Valódi háborúba kezdett a kormányoldal a bankok ellen, a legújabb csatát a fogyasztási hitelek kamatjának számítási alapját adó bankközi hitelkamatláb kapcsán vívják. A pénzintézeteket és a jegybankot manipulációval vádolja az a liberális-demokrata szenátor, aki egy éve még ellenzéki honatyaként kezdeményezett a bankokat rekcumozó törvényeket. Ez egyértelműen politikai háború, a harc viszont a mi bőrünkre megy.
A bankellenes törvényeiről elhíresült szenátor ezúttal a felsőház gazdasági szakbizottságában hallgatná ki a szóban forgó bankközi hitelkamatláb mesterséges felfújása kapcsán a jegybank kormányzóját és a versenytanács elnökét. Azt állítja, hogy egy, az ügyben állítólag megkezdett, majd eltussolt vizsgálatra vonatkozó bizonyítékai is vannak. Csakhogy ezekkel nem állt elő nyilvánosan, ami abból a megközelítésből több mint érdekes, hogy amikor még „nemzeti” liberális korában a banktörvényeit kezdeményezte, azokat nyilvánosan is igyekezett tisztességesen dokumentálni. Úgy tűnik, az ellenzéki oldalról a hatalom oldalára való átsorolással egy időben a szavahihetőség már kevésbé fontos a szakterületen egyébként semmilyen szakvégzettséggel nem rendelkező politikus számára, akinek a két törvénytervezete, a hitelcserére, valamint a kamatok behatárolására vonatkozó is decemberben ment át a végszavazáson, így hamarosan hallhatunk még róluk, és az is kiderülhet majd, mit érnek a valóságban. Mert ebben a szép országban már nem egy, áldásosnak képzelt törvény találtatott bűnrossznak a gyakorlat próbáján. Régi pártjából, amelynek színeiben vezette is a szenátus gazdasági szakbizottságát, pont e gazdasági kérdésekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt került lapátra, ami egyben a szakbizottsági elnöki tisztségből való eltávolításával is járt. A bankokkal hadakozó harcost viszont tárt karokkal várta a szocdemekkel mindig is baráti viszonyt ápoló liberálisok csapata.
A beharangozott szenátusi szakbizottsági kihallgatásból, ha az meg is valósul, érdemi fejleményre egy kiadós cirkuszon kívül nincs mire számítani. Szó se róla, lenne mit kifogásolni a bankok munkamódszerein és nyereséghajhászásán, és követett el hibát a pénzintézetek tevékenységét felügyelő jegybank is, nem is egyet, de ez a háború nem ezeknek a véletlen vagy szándékos hibáknak a kijavításáról szól, hanem arról, hogy ez a dilettánsságból örökös Nobel-díj-esélyes kormány a balekségeiről a multikkal való szájkaratézással akarja elterelni a figyelmet. Ahogy a közvélemény-kutatások kezdik mutatni, mérséklődő sikerrel, de attól még a baj, amit maguk után hagynak, nem lesz kisebb, és ők nem a sor elején fognak tülekedni a törlesztéskor.
