2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Uniós kivizsgálás indul Románia ellen

Az Európai Bizottság felfüggesztette az uniós támogatások folyósítását Romániának, mert a pályázatok kezelésében, a közbeszerzési eljárásokban több rendellenességet tapasztaltak, sőt korrupciógyanús esetek is felmerültek.

Az Európai Bizottság felfüggesztette az uniós támogatások folyósítását Romániának, mert a pályázatok kezelésében, a közbeszerzési eljárásokban több rendellenességet tapasztaltak, sőt korrupciógyanús esetek is felmerültek. Romániának összesen 124 szerződést kell ellenőriznie. Nem véletlenül – tehetjük hozzá –, hiszen már 2010. július 10-én Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselője eljuttatott egy nyílt levelet José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez és Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament akkori elnökéhez, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot kezelő romániai mezőgazdasági kifizetési ügynökség a 2009-es – a vidéki életfeltételek minőségét javító és a gazdaság fejlesztését célzó – 322-es pályázati kiírás feltételeit egy hónappal a tervek benyújtási határideje előtt módosították bizonyos érdekeknek megfelelően.

Korrupciógyanús beavatkozás

A képviselő levelében többek között az áll, hogy az unió által megszabott kritériumokkal ellentétben a romániai kifizetési ügynökség módosította a pályázati kiírás követelményeit az odaítélést eldöntő pontszámok értékének a megváltoztatásával. Nem vették figyelembe azt, hogy a vidékfejlesztés szempontjából fontosabb az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítése, mint az utak rehabilitálása. Sok esetben a községek – mivel több pontot kaptak az utóbbira – előbb az út rendbetételére pályáztak, majd utólag kaptak támogatást a víz- és lefolyóhálózat kiépítésére, s így előfordult az is, hogy fel kellett törni az aszfaltot az újabb munkálatokért, ami pluszköltséget jelentett a közösségek számára. Az is gyanúsnak tűnt, hogy Romániában az útépítés költségei jóval az európai átlag fölé emelkedtek. A képviselő szerint az intézményesített korrupció melegágya a közberuházások – ezek között leginkább az úthálózat rehabilitálása, korszerűsítése. Ezért irányították az uniós támogatásokat leginkább az útfejlesztések felé. Így 2009 júniusában a finanszírozásra elfogadott 295 projekt közül csak 38-nak volt a fő eleme az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítése. Egy másik fontos aspektusa a 322-es kiírásnak a szegénységi fokra ítélt pontszámok módosítása. A 2009. júniusi kiírás beadási határideje előtt a legszegényebb településeknek járó 15 pont helyett mindössze 10-et számoltak fel, így nagyon sokan emiatt estek el a támogatástól. Több településnek pedig nem volt tudomása arról, hogy a megvalósíthatósági tanulmányokban szociális és kulturális tevékenységek, civil szervezetekkel megkötött partneri szerződések is kellett volna szerepeljenek, amelyek elbíráláskor emelték volna az esélyt. Több helyi tanács, mivel nem tudta ezt a lehetőséget, enélkül fogadta el a terveket, s ezért jelentős pontszámot veszítettek. Ciprian Dobre szerint ez is jelzi, hogy a pénzek elosztását szándékosan politikai partnerek vagy bizonyos szaktanácsadó cégek felé irányították, és volt, ahol szándékosan, csak részben tájékoztatták a pályázókat a feltételekről, pontosan azért, hogy bizonyos önkormányzatokat előnyös helyzetbe hozzanak másokkal szemben – áll a levélben, amelyet már 2010-ben hivatalosan kézbesített a képviselő a magas rangú európai tisztségviselőknek.

Megyénket is érintette az ügy

Ciprian Dobre a Népújságnak elmondta, levelére nem kapott ugyan hivatalos választ, de arról tájékoztatták, hogy az Európai Bizottság megkezdte az uniós pénzek kezelésével kapcsolatos kivizsgálást, és hogy figyelembe veszik a levelét is.

– Egyértelműen a kormánypárt felé irányították a pénzeket, és olyan cégek nyertek a közbeszerzési versenytárgyaláson, amelyek szintén a PDL-hez állnak közel. Nincsenek konkrét adataim, de az információim szerint erre is fény derül majd a kivizsgálások során. Nem hiába függesztették fel a kifizetéseket – mondta a Népújságnak a képviselő.

Antal Zoltán, a Nyárádmenti Kistérségi Társulás irodavezetője lapunknak elmondta, több nyárádmenti polgármesteri hivatal is lemaradt a támogatásról a képviselő által említett okok miatt. A finanszírozási útmutatóban a megvalósíthatósági tanulmány mellé nem kérték a szociális és kulturális komponenst. Ez érthető, hiszen az előbbi műszaki dokumentáció, míg az utóbbi egy társadalmi, kulturális tevékenységi terv. Ez a követelmény utólag jelent meg. Nem sok, mindössze 4 pontot veszítettek ezért, de mivel nagyon sokan nyújtottak be pályázatot az országban, több önkormányzat emiatt vesztett. Például Backamadaras község óvást nyújtott be ezért, ekkor megadták ugyan az említett pontszámot, a szegénységi foknál viszont annyit veszítettek, hogy így sem volt sikeres a pályázat. Hasonló helyzetben volt Csíkfalva, Nyárádgálfalva és tudomásunk szerint Magyarbükkös, Alsóbölkény is elbukott emiatt.

Egy másik példa Nyárádmagyarós, ahol többek között a torboszlói és a nyárádselyei út aszfaltozására, a selyei ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére, a kultúrotthon javítására és a nyárádmagyarósi polgármesteri hivatal felújítására készítettek pályázatot a 322-es kiírásnak megfelelően. Aztán az elbírálást követően a pontszámok alapján közvetlenül a vonal alatt maradtak. Az esélyt a szegénységi fok rontotta. Kacsó Antal polgármester a Román Tudományos Akadémiáig is eljutott, magyarázatot kérve arra, hogy milyen kritériumok alapján állapították meg a szegénységi fokot. Ekkor kiderült, hogy 2002-ben dolgozták ki a pontrendszert, amit nem módosíthatnak. Azt a választ kapták az ügynökségtől, hogy pályázatukat kiválasztották, de nem finanszírozzák (eligibil, nefinanţabil). A polgármester szerint közel 100.000 lejt költöttek a tanulmányok elkészítésére, amelyet a saját költségvetésből álltak. Ez a pénz részben elúszott.

Tudomásunk szerint megyénkben több mint 50 önkormányzat pályázott a 322-es kiírásra, ezek közül 8-nak bírálták el kedvezően a terveit, s mindössze 5 kapott anyagi támogatást.

Hargita megyében ez az átlag jóval kisebb. A támogatások nagy része moldvai és havasalföldi megyékbe került. (Apropó „szegény megyék”).

Hivatalos válasz… később

Felvettük a kapcsolatot a Maros megyei kifizetési ügynökséggel, ahol az intézmény sajtószóvivője közölte: a téma meghaladja őket. Arra kért, továbbítsuk az ügyet a bukaresti központi ügynökség kommunikációs osztályára. Ciprian Dobre képviselő levelét eljuttattuk a fővárosi intézményhez, ahonnan arról tájékoztattak, hogy a kényes ügyre való tekintettel később válaszolnak, mert konzultálni kell a vezetőséggel.

Várjuk az ügynökség hivatalos álláspontját. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató