Ülésezett az MPP országos önkormányzati tanácsa

A Magyar Polgári Párt (MPP) szombaton Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában tartott országos önkormányzati tanácsülést, amelyen 198 helyi, illetve megyei tanácsos, polgármester és alpolgármester vett részt. A tanácskozáson határozatok elfogadására is sor került. 

Biró Zsolt, az MPP elnöke az erdélyi magyar közösséget ért jogfosztásokra hívta fel a figyelmet, és fontosnak nevezte a következő hat hónap során egy erdélyi magyar nemzeti konzultáció lefolytatását, melynek keretében minél szélesebb réteget meg tudnak szólítani: a politikai szereplőket, illetve az autonómia kérdését felvállaló civil szervezeteket 

 

„Elegünk van a kettős mércéből!”

Nemzetközi kitekintésben az európai autonómiaformákat tartják szem előtt, ezekre hivatkozva utasítják el a kettős mércét, hiszen az autonómiák legitimek, működnek Európában, és ezek az autonómiák biztosítják az egyensúlyt, azt az egyensúlyt, amely 60 millió polgárának (őshonos kisebbségi sorban élő polgárának) elfogadható. Biró Zsolt ezért is nevezte fontosnak a Minority SafePack sikerét, amely kimozdíthatja Brüsszelt abból a struccpolitikából, amivel a kisebbségek helyzetét kezeli. Üzente Brüsszelnek: „elegünk van a kettős mércéből”! 

Felhívta a figyelmet, hogy 1918. december elsején a Gyulafehérváron összegyűlt románság egyoldalúan kimondta Erdély Romániához való csatlakozását, anélkül, hogy az akkor még Erdély lakosságának 40 százalékát alkotó magyar és szász-sváb népesség egyetlen képviselőjét megkérdezték volna. Ezért „épeszű ember nem várhatja el, hogy ezt az eseményt a magunk részéről ünnepnapként éljük meg”. Ugyanakkor rámutatott, a történelmi tényeket mindenkinek tudomásul kell vennie, és ennek a történelemnek része a Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat is, amely leszögezi: „minden népnek joga lesz a saját anyanyelvű oktatásra, közigazgatásra és bíráskodásra, a saját kebeléből választott személyekkel”. Ezek az elvek azóta sem teljesültek, ezért „mi, a romániai magyar kisebbség képviselői továbbra is azt kérjük, hogy teljesítsék azokat az ígéreteket, amelyek 1918. december elsején fogalmazódtak meg a gyulafehérvári nemzetgyűlésen!” – zárta beszédét Biró Zsolt. 

Az MPP önkormányzati testülete egyhangúlag fogadta el a Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak érvényesítése; a Székelyföld mint sajátos státusú önkormányzati régió; a FUEN keretében zajló európai polgári kezdeményezés tárgyában; illetve a jövő évi magyarországi választások tárgyában előterjesztett határozatokat. 

 

Vessünk véget Brüsszel struccpolitikájának! 

Az állásfoglalást az őshonos európai közösségek jogainak védelmében indított polgári kezdeményezés tárgyában fogadták el, amelyben felemelik szavukat a Romániában élő magyar közösséget ért jogsértések ellen. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe az Európában élő több mint 50 millió lakos azon jogalkotási programját, amelynek célja, hogy a nemzeti közösségek védelmét egységes rendszer keretében rendezzék, kérik a kettős mérce felszámolását, és arra kérnek mindenkit, hogy aláírásával támogassa a Minority SafePack polgári kezdeményezést. 

 

Az erdélyi magyarság az egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része!

A magyarországi választások kapcsán elfogadott állásfoglalás szerint a Magyar Polgári Párt szükségesnek tartja a Kárpát-medencei magyarság lelki, szellemi és anyagi erőforrásainak összpontosítására irányuló nemzeti integráció politikájának folytatását, mivel ez a magyar állam és a magyar nemzet megerősödését jelenti. 

 

Szerezzünk érvényt a Gyulafehérvári nyilatkozatban rögzített jogainknak!

című állásfoglalásban arra szólítják fel az ország vezetőit, hogy teljesítsék azokat az ígéreteket, amelyek 1918. december elsején fogalmazódtak meg a gyulafehérvári nemzetgyűlésen, és amelynek szellemében a Magyar Polgári Párt megfogalmazta a maga ötpontos alkotmánymódosító csomagját: 

1. Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együtt élő őshonos nemzeti közösségeknek. 

2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotó tényezői a román államnak. 

3. Az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja. 

4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel (a modern román állam létrejöttekor már itt éltek). 

5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja az érintett nemzeti közösség erre irányuló legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával.

 

Székelyföld mint sajátos státusú önkormányzati régió

Állásfoglalást fogadott el a testület Székelyföld autonómiájának kérdésében is, amelyben kijelentik: a törvényhozás útján kezdeményezik, hogy Románia a regionális reformfolyamat keretében, a közigazgatási reform során ismerje el Székelyföldet mint sajátos státusú önkormányzati régiót, amely a többi régióhoz hasonlóan saját politikai-közigazgatási önkormányzattal rendelkezik, ugyanazon hatáskörök alapján, ugyanakkor azonban többlethatásköröket is kap sajátos kulturális-nyelvi karaktere és életmódközössége védelme érdekében.