Újvárad folyóirat, 2022. február

Idei második számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Markó Béla, Bartha László Zsolt, Szűcs Anna Emília, Aufmuth Lívia és Saitos Lajos versei mellett Pintea László és Imre Eszter prózáit kínálja. Mihók Tamás Punchiu című, bukaresti hangulatot idéző írásával jelentkezik a Dialog/Párbeszéd rovat, esszét Januári napfény címmel Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A szám képzőművészével, Jakobovits Mártával két legutóbbi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti kiállítása alkalmából készített interjút Szűcs László Egy élet nem elég egy keramikusnak címmel. A Tandem sorozatban a román nyelv elsajátításának kérdéskörét elemzi Tódor Erika Mária és Magyari Sára. Írásuk címe: Anyanyelv – Apanyelv. Vagy mi a manó? Ugyanitt a rovatgazda búcsúztatja H. Varga Gyula nyelvészt, a Tandem januári szerzőjét. 

A Kultúra rovatban Biró Árpád Levente beszélget Lovassy Cseh Tamás drámaíróval A magam színházára az elengedés színházaként tekintek címmel. Az író országa című anyagában Forgács Áron sajátos műfajban mutatja be Esterházy Péter Az olvasó országa című könyvét. „Romániában nincs társadalmi párbeszéd, ezért nincs társadalmi béke sem” – vallja Cseke Péter Tamás interjújában Bogdan Hossu szakszervezeti vezető.

Új társszerzővel folytatódik a Ketten egy páston rovat, ez évben Boka László „vívópartnere” Papp Sándor Zsigmond, első közös témájuk az év eleji könyves listák, rangsorok, összegzések. A Kritika rovatban Simon Judit értékeli Tompa Gábor újabb kolozsvári Hamlet-rendezését, Tisza Eleonóra elemzi Fenyő D. György Útikalauz a vershez című könyvét, Szamos Mariann pedig Halász Rita Mély levegőt című regényét. Tiszeker Dániel Nagykarácsony című tavalyi filmjét Beretvás Gábor recenzálja. Kőrössi P. József egy festőművész emlékét hívja elő Fux Pál, útjelzőtáblák és háztetővárosok címmel.