2018. december 9., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

2014. január 1-jétől Romániának új büntetőjogi törvénykönyve

(Cod penal) és büntetőjogi eljárása (Cod de procedură penală) van, az azóta eltelt idő lehetőséget teremtett arra, hogy ezek az új jogszabályok a gyakorlatban is letesztelődjenek, illetve több rendelkezés jó romániai jogalkotási szokás szerint már módosult is vagy alkotmányellenesnek minősült.

Az egyik, szakmai szempontból nagyon fontos módosítás a bűncselekmény meghatározása, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül az a cselekedet, amely a büntető törvényekben meghatározott tényállást valósítja meg, vétkességgel volt elkövetve (ennek formái a szándékosság és a gondatlanság), nem volt indokolt (indokolt lehet jogos önvédelem esetén, szükséghelyzetben, jogosultság vagy kötelezettség teljesítése közben, a sértett fél beleegyezése esetén), illetve az elkövetőnek felróható (nem róható fel az elkövetőnek, ha szellemi vagy fizikai kényszer hatására cselekedett, ha nem felróhatóan és indokoltan, az arányosság követelményeit túllépve cselekedett, ha az elkövető kiskorú volt, nem volt beszámítható, teljes és nem szándékos toxikus állapotban volt, tévedésből vagy kényszerítő körülmény hatására cselekedett). Természetesen mindegyik fent felsorolt büntetőjogi elemnek külön elmélete és feltételei vannak, illetve könyvtárnyi szakirodalma, de jelen írás célja egy általános kép megfogalmazása informatív céllal, a teljesség és a tökéletes szakmaiság igénye nélkül.

A törvény új rendelkezéseket tartalmaz a kiszabható büntetésekkel kapcsolatosan is. Ezek értelmében a büntetőügyekben kiszabható büntetések a következők: életfogytiglani börtönbüntetés, amely 30 évig terjedhet, illetve a büntetőjogi pénzbüntetés, amely a kiszabott büntetőnapok szerint kerül megállapításra. Egy büntetőnap „értéke” 10–500 lejig terjed, a kiszabható napok száma 30-tól 400 napig. Amennyiben a kiszabott pénzbüntetést nem fizetik be, rosszhiszeműség esetén a pénzbüntetést börtönbüntetésre váltják, ha objektív okok miatt volt lehetetlen a pénzbüntetés befizetése, a büntetést közérdekű munka váltja fel. Abban az esetben, ha a bűncselekményt jogtalan haszonszerzés céljából követték el, a bíró a börtönbüntetés mellett egyszerre alkalmazhatja a pénzbüntetést is.

Ha egy személy vétkességét megállapítja a bíró, lehetőség van az illetőt letöltendő börtönbüntetésre vagy felfüggesztett, megfigyelés alatti büntetésre ítélni (utóbbit csak akkor, ha a kiszabott büntetés nem több mint 3 év) Ebben az esetben a felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltet 2-4 évig terjedő próbaidőszakra bocsátják, a próbaidőszakban az elítélt megfigyelését egy külön erre a célra létrehozott szerv végzi (Serviciul de Probaţiune). Újdonság, hogy a próbaidő lejártakor az elítélt nem rehabilitálódik automatikusan, a törvény erejénél fogva, amint az a régi törvény alapján történt, illetve az elítéltet fizetett közérdekű munka elvégzésére is kötelezik. Abban az esetben, ha a törvény szerint kiszabható maximális büntetés nem több mint 5 év börtön, a bíró mellőzheti a büntetés alkalmazását, és figyelmeztetésre változtathatja, vagy a büntetés-végrehajtás elhalasztásáról dönthet, ha a kiszabott börtönbüntetés nem haladja meg a két évet, valamint a bűncselekmény maximális büntetési tétele nem több mint 7 év. Ebben az esetben a bíró egy kétéves időszakot is meghatároz, amelyben az elítélt bizonyos kötelezettségeket kell teljesítsen (pl. rehabilitációs programban való részvétel, terápiák stb.).

Az új szabályozás szerint az enyhítő körülmények a következők lehetnek: provokáció, a jogos önvédelem arányosságának átlépése, a szükségállapot arányosságának átlépése, a kár megtérítése az első tárgyalásig bizonyos bűncselekmények esetén, a bűncselekmény következményeinek csökkentésére tett erőfeszítések, a tett konkrét körülményei, amelyek annak társadalomra való veszélyességi fokát csökkentik. Az utóbbi két enyhítő körülmény fakultatív, tehát figyelembevételük és alkalmazásuk nem kötelező. Léteznek természetesen súlyosbító körülmények is: három vagy négy együttes elkövető esetén, a cselekmény kegyetlen vagy megalázó elkövetési módja esetén, közveszélyt okozó elkövetési mód esetén, nagykorú esetén, aki kiskorúval követ el bűncselekményt, a kiszolgáltatott helyzetet kihasználva, szándékos pszichoaktív anyag hatása alatt a bűncselekmény elkövetésének megkönnyítése érdekében, szükségállapotot, természeti katasztrófát, megszállást vagy sürgős állapotot kihasználva, diszkriminatív okokból (etnikai, vallási, szexuális, eredet stb.) elkövetett bűncselekmények esetén.

Az enyhítő körülmények hatására a kiszabott büntetést egyharmaddal csökkentik. Ugyanakkor a súlyosbító körülmények hatása az, hogy a kiszabott büntetést a maximálisan kiszabható büntetési tételig emelik, amelyre még kétéves többletbüntetést is adhat a bíró. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro