Újraindítja a járvány miatt felfüggesztett tevékenységeit a Caritas

Az otthoni beteggondozásra szorulókat mindvégig ellátták

Június elejétől fokozatosan indítja újra a Gyulafehérvári Caritas azon tevékenységeit, amelyeket a koronavírus terjedése miatt márciusban fel kellett függeszteni. A biztonsági óvintézkedéseket betartva ismét fogadják az időseket a nappali foglalkoztatóközpontban, újraindul a kisgyerekes családok körében oly népszerű korai fejlesztés, valamint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását célzó programok is visszaköltöznek az online-ból a valós térbe.

A koronavírus terjedése miatt a Gyulafehérvári Caritas programjainak jelentős részét fel kellett függeszteni, a Teréz Anya Központban az időseknek szánt programokat, a vidéki idős csoportok találkozóit, valamint a hátrányos helyzetű gyerekeket felkaroló délutáni foglalkozásokat is kényszerszünetre parancsolta a járványhelyzet. A szervezet munkatársai azonban ez idő alatt sem engedték el a programjaikban részt vevő idősek, gyerekek kezét, telefonon, illetve az online térben próbáltak továbbra is segíteni a nehéz helyzetű gyerekeknek a tanulásban, az időseknek lelki támaszt nyújtottak, illetve szükség esetén bevásárlásban, ügyintézésben nyújtottak segítő kezet.

Ludescher László, a Caritas ágazati igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: június elejétől fokozatosan elkezdték a tevékenységeik újraindítását, e hónap elsejétől visszatértek a kényszerszabadságra küldött munkatársaik. Mindenik nappali központjukban az előírt óvintézkedéseket betarva szervezik meg az időseknek, illetve a gyerekeknek szóló programokat, első lépésben ötfős, majd tízfős csoportokkal. Abban, hogy a biztonsági előírásoknak eleget tudjanak tenni, nagy segítségükre volt a Gedeon Richter vállalat, amely több mint húsz lázmérő vásárlásában támogatta a szervezetet. Napokon belül elindulnak a foglalkozások a korai fejlesztő központban, ahol szintén csökkentett létszámban fogadják az anyuka-gyerek párosokat. Ludescher Lászlótól megtudtuk, hogy a korai fejlesztő központ a Mărăşti utcai, Sütő-házként ismert épületbe fog költözni, ahol jóval tágasabb tér áll majd a rendelkezésre.

Az óvintézkedéseknek köszönhetően a Caritas által Maros megyében működtetett idősotthonban, a búzásbesenyői Gondviselés Házában szerencsére sikerült elkerülni a fertőzést, és a szükségállapot lejárta után, május második felétől feloldották az idősotthonban dolgozók beköltözési kötelezettségét.

Csökkentett létszámú csoportokban, de fogadják a gyerekeket

Fülöp Orsolya, a Caritas munkatársa elmondta, a Küküllő mentén négy településen, valamint Marosszentgyörgyön is működik a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását célzó programjuk, amelyeket a járvány idején kisebb-nagyobb sikerrel megpróbáltak az online térbe költöztetni. A szóban forgó hátrányos helyzetű közösség tagjai esetében gyakori, hogy havonta cserélik a telefonszámukat, emiatt a Küküllő mentén sok szülőt nem tudtak elérni. Miután néhánnyal mégis sikerült kapcsolatba lépni, újabb akadállyal szembesültek a Caritas munkatársai: az érintetteknek nem volt megfelelő telefonjuk vagy internet-hozzáférési lehetőségük. Amikor valamelyest csökkent a veszélyhelyzet, feladatlapokat nyomtattak, és azokat juttatták el a gyerekekhez. A négy Küküllő menti településen valamivel több mint száz gyerek részesült a járványt megelőzően a délutáni foglalkozásokban, ezeknek a nagy része sajnos a járvány idején kimaradt az online oktatásból. Fülöp Orsolya rámutatott: már a szükségállapot lejárta előtt elkezdték felmérni, hogy milyen feltételek mellett tudják újraindítani a tevékenységeket, ugyanis vannak települések, ahol nem a szervezet tulajdonában lévő épületben zajlanak ezek, hanem a helyi tanintézet ad otthont nekik, és kérdéses volt, hogy beengedik-e oda őket. Akadt település, ahol beengedték őket az iskola épületébe, másutt azonban a nyolcadikosokat célzó felkészítők, illetve a héten zajló vizsgák miatt erre nem kerülhetett sor.

Egy következő lépésben felvették a kapcsolatot a gyerekek családjaival, hogy feltérképezzék, a jelenlegi körülmények közepette, amikor csak kis létszámú csoportokkal dolgozhatnak, az egyes csoportok nem találkozhatnak egymással, kik azok, akik továbbra is szeretnének bekapcsolódni a felzárkóztató foglalkozásokba. Kialakították a csoportokat, beosztották a munkatársakat, és el is kezdték a tevékenységeket.

Sikertörténet Marosszentgyörgyön

Érdeklődésünkre, hogy ugyanezekbe a nehézségekbe ütköztek-e a marosszentgyörgyi hátrányos helyzetű gyerekek felkarolásakor, Fülöp Orsolya nemmel válaszolt, a marosszentgyörgyi helyzetet ugyanis sikertörténetként emlegetik. Mint mondta, a tanítónőkön keresztül nagyon sok gyerekhez sikerült elérni és a két és fél hónap alatt végig bekapcsolni őket az online tevékenységekbe. A marosszentgyörgyi gyerekek mintegy hatvan-hetven százalékának sikerült online biztosítani azokat a fejlesztő tevékenységeket, amelyeket normál helyzetben a mindennapokban is nyújtanak a szervezet munkatársai. A pedagógusok mellett szerencsére a szülők is nyitottak voltak, sok családban volt internet-hozzáférési lehetőség, és a Caritas munkatársai online megtanították a szülőket például arra, hogyan töltsék le a Zoom applikációt. Marosszentgyörgyön – egy jól meghatározott órarend alapján – még mindig online zajlanak a csoportos, illetve egyéni foglalkozások. 

– A cél igazából nem az, hogy felkészítsük a gyereket a másnapi tanórára, hanem hosszú távon kell gondolkodnunk ahhoz, hogy biztosítsuk számukra azokat a feltételeket, amelyek majd lehetővé teszik, hogy kilépjenek ebből a körből, és majd ne az állam vagy civil szervezetek támogatására szoruljanak – hangsúlyozta a Caritas illetékese.

Volt, aki félt beengedni a gondozót

Az otthoni idős- és beteggondozás, amely iránt elsősorban a vidéki településeken óriási igény mutatkozik, a járvány idején sem szünetelt, a nyilvántartásukban lévő betegeket mindvégig ellátták a Caritas munkatársai, új eseteket azonban nemigen tudtak vállalni. Joó Szilárd, az otthoni beteggondozói szolgálat munkatársa rámutatott: Maros megyében 22 munkatársuk mintegy 370 beteget lát el, a rászorulók nagy része vidéki településeken él. 

Marosvásárhelyen egyetlen munkatársuk mintegy 20 beteghez látogat el bizonyos rendszerességgel. Mint mondta, a járvány idején volt olyan nyilvántartott betegük, aki annyira félt a fertőzéstől, hogy nem engedte be a gondozót, így 7-8 új rászoruló személy ellátását fel tudták vállalni. Többen kértek segítséget például bevásárlásban, de minden esetben mérlegelni kellett, hiszen a fürdetésre, pelenkázásra szoruló betegek ellátását nem lehetett halasztani. 

Az utóbbi három hónap tapasztalatai kapcsán Joó Szilárd megjegyezte, hogy az időseken, elsősorban az ágyhoz kötött, kiszolgáltatott helyzetben lévőkön fokozottan eluralkodott a félelem a médiából sugárzott rémhírek hatására, nagyon nehéz volt a gondozó kollégáknak elmagyarázni, megértetni velük, hogy nem annyira súlyos a helyzet, mint amilyennek ők látják.