2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz – számolt be hétfőn az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már „szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók – mint írják – kivételt tesznek „bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta: az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka. „A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót” – fogalmazott a tisztviselő.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette. 

Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.


Kiberbiztonsági szakértő: Ukrajnáé a kiberfölény

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint Ukrajna egyik célja a kiberfölény megszerzése az oroszok elleni háborúban, és ezt el is érte.

Krasznay Csaba több mint kétórás – a Facebookon is közvetített – előadásában mutatta be a kiberhadviselés elméletét az orosz–ukrán háború néhány napos tapasztalatain keresztül.

Elmondta: többen úgy vélik, hogy haditechnikailag nyerhet Oroszország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a fegyveres konfliktus csak az eleje, utána következik egy hosszú „békefenntartási időszak”. 

Márpedig – mint az Irak, Afganisztán esetében is látható volt – ha a helyi emberek körében nem tudják stabilizálni a békét, akkor nem lehet megnyerni a háborút – tette hozzá.

Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy az ukrán lakosság eléggé összezárt kormánya mögött. 

Ráadásul egy olyan ukrán kormány mögött, amelynek megítélése nem volt egységes – jegyezte meg.

Krasznay Csaba mintaszerűnek nevezte az ukrán kormány tömegtájékoztatását, ahogy az interneten, Twitteren folyamatosan osztja meg az információkat. A szakértő szerint Oroszország nagy hátránya, hogy nem tudja Ukrajnát levágni az internetről.

Oroszország részéről stratégiai hibának nevezte, hogy nem uralja kellőképpen saját lakosságának tájékoztatását. 

Letiltották a Twittert, de ott van még a TikTok és mindenki kezében ott vannak az okostelefonok is – közölte. 

Krasznay Csaba kitért arra is, hogy ebbe a háborúba már a világűr is bevonódott. 

Egyrészt a Twitter is tele van azokkal a képekkel, amelyeket polgári műholdak készítettek az orosz–fehérorosz határon lévő haditechnikai eszközökről. Elon Musk amerikai milliárdos be is jelentette, hogy Ukrajnának hozzáférést biztosít műholdjaihoz – közölte a szakértő, megjegyezve: kérdéses, hogy ha Ukrajna a műholdak segítségével végez űr-szárazföld kommunikációt, azt meg tudja-e zavarni Oroszország, ki tudja-e iktatni ezeket a műholdakat.

A szakértő azt mondta: a háborúban kiemelt szerepe van a kibertérben zajló műveleteknek. Felidézte, hogy február 9-én jelent meg hír arról, hogy az orosz állam által támogatott hackercsoportok európai diplomatákat céloztak meg Covid-19 témájú támadásokkal. 

Már ez is a háború előkészítéséről szólt, azt akarta megtudni az orosz fél, hogy európai, illetve NATO-részről milyen információk vannak az Oroszország által tervezett műveletről – közölte.

A fegyveres konfliktus kezdete óta is zajlanak a polgári és kormányzati információs technológiai rendszerek, valamint a kritikus információs struktúrák elleni támadások. Katonai információs technológiai struktúra elleni támadásról nincsenek információk – mondta.

Krasznay Csaba azt is kiemelte, hogy egy ukrán kiberbűnözői csoport „hazafias hackerként” támadja az orosz csoportokat, és az Anonymus csoport is elindította Oroszország elleni kiberműveletét. Utóbbi már helyrehozhatatlan károkat is okozott az oroszok számára – mondta.

A szakértő ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kiberműveleti képességei régóta ismertek. Úgy véli, Oroszország európai és amerikai pénzintézetek ellen hajthat végre kibertámadást arra válaszul, hogy az orosz bankokat kizárták a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.

Krasznay Csaba előadásában fontosnak nevezte, hogy a Magyar Honvédségben is évek óta fejlesztik a kiberképességeket, köztük a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központjának létrehozását. 

Nemcsak a földrajzi térben, a kibertérben is meg kell védeni az állampolgárokat – mondta, megjegyezve: idetartozik a dez-

információ elleni védekezés is. Ezért a kiberbiztonsági szakértő előadásának zárásaként arra kérte hallgatóságát, hogy minden hírt és információt erős kétkedéssel fogadjanak. 


Aggasztó Fehéroroszország atomfegyvermentes kötelezettségének eltörlése

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggasztónak nevezte, hogy a Fehéroroszországban vasárnap tartott népszavazás az alkotmány módosított változatában eltörli azt a kötelezettséget, hogy az ország továbbra is atomfegyvermentes övezet maradjon.

Josep Borrell hétfőn közzétett közleményében kijelentette: a fehérorosz vezetés az emberi jogok széles körű megsértése és a teljes fehérorosz társadalommal szembeni brutális elnyomásával összefüggésben tartott alkotmányos népszavazást vasárnap.

Emlékeztetett: jelenleg több mint 1070 politikai fogoly van börtönben, számos fehérorosz állampolgár kényszerült száműzetésbe, a nyilvános vita terét teljesen megszüntették, és széles körű szándékos félretájékoztatás folyik Fehéroroszországban.

„Nem ezek a feltételei az alkotmány demokratikus felülvizsgálati folyamatának. Ráadásul a korábbi elnökválasztások során súlyos csalást tapasztaltunk, és semmi sem utal a választási rendszer javulására” – fogalmazott.

Borrell közölte: amint azt az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság időközi jelentése is kimondta, az alkotmány javasolt módosításai további eszközöket biztosítanak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hatalmának további megszilárdításához. Kijelentette: az Európai Unió „határozottan elítéli, hogy Fehéroroszország részt vesz az Ukrajna elleni folytatódó orosz agresszióban”, továbbá nem téveszti szem elől azokat, akik együttműködnek az Ukrajna elleni katonai fellépésben.

Az uniós diplomácia vezetője végezetül hozzátette: az Európai Unió továbbra is határozottan támogatja az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló független, önálló és demokratikus Fehéroroszországot.

A vasárnap tartott alkotmánymódosító népszavazáson a fehéroroszok több mint 65 százaléka szavazott az Aljakszandr Lukasenka elnök által javasolt alkotmánymódosításokra.

A 2020-as augusztusi, vitatott tisztaságú elnökválasztás után tiltakozó hullám indult Fehéroroszországban. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, ezt azonban az ellenzék és a nyugati országok nem fogadták el. A minszki vezetés határozottan lépett fel a tiltakozókkal szemben, több mint harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.