Baja, Bélapátfalva, Délvidékről Zombor, Felvidékről Nagymegyer küldöttségei érkeztek. Ilyenkor egymás kultúrájának megismerése mellett európai kérdéseket is megvitatnak. Az idei téma Európa jövője. Hatvan éve, az Európai Unió alapjainak letételekor kijelentették: Európa a békét jelenti. Ám ma már sokan megkérdőjelezik ezt a kijelentést, egyre többen kételkednek Európa egységében is. Az euroszkepticizmus már-már politikai jelenség, és ennek eredménye a Brexit is, az Egyesült Királyság kiválása az unióból, amely jóval bonyolultabb folyamat, mint aminek első látásra tűnik. Így ezen az évfordulón nemcsak ünnepelni lehet az EU-t, hanem fel kell ismerni a körülöttünk zajló folyamatokat, és fel kell tenni a kérdést, hogy lesz-e béke egy esetleges unió nélküli Európában – véli Menyhárt István előadó. Másik hangsúlyosan érzékeny aktuális kérdés a migráció, így erről is tartottak két előadást vasárnap: Hegyi László a migráció történetét tekintette át, hiszen migráció, népvándorlás mindig is volt, ezek okairól és következményeiről is beszélni kell. Ilyen tekintetben Afrika is előtérbe került, s Halmen Balázs előadásában is olyan világot ismerhettek meg az érdeklődők, ahonnan mindenki el szeretne vándorolni.

Mivel a Kis-Küküllő térségének immár két parlamenti küldöttje van, szombat délután velük találkozhattak az érdeklődők. Socotar Dinu képviselőt és Császár Károly szenátort arról (is) faggatták, mit tehetnek a vidékért, megvalósíthatják-e a kampányígéreteiket, és ha igen, hogyan, hiszen ők elsősorban törvényalkotó személyek.