Ukrán válság
A német kormány támogatását kérte az ukrajnai válság megoldásához az ellenzék két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk hétfőn Berlinben, Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélésükön.
A német kormány támogatását kérte az ukrajnai válság megoldásához az ellenzék két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk hétfőn Berlinben, Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélésükön.
Vitalij Klicsko a találkozó után tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy Németország jelentősen hozzájárulhat a helyzet rendezéséhez, hiszen a berlini vezetésnek, és különösen Angela Merkelnek, rendkívül erős a befolyása a nemzetközi politikában.
Az Ütés (UDAR) nevű párt elnöke a kijevi kormányzattal szembeni esetleges uniós szankciókkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Uniónak (EU) mérlegelnie kell a beutazási tilalomtól a számlák zárolásáig valamennyi lehetőséget.
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) nevű párt vezetője a tájékoztatón egyebek között kiemelte, hogy a kancellárral tárgyaltak a pénzügyi segítség lehetőségéről is. Az EU kész támogatni Ukrajnát, jelenleg egy 610 millió eurós azonnali támogatásról van szó, amelyet az elképzelés szerint az ország reformok végrehajtásáért cserébe kaphatna meg – mondta a politikus.
A sajtótájékoztatót nem a kancellári hivatalban, hanem Merkel pártja, a CDU parlamenti frakciójának sajtótermében tartották, maga a kormányfő pedig csupán a szóvivője útján kommentálta a találkozót. Steffen Seibert közleménye szerint Angela Merkel a találkozón kifejtette, hogy az amnesztiatörvény hatályba lépése „pozitív lépés, amelynél azonban nem szabad megállni”, hanem előre kell lépni a kormányalakítás és az alkotmányreform ügyében is.
Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú német kormányzati tisztségviselő hétfőn Berlinben az ukrajnai válságra vonatkozó német törekvéseket vázolva azt mondta, hogy Németország a közös uniós fellépést szorgalmazza. Ezért Berlin nem törekszik külön német álláspont megjelenítésére a nyilvánosságban, hanem átengedi a terepet Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek.
Ugyanakkor a német diplomácia a háttérben rendkívül intenzíven dolgozik és szoros kapcsolatban áll az ukrajnai belpolitikai konfliktus valamennyi jelentős szereplőjével, kivéve a szélsőséges nacionalista, újnáci erőket – tette hozzá.
Véget kell vetni a befolyási övezetekről szóló vitának
Véget kell vetni a befolyási övezetekről szóló vitának, ideje arra összpontosítani, hogy Ukrajna kijusson a válságból – írta Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a Kommerszant című orosz napilapban kedden megjelent cikkében.
A magas rangú brüsszeli tisztviselő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek ugyancsak a tekintélyes orosz újságban a múlt csütörtökön közölt írására válaszul fejtette ki véleményét az Európai Unió és Oroszország kapcsolatairól az ukrajnai válság kapcsán.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Oroszországnak és az Európai Uniónak ideje tisztázni, komolyan gondolják-e a valódi stratégiai partnerséget. Lavrov szerint az ukrajnai történéseket tévesen a Nyugat és a Kelet szembenállásaként állítják be. Hangoztatta, hogy Moszkva senkire, így Ukrajnára sem erőlteti rá akaratát, és ezt várja el az EU-tól és az Egyesült Államoktól is.
Catherine Ashton válaszcikkében hangsúlyozta: semmi sem fenyegeti Oroszország történelmi, gazdasági és társadalmi kapcsolatait szomszédaival. Mint írta, független kutatások szerint az EU és Ukrajna társulási szerződésének nem lesz negatív következménye Moszkva és Kijev kereskedelmére, sőt az orosz tulajdonban lévő ukrajnai vállalatok közvetlenül juthatnak ki így az uniós piacra.
Ashton üdvözölte – utalva Lavrov megfogalmazására –, hogy Moszkvában az eurázsiai integrációs folyamatot az EU integrációs törekvéseivel akarják összehangolni. A cikk szerint Brüsszel azt is megérti, hogy Moszkva minél több országot szeretne bevonni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba, de az EU ragaszkodik ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az egyes országok stratégiai döntéseit, azt, hogy a vámunióhoz csatlakozni kívánók ezt a döntést saját akaratukból hozzák meg.
Az Ukrajnában kialakult helyzet a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a külső nyomásgyakorlás elfogadhatatlan, és nem teszi lehetővé a hosszú távú megoldást sem – írta Catherine Ashton. Az uniós külügyi főképviselő felszólította Moszkvát, hogy támogassa Brüsszellel együtt „a demokratikus Ukrajnát stabilitásának helyreállításában”.
Összecsaptak a tüntetők és a rohamrendőrök Kijevben a parlamentnél
Mintegy kétezer ellenzéki tüntető csapott össze kedden Kijevben a rohamrendőrökkel a parlament épületénél, ahol a törvényhozás épp plenáris ülést tartott volna.
Helyszíni jelentések szerint a tüntetők kövekkel, botokkal, Molotov-koktélokkal támadtak a rendfenntartókra, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat, vízágyút vetettek be, valamint gumilövedékeket lőttek a tömegbe.
Egyes közlések alapján mindkét oldal használt lőfegyvereket is. Az egyik tévétársaság élő közvetítése alatt látható volt egy tüntető, aki pisztollyal lövöldözött. A belügyminisztérium közzétette, hogy a tüntetők lőfegyverekkel támadtak. Ugyanakkor ellenzéki képviselők állították, szemtanúi voltak annak, hogy rohamrendőrök pisztollyal lábra célzott lövéseket adtak le a rájuk támadókra.
A tüntetők felgyújtottak egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát, majd behatoltak az épületbe, és túszul ejtettek egy ötven év körüli civil ruhás férfit. Nem sokkal később a rendőrök kiszorították a tüntetőket az épületből.
Egy tucatnyi tüntető eközben elfoglalta azokat a háztetőket, ahonnan a belügyi egységek lövészei gumilövedékkel lőtték az embereket. A belügyesek elmenekültek a háztetőkről.
Az összecsapások a parlament körül több utcára kiterjedtek. A rohamrendőrök oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak az ellenzéki tüntetők elleni harcba. Az ellenzékieknek állítólag több rendőrt sikerült túszul ejteniük a belügyi egységekkel és a kormánypártiakkal folytatott közelharcban. Egy sérült rendőrt később kiadtak a társainak.
Eddig legalább tíz tüntető sérült meg, a rendőrök közül legalább heten. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét, a Reuter brit hírügynökség fotóriportere szintén gránáttól sérült meg a mellkasán, két nő pedig gumilövedékektől.
A tüntetők elfoglalták a Tisztek Háza nevű épületet, ahol elsősegélypontot rendeztek be.
A kormányzó Régiók Pártjának képviselői elhagyták az üléstermet, többen közülük az oldalsó bejára-tokon keresztül az épületet is. Ellenzéki képviselők a kormányt kívülről támogató kommunista honatyák közül többet megakadályoztak abban, hogy ők is kimenjenek az ülésteremből. Az ellenzék követeli, hogy a Régiók Pártjának képviselői térjenek vissza, és hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a tüntetők követelnek.
Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezére rendkívüli elnök- és parlamenti választások sürgős kiírását követelte Viktor Janukovics ukrán elnöktől az utcai harcok közben a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
Kijelentette, hogy az egyetlen, „ami lehűtheti a kedélyeket az országban” az, ha Janukovics elnök azonnal választásokat ír ki. Leszögezte, hogy mihamarabb új kormányt kell alakítania a parlamentnek, az ellenzék pedig készen áll a kormányzásra. „Most nem órákról, hanem percekről van szó” – hangoztatta a politikus.
Sürgette továbbá, hogy a parlament hozza vissza a 2004-es alkotmányt, amely jelentősen szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.
Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke szerint a hatalom provokálta a tüntetőket az újabb harcra. A parlamentben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a rendőrök kezdték az összetűzést, előbb ők lőttek rá, és dobtak oszlató gránátokat a békés demonstrálókra, akiket azért hívott az ellenzék a parlament elé, hogy támogassák az ellenzéki képviselőket az alkotmány módosításában.
Három ellenzéki tüntetőt agyonlőttek
Három tüntetőt agyonlőttek a kedden Kijevben kirobbant összetűzésekben – közölte az ellenzék egészségügyi szolgálatának vezetője az AFP hírügynökség szerint.
Közben Leszja Orobec, az ukrán ellenzéki Haza (Batykivscsina) parlamenti képviselője Facebook-oldalán közzétette, hogy három halott tüntető van a Tisztek Házában – a honatya a halál okát nem részletezte –, hét további pedig „élet és halál” között. Szavai szerint a mentőket nem engedik az épülethez, ahol kedden az összecsapások kitörése után rendeztek be elsősegélypontot.
Önkéntes orvosok elmondták, hogy már több százra nőtt a sebesültek száma.
