Ukrán-orosz válság
Az orosz csapatok elindulnak a helyőrségek felé
Megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton – jelentette be Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden Moszkvában.
Az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok még kedden elindulnak a helyőrségek felé. A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett.
Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, ezt az orosz fél valótlan állításnak mintősítette.
Konasenkov azt is közölte, hogy a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű fehéroroszországi közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat utolsó szakaszában, február 19-én, a Minszkben akkreditált katonai attasék megfigyelőként vehetnek majd részt Obuz-Lesznyevszkij lőterén.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta lengyel hivatali partnerét, Zbigniew Raut, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöksége nevében érkezett Moszkvába. Lengyel külügyminiszter egy évtizede nem járt az orosz fővárosban.
A felek a kölcsönös üdvözlés során kifejezték szándékukat, hogy pozitív elmozdulást érjenek el az EBESZ napirendjén szereplő ügyekben. Az európai szervezet ukrajnai különleges megfigyelő missziója jelentések szerint jelentősen csökkentette tevékenységét a Donyec-medencében.
Lavrov a tárgyalás nyilvános szakaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években túl sok olyan probléma halmozódott fel, amely aláássa az EBESZ működését és eredeti célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a szervezet tagállamai között példátlan bizalmatlanság alakult ki. Rau a moszkvai találkozót különösen fontosnak nevezte az EBESZ térségében kialakult feszült helyzet fényében, és kifejezte reményét, hogy a kérdés megvitatása „a kölcsönös tisztelet és egyetértés szellemében diplomáciai megoldásokhoz vezet”.
Az ukránok várják a bizonyítékokat a csapatok visszavonásáról
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyítékokat szeretne látni arra, hogy Oroszország visszavonta csapatainak egy részét Ukrajna határának közeléből, mert szerinte csakis ezután lehet a feszültség enyhüléséről beszélni.
Az ukrán diplomácia vezetője erről kedden, kijevi sajtótájékoztatóján beszélt. „Oroszország részéről folyamatosan elhangzanak különböző kijelentések, így már van egy szabályunk: elhisszük, ha látjuk” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető arra reagált, hogy Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden Moszkvában bejelentette: megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz hadsereg számos területen folytat gyakorlatokat – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kuleba reagált arra is, hogy az orosz parlament alsóházában egyes képviselők kezdeményezték az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. A külügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben Moszkva emellett dönt, Oroszország „de facto és de jure” kilép a minszki megállapodásokból, és viselnie kell ennek minden következményét. „Erre az álláspontra már figyelmeztettük partnereinket” – tette hozzá a miniszter.
Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága kedden azt jelentette, hogy a Donyec-medencei megszállt területeken az utóbbi napokban nőtt az orosz fegyveres erőktől érkezett ellenőrző csoportok száma, amelyek az oroszbarát szakadárok harcképességét mérik fel. A katonai hírszerzés hozzátette, hogy a szakadárok ezzel egy időben aktívan toboroznak új tagokat fegyveres csapataikba. „Razziákat tartanak magánvállalkozásoknál és nyilvános helyeken, hogy azonosítsák azokat a katonai szolgálatra alkalmas személyeket, akik megkerülik a regisztrációt a sorozási irodákban” – írta jelentésében a hírszerzés.
A NATO nem látja semmi nyomát a feszültség csökkenésének
A NATO egyelőre nem látja jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon, és nem látja semmi nyomát annak sem, hogy csökkenne az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz-ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa.
„Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen” – fogalmazott.
Szavai szerint a NATO-nak látnia kell a csapatok és a fegyverek „jelentős és tartós kivonását” a térségből ahhoz, hogy azt komoly deeszkalációnak tudja be. Megjegyezte: a csapatokat Oroszország gyorsan oda-vissza mozgathatja. Kiemelte azonban: Moszkvának még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből, hogy felhagyjon a háborúra történő felkészüléssel és megkezdje a békés megoldás előkészítését. Stoltenberg hangsúlyozta: vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell, és „helyet adnak némi óvatos optimizmusnak” is.
A NATO-főtitkár szerint a szövetségesek készen állnak a párbeszéd folytatására Moszkvával az európai biztonságot érintő kérdésekről, valamint az átláthatóságról és a fegyverzet-ellenőrzésről. A NATO kész az orosz aggályok meghallgatására, arra, hogy megossza saját aggályait és közös megoldásokat keressen – mondta. Kijelentette ugyanakkor: az Ukrajna elleni esetleges agressziónak „magas ára” lenne Oroszország számára. Reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság erősítésére. Hozzátette: a NATO továbbra is választ vár Moszkvától a szövetség biztonsági javaslataira.
A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot. Szavai szerint nincsenek „első vagy másodosztályú” NATO-tagállamok, minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról. Emlékeztetett arra, hogy miután Oroszország katonai csapatmozgása Ukrajnával közös határának közelében továbbra is aggodalmat okoz, a NATO-tagországok készenlétbe helyezték erőiket.
Az elrettentés és a védelem fokozására január végén több hajóval és vadászgéppel erősítették meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg.
Putyin és Scholz a konfliktus rendezéséről és az európai biztonságról tárgyal
Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz megbeszéléseik jelentős részét az európai biztonságnak és az Ukrajna körüli helyzetnek szentelik – ezt közölte az orosz elnök, amikor kedden Moszkvában fogadta a német kancellárt.
Putyin emlékeztette vendégét, hogy a múlt héten Emmanuel Macronnnal vitatta meg a Kremlben ugyanezeket a témákat. Kifejezte készségét, hogy érdeklődéssel meghallgassa Scholz álláspontját ebben a kérdésben.
Scholz a problémák tárgyalásos rendezésének fontosságát hangsúlyozta.
A két vezető most találkozott személyesen első ízben a német kancellár hivatalba lépése óta. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a tárgyalás témakörei között említette meg az Északi Áramlat-2 gázvezetéket és a kétoldalú viszony egyéb kérdéseit is. A Bild német napilap szerint Scholz, aki előző nap Kijevben tárgyalt, a találkozóra történő felkészülés keretében a hivatali elődjével, Angela Merkellel is konzultált.
A tárgyalás a járványügyi előírások betartásával, az elmúlt hetekben ismertté vált hosszú, ovális fehér asztalnál kezdődött. A két vezető a tervek szerint közös sajtótájékoztatót tart majd.
Románia menekültáradatra készül
Románia felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba – írta kedden az Adevarul című román lap, Lucian Bode belügyminiszter televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A tárcavezető az Antena 3 hírtelevízióban beszélt az előkészületekről. A kedden véglegesítendő cselekvési terv a menekültek lehetséges érkezési útvonalainak feltérképezésére, ideiglenes befogadótáborok kialakítására és elektromos energiával történő ellátásukra, valamint a menekültek egészségügyi gondozásának biztosítására is kiterjed.
Az ukrán határ menti romániai megyékben leltárba vették a célnak megfelelő épületeket – sportcsarnokokat, kollégiumokat, panziókat és szállodákat –, valamint azokat a helyszíneket, ahol ideiglenes táborokat alakíthatnak ki. A menekültek jogállását tanúsító iratokat a belügyi alkalmazottak, elsősorban a bevándorlási hivatal (IGI) dolgozói fogják kiállítani – magyarázta a miniszter.
Bode nem adott pontos választ arra a kérdésre, hogy Románia hány menekültet tudna befogadni, csak annyit mondott: felmérték, jelenleg hány szálláshelyet tudnak biztosítani épületekben és ideiglenes táborokban, ugyanakkor, mint mondta, Románia felkészült arra, hogy megfelelő választ adjon bármilyen válságra.
„A belügyminisztérium erőfeszítései között elsőbbséget élvez az államhatárok védelme. Szeretném világosan leszögezni: Románia határai biztonságban vannak, Románia biztonságos ország” – idézte az Adevarul a belügyminisztert.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács január 26-i, az ukrán válság miatt összehívott ülésén döntött az ország reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről, egyebek mellett arról, hogy Bukarest hogyan készüljön fel lehetséges menekültáradatra.
Romániának több mint 600 kilométernyi közös határa van Ukrajnával.
(hírösszefoglaló)
