Korábbi cikkünket folytatva, jelen írásban is
az immár néhány éve érvényben levő büntetőjogi újdonságokat ismertetjük. Cikkünk aktualitását az adja, hogy az elmúlt időszakban a kormány egyik legvitatottabb kezdeményezése a büntetőjogi szabályozások megváltoztatása. Az előre jelzett változtatásokat még nem elemezzük, hiszen ezeknek még nincs meg sem a végleges formájuk, sem a kivitelezési módjuk (a parlamenten keresztül vagy kormányrendelettel).
A jelenlegi Btk.-ban a régi, sztálinista inspirációjú Btk.-hoz képest szigorúbban büntetik a többes (pluralitatea de infracţiuni), vagyis
az a helyzet, amikor egy személy jogerős bírósági döntés meghozatala előtt több bűncselekményt követ el (concurs de infracţiuni), illetve a visszaeső bűnözőt (recidivist).
Ennek értelmében halmazati bűncselekmény (concurs de infracţiuni) esetén, tehát valamely ügyben jogerős döntés meghozatala előtt ha egy személy több bűncselekményt követ el, a bíró kiszabja végső büntetésként a külön-külön mindegyik cselekményért alkalmazott büntetések közül a legsúlyosabbat, amelyet kötelező módon megnövel (aplicarea unui spor) a többi büntetések egyharmadával. A régi szabályozásban nem volt kötelező a többletbüntetés kiszabása.
Példaképpen megemlítenénk annak a bukaresti kereskedelmi törvényszéki bírónak az esetét, akit halmazati büntetésként 22 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek januárban: a büntetés egy hatéves alapbüntetésből és egy 15 éves többletbüntetésből jött létre, ugyanis a bíró ellen több bűncselekmény elkövetéséért emeltek vádat, amelyekben egyenként mindegyik cselekményért „csak” 6 év körüli büntetéseket kapott, viszont ezek összege 45 év fölött volt, aminek egyharmada 15 év…
Amennyiben pénzbüntetés és börtönbüntetés kerül külön-külön kiszabásra, ezeket halmazati büntetésként együtt alkalmazzák. Visszaeső esetén (ha az illető személyt már minimum egyéves börtönbüntetésre ítélték, és a rehabilitációig újabb szándékos bűncselekményt követett el) két eset lehetséges: ítélet utáni, valamint végrehajtás utáni visszaesés. Első esetben az új büntetéshez hozzáadják az első büntetés hátralevő – le nem töltött – részét, második esetben, a büntetés letöltése utáni visszaesésnél az új bűncselekmény büntetési tételeit (limitele pedepsei) – azon határok, amelyek között a büntetést ki lehet szabni – megnövelik egyketteddel.
Folytatólagos vagy összetett bűncselekmény esetén (infracţiuni continuate, infracţiuni complexe) a kiszabott büntetést a büntetési tétel maximumáig emelheti a bíró, amihez egy 3 évig terjedő többletbüntetést is adhat.
A feltételes szabadlábra helyezés követelményei is szigorodtak: életfogytiglani börtönbüntetés esetén minimum 20 év letöltése után lehet szabadlábra helyezni az elítéltet, 10 év fölötti börtönbüntetés esetén a háromnegyedének letöltése szükséges, 10 év alatti börtönbüntetés esetén kétharmadot kell letölteni. 60 év feletti elítélteknél ezek a részek kétharmadra, illetve a felére csökkennek. Abban az esetben, ha a maradék letöltendő büntetés több mint 2 év, az elítéltet speciális megfigyelési kötelezettségek betartására is kötelezhetik. Mindegyik esetben a szabadlábra helyezés csak a polgári kártérítés megtérítése után történhet meg.
A főbüntetések mellett léteznek mellékbüntetések és kiegészítő büntetések is (pedepse accesorii, pedepse complementare): bizonyos jogoktól 1-től 5 évig való eltiltás, amelyet a főbüntetés mértékétől függetlenül alkalmazhatnak. Az eltiltható jogok a következők: a választhatóság és a szavazati jog, szülői jogoktól való eltiltás, fegyverviselési jogosultság, hivatalviselési jog, járművezetési jogosultság, bizonyos helységekben vagy nyilvános helyeken való tartózkodási jog, a sértett féllel való kommunikáció joga. Más mellékbüntetések a katonai lefokozás, a büntető határozat sajtóban való közlése az elítélt költségén.
Nem büntetések, de beszélni kell a biztonsági intézkedésekről is, amelyek egy bizonyos veszélyhelyzet elhárítását vagy bűncselekmény elkövetését hivatottak megakadályozni: orvosi kezelésre való kötelezés, kötelező orvosi beutalás, hivataltól vagy foglalkozástól való eltiltás, a speciális és a kiterjesztett vagyonelkobzás (ez utóbbiról meg kell jegyezni, hogy az alkotmánybíróság egyik döntésének értelmében ezt az elkobzást nem lehet alkalmazni a Btk. életbe lépése előtt szerzett javakra vonatkozóan).
Meg kell említeni zárójelben, hogy habár csak néhány éve van életben az új Btk., már számos előírását alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság. Ezek közül sokat még nem ültettek gyakorlatba, ez az egyik, névleges oka a jelenlegi kormány jogszabálymódosító igyekeze- tének…
A kiskorú elkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezéseknél meg kell említeni, hogy őket börtönbüntetésre nem lehet ítélni. Büntetőjogi szankciót velük szemben akkor lehet alkalmazni, ha 16 és 18 év között vannak, vagy ha 14 és 16 év közöttiek, és bebizonyítható, hogy ítélőképességük birtokában voltak (au avut discernământ) a cselekmény elkövetésének pillanatában.
Meg kell jegyezni, hogy büntetőjogi szempontból a törvény a 14–18 év közötti személyeket tartja kiskorúnak, ezen belül pedig a 16 év alatti és fölötti személyek büntetőjogi elbánás szempontjából képeznek külön alkategóriát. Velük szemben csak nevelő intézkedéseket lehet alkalmazni (măsuri educative), amelyek nem mindig járnak szabadságkorlátozással. Így például állampolgársági nevelésre lehet kötelezni a kiskorú bűnözőt, amely nem lehet hosszabb, mint négy hónap, vagy megfigyelésre kötelezni, amely 2–4 hónapig tarthat, hétvégi „szobafogságra” 4–12 hétig, napi megfigyelés alatt tartani 2–6 hónapig. A szabadságkorlátozó intézkedések a javítóintézetbe vagy fegyházba való internálás, amely előbbi esetben 1–3 évig, utóbbi esetben 2–5 évig vagy 5–15 évig tarthatnak. Felnőtté válás esetén a szabadságkorlátozó büntetéseket börtönben letölthetővé változtathatják.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
