Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint közel ötmillió nyugdíjasa volt 2021 decemberében Romániának. Az átlagnyugdíj értéke kevesebb mint 1600 lej. Az ötmillió nyugdíjas közül 754 852 dolgozott korábban a mezőgazdaságban, ahol az átlagnyugdíj 466 lejt tesz ki. Az állami nyugdíjrendszerben regisztrált személyek közül a korhatárral nyugdíjba vonulók száma 3 843 425 fő volt, az átlagnyugdíj 1 746 lej.
2021 decemberében 11 913 személy részesült korhatár előtti öregségi nyugdíjban (az átlagnyugdíj 2236 lej), 95 691 személy részleges korhatár előtti nyugdíjban (az átlagnyugdíj 1608 lej), és 415 978 személy rokkantsági nyugdíjban (az átlagnyugdíj 737 lej). Ugyanebben a hónapban 476 884 személy részesült túlélő hozzátartozói nyugdíjban (817 lej), és 181 nyugdíjas kapott szociális segélyt (átlagosan 374 lej).
Az időskori juttatás több mint 10 százalékkal nőtt volna – a PSD 40 százalékos emelést ígért –, ha Románia nem vállalta volna az Európai Bizottság előtt, hogy az intézkedés nem von el többet a költségvetésből, mint a bruttó hazai termék (GDP) 9,4 százaléka. Így január elsejétől mindössze 10 százalékkal emelik a nyugdíjakat.
Évek óta központi téma a különleges nyugdíjak rendezése. A politikai pártok minden választási kampányban megígérik, hogy eltörlik a speciális nyugdíjakat, majd ha megkapták a szavazatokat, „elfelejtik” a választási ígéreteket. 2019-ben a szenátus elutasította a speciális nyugdíjak rendszerét szabályozó tervezetet. Az RMDSZ jelen lévő hét szenátora akkor tartózkodott.
2021-ben a két ház együttes ülése elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné a parlamenti képviselők és szenátorok speciális nyugdíját. A kezdeményezést megszavazták a parlamenti pártok, kivéve az RMDSZ-t, amely azt „olcsó populizmusnak, demagógiának, szemfényvesztésnek” nevezte.
Pénz tehát nincs nagyobb nyugdíjemelésre. Egyeseknek. Másoknak azonban nem probléma egy 20-25%-os emelés. Hogy mennyit számítanak a választási ígéretek, az is rögtön kiderül.
Ugyanis Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter 2021. december 30-án döntött, hogy megemeli azt a referenciaértéket, amely alapján a bírák és ügyészek illetményét kiszámolják. Ami eddig 465 lej volt, mostantól 605 lej lesz. A miniszter szerint így a minisztérium több tízmillió lejnyi perköltséget spórol meg. Eddig ugyanis a minisztérium sorra elveszítette a pereket a bírák és ügyészek ellen, akik alkotmánybírósági ítéletekre hivatkozva kérték a fizetésük és a különböző pótlékaik emelését. A miniszteri határozat természetesen azt is jelenti, hogy ezzel az említettek speciális nyugdíja is nő. Nem is akármennyivel. A kisnyugdíjasok juttatását csak 10 százalékkal emelik. Vagyis a kampányígéret újból szemfényvesztésnek bizonyult.
