Újabb orosz személyek és cégek a nyugati feketelistákon
Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat – vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot – vezetett be, az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt.
Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat – vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot – vezetett be, az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt.
A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. A büntetőintézkedések újabb köre ezúttal nem érint üzletembereket. Az EU-tagállamok uniós nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet pedig kedden jelent meg az EU hivatalos közlönyében.
Az unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát.
A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népi köztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára.
Az EU az úgynevezett háromlépcsős reagálás politikáját hirdette meg márciusban. Először lemondtak különböző tanácskozásokat az oroszokkal, majd – a második lépcsőt több alszakaszra bontva – fokozatosan egyre több személlyel szemben rendeltek el beutazási tilalmat, illetve fagyasztották be az érintettek Európában elérhető javait. A harmadik lépcsőt jelentené az átfogó gazdasági büntetőintézkedések sorozata, de az unió erre mindmáig nem szánta rá magát, abban bízva, hogy az oroszok felismerik a feszültség enyhítésének szükségességét.
Brüsszelben hivatalos közlések szerint még mindig készül a lehetséges szankciós lépések „hatástanulmánya”, amely azt is figyelembe venné, milyen következménnyel járhatnának az esetleges orosz ellenlépések.
Washington ugyancsak kényszerintézkedéseket vezetett be hét orosz tisztségviselővel és 17 orosz vállalattal szemben, többek között Igor Szecsin, a Rosznyeft olajipari vállalat elnöke, Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke, Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes, valamint Szergej Csemezov, a Rosztyeh (Rostech) orosz állami vállalat elnöke ellen. A listán szereplő 17 vállalat többségét három, Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló üzletember irányítja: Gennagyij Timcsenko, valamint két fivér, Borisz és Arkagyij Rotenberg, akikre korábban már vetett ki szankciókat a Fehér Ház.
A szankcióknak hosszú távon lesznek hatásai
Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb büntetőintézkedései várhatóak voltak, hosszú távon komoly károkat okozhatnak az orosz gazdaságnak – összegezte kedden a Kommerszant című napilap orosz és külföldi szakértők véleményét. Jurij Roguljev, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) Franklin Rooseveltről elnevezett Egyesült Államok-kutatási alapítványának igazgatója szerint a szankciók lehetővé teszik Barack Obama amerikai elnök számára, hogy megőrizze tekintélyét otthon és külföldön egyaránt. Míg Oroszország és az EU tagállamai megszenvedhetik azokat, „Washingtonnak semmibe sem kerülnek az Oroszország elleni büntetőintézkedések” – mondta. Hozzátette, hogy ha rövid távon nem is tűnnek jelentősnek, hosszú távon az orosz gazdaság egy sor területének okozhatnak károkat a szankciók.
Szergej Karaganov orosz külpolitikai szakértő úgy látja, hogy az úgynevezett feketelistákra kerülők kiválasztásában nem kell logikát keresni, mert az ilyen intézkedések fő célja, hogy az elégedetlenséget mutassák meg akkor, amikor nincs más eszköz.
Ariel Cohen, az amerikai Heritage Alapítvány szakértője a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte, hogy az ilyen büntetőintézkedések csak „felmérgesítik az orosz vezetést” és Amerika-ellenes, szélsőségesen hazafias retorikát eredményezhetnek Oroszországban. Szerinte a valóban hatékony döntéseket csak zárt ajtók mögött lehet meghozni, kompromisszummal.
Mihail Remizov, az orosz Nemzetstratégiai Intézet elnöke a rádióban kifejtette: Oroszországnak vannak „gyenge pontjai”, és ha ezekre az Egyesült Államok rátapint, akkor valóban lényeges kárt tud okozni. Elsősorban a pénzügyi rendszerről és az úgynevezett high-tech termékek behozataláról van szó, és ebben az Egyesült Államoknak az európai partnerekre kell nyomást gyakorolnia, például Németországra, ahonnan az orosz védelmi ipar számára a különböző gépi berendezéseket szállítják. A mostani szankciók nem képeznek vasfüggönyt a Nyugat és Oroszország között, nem szigetelik el Oroszországot, inkább arra kényszerítik, hogy helyettesítse saját termékekkel az importot.
Kína büntetőintézkedések helyett párbeszédet sürget
Párbeszédet sürget Kína az érintett felek közt az orosz–ukrán konfliktusban, arra válaszul, hogy hétfőn Brüsszel és az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Moszkva ellen.
Kína mindig is ellenezte a fenyegetéseket és szankciókat a nemzetközi kapcsolatokban – fogalmazott a kínai külügyminisztérium szóvivője, Csin Kang. A szankciók nem oldják meg a problémákat, sőt, csak újabb ellentéteket keltenek – idézi Csint a kínai központi televízió (CCTV) híradásában. A szóvivő hozzátette: az orosz–ukrán konfliktusban egyik közvetve vagy közvetlenül érintett félnek sem áll érdekében a szankciók bevetése, így Peking a párbeszéd és a tárgyalások folytatására kér fel minden érintettet, s a helyzet politikai úton való megoldását sürgeti.
A kínai külügyminisztérium azt követően foglalt állást a kérdésben, hogy a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7 csoport péntek éjjel újabb szankciókról döntött Oroszországgal szemben ukrajnai műveletei nyomán, hétfőn pedig Brüsszel és az Egyesült Államok is bővítette orosz neveket tartalmazó „feketelistáját”. A konfliktussal kapcsolatban a pekingi vezetés igen óvatosan nyilatkozik, sem Oroszország, sem Ukrajna mellett el nem köteleződve.
