Újra kell gondolni Marosvásárhely oktatási hálózatát

Novák Csaba Zoltán:

Novák Csaba Zoltán történész 2016 és 2020 között a szenátus tanügyi bizottságának volt a tagja. A decemberi választásokon újabb mandátumot szeretne szerezni. Négy évvel korábban így nyilatkozott: Azért indulok a parlamenti választáson, mert úgy gondolom, hogy minden embernek felelőssége a közösségéért tenni. Rendelkezem azzal a tudással, amely révén segíthetek, előremozdíthatom a magyar emberek életét.

– Második mandátumért indul Novák Csaba Zoltán szenátor. Miért vállal egy újabb mandátumot?
– Amikor 2016-ban a parlamenti jelölés elfogadása mellett döntöttem, egyértelmű volt számomra, hogy az oktatásügyben vállalok feladatot. A politikában tanügyi vonatkozásban is vannak olyan kérdések, amelyekre gyors, azonnali megoldásokkal válaszolunk (ilyen volt például az elmúlt időszakban a katolikus iskola helyzete vagy a román nyelv oktatása az elemi iskolákban), és vannak olyan területek, kérdések, amelyeket folyamatként kezelünk, lépésről lépésre, hosszú távon rendezünk. Azért döntöttem a folytatás mellett, hogy nagyobb tudással és tapasztalattal fölvértezve továbbvigyem az oktatásügyben elindított projekteket, és azokat újakkal egészítsem ki
– Hogyan jellemezné röviden az eltelt mandátumot?
– Az elmúlt négy esztendő nem a stabil kormányzás idejeként vonul be a történelembe. Kormányválságok és váltások sora követte egymást. Ilyen körülmények között kellett helytállni a parlamentben. A szándékom egyértelműen az volt, hogy a választások előtt meghatározott célkitűzéseink közül a lehető legtöbbet megvalósítsuk. Lássunk néhányat a fontosabbak közül. 2016-ban megkérdezték a Maros megyei szenátorokat és képviselőket, hogy mondják el, melyik az a legfontosabb kérdés, ún. szívügy, amivel nekivágnak a parlamenti munkának? A katolikus iskolát neveztem meg, oktatási szakpolitikusként nem is lett volna más választásom. Az az időszak volt, amikor a legtöbben már lemondtak, amikor Tamási Zsolt igazgatón, néhány lelkes szülőn és tanáron kívül senki sem hitt az ügyben, amikor többen már azt tervezték, hogy máshol, a városon kívül kell új iskolát építeni, alapítani. Nagyszerű, többszintű összefogás eredményeként a semmiből hoztuk vissza az ügyet, nagyon megdolgoztunk érte, de megérte. Szabó Ödön kollégával sikerült egy olyan komplex törvénytervezetet átpasszírozni a parlament két házán, amiben nem csak magyar kérdéseket igyekeztünk rendezni, hanem a teljes oktatási rendszer nagy kérdéseit tematizáltuk, ezekre hoztunk megoldást: délutáni oktatás, meleg ebéd,
osztálylétszámok csökkentése.
Nagyon sokat dolgoztunk, egyeztettünk, tárgyaltunk, lobbiztunk, de felemelő érzés volt, amikor a szavazatszámláló kijelzőn megjelent, hogy megvan a szükséges igen. Ezenkívül az RMDSZ nevéhez köthető még a kötelező óvodai oktatás bevezetése, a bölcsődék helyzetének javítása, a magyar továbbképző központok kérdésének rendezése, a tankönyvellátás terén is javulást sikerült kieszközölnünk. Ezek mellett támogattunk minden olyan kezdeményezést, amely a tanügyi rendszer jobbítását tűzte ki céljául. A parlamenti tevékenységem mellett több közösségépítő projektet kezdeményeztem a megyében és Erdély területén. Megyei szintű szakmai konzultációs körutat szerveztem, folyamatosan tartottam a kapcsolatot az itthoni pedagógusokkal, oktatási intézményekkel. A nyárádszeredai önkormányzattal közösen több, a helyi gyerekek számára a román nyelv tanulását elősegítendő nyári tábort szerveztünk. Szenátori irodám a marosvásárhelyi városi szervezettel, valamint a Maros megyei szervezettel közösen 2017 és 2019 között három alkalommal szervezett képesség- vizsga-felkészítőket nyolcadikos diákoknak Marosvásárhelyen, illetve öt nagyobb településen: Erdőszentgyörgyön, Szovátán, Dicsőszentmártonban, Szászrégenben és Nyárádszeredában. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy míg 2017-ben Marosvásárhelyen 70 diák vett részt a képzésen, 2019-ben már 115-en kapcsolódtak be, többségük városból és a környékről.
– Véleménye szerint melyek a következő időszak kihívásai?
– A járvány okozta krízis rátapintott az oktatási rendszer néhány alapproblémájára: online oktatás, elektronikai eszközök hiányának pótlása, azok használata stb. Segítenünk kell a mindenkori kormányt abban, hogy ezeket a problémákat orvosolja, illetve figyelnünk kell, önkormányzatainkkal együttműködve, hogy magyar közösségeink is részesei legyenek ennek a folyamatnak, ne maradjanak ki semmiből. A már beindult közösségi programjainkat (felkészítők, konzultációk, nyelvtanulás, online felkészítők) folytatjuk. Figyelemmel kell kísérnünk a már megszavazott törvényjavaslataink (meleg étel, after school, bölcsődei törvény) gyakorlatba ültetését. Nem titkolt szándékom, kihasználva az önkormányzati választások sikerét, újragondolni Marosvásárhely oktatási hálózatát, különös tekintettel a helyi szakiskolai infrastruktúra átszervezésére. Országos szinten a következő kérdéskörökben kellene törvényes változtatásokat elérni: finanszírozás (a fejkvóta) kérdése, a vidéken tanítók támogatása, az érettségi rendszer, a szakiskolai oktatás, a tanterv korszerűsítése, az iskolák helyi autonómiájának növelése, iskolai konzorciumok létrehozása, lehetőségeinek bővítése.