Újabb sertéspestisgócok Maros megyében

November 4-én két újabb sertéspestisgóc bukkant fel a megyében, miután az elmúlt héten már kettőt igazoltak. Az új gócokból az egyik Körtvélyfáján, a másik Sáromberkén van, ahonnan pár nappal ezelőtt már jelezték a fertőzést. Az újabb esetekről dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója tájékoztatott.

– Sajnos, két újabb fertőzési góc igazolódott be. A körtvélyfáji gazdaságban öt disznó volt, egy elhullt, négyet leöltek. A sáromberki gazdaságban pedig két disznóból az egyik elhullt, a másikat leölték. Megsemmisítés végett az elhullt állatokat elszállították. Most azt vizsgálják a kollégák, hogy a gócoknak van-e közük egymáshoz. Állítólag az első sáromberki góc esetében a gazda disznókat vágott, kilózta a húst. A rendőrséget beavatjuk, derítse ki, hogy mi történt – fogalmazott az igazgató.

– Tekintettel arra, hogy a sertéspestis miatt nagy az aggodalom az állattartók között, mert attól tartanak, hogy leölik az állataikat, s kárba megy egyévi munkájuk, nem tudják, mitévők legyenek, hogy ebben a helyzetben szabad-e sertést vágni vagy sem. Kérem, erre adjon pontos választ.

– Az érintett övezetben tíz kilométeres körzetben az állatok szállítása, mozgatása tilos a gűc felfedésétől számított 30 napig. A sertést le lehet vágni, ha előzetesen értesítették az állatorvost, aki az állatot megvizsgálja. Ő dönt arról, hogy az állat egészséges-e. Csak egészséges állatot lehet levágni! Még nincs disznóvágási szezon, úgyhogy még nem kell az állatokat tömegesen levágni. Ahol nem jelent meg a betegség, nincs semmi gond. 

– A kór elterjedésének megelőzésére mire figyeljenek az emberek?

– Elsősorban arra, hogy ne vegyenek „feketén” húst! Arra is oda kellett volna figyelni, hogy ne vegyenek iratok nélkül malacot, ott, ahol érik. A frissen betakarított takarmányt ne adják az állatoknak. A zöldtakarmányt, az ételmaradékot ne etessék meg a disznókkal. Ne menjenek egymáshoz, hogy ne hordozzák a vírust. Amikor a sertések óljába mennek, cseréljenek lábbelit, felsőruhát, fertőtlenítsék a lábbelit. Ezekre az óvintézkedésekre folyamatosan figyelmeztettük a gazdákat.

– Mi lesz, ha a betegségtől és a tömeges leöléstől való félelmükben az emberek mégis elkezdik vágni a disznókat? 

– Ha véletlenül beteg állatot vágnak le, a húst beteszik a fagyasztóba, s amikor kiveszik, kezdődik elölről az egész folyamat. Ha netalán elosztják a húst a rokonok között, még jobban terjed a betegség. A betegség legnagyobb terjesztője az ember, ő viszi- hozza a vírust.

– Hogyan lehetne visszaszorítani az illegális vágásokat? 

– Az internet tele van, mindenki kolbászt árul. A pénzügy dolga lenne felgöngyölíteni, ki kereskedik feketén hústermékekkel. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságnak csak az engedélyezett egységekhez és az állattartó gazdákhoz van „bejárása”, ott tudunk ellenőrizni, magánterületen nem. Minden évben 40 ezer disznó „tűnik el” a gazdaságokból, ezeket nem drónnal viszik ki a megyéből. Ennek a jelenségnek véget kellene vetni, csak az intézmények nem teszik a dolgukat – fogalmazott dr. Kincses Sándor igazgató.