Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-12-14 17:09:23
Új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről az ukrán parlament, hatályon kívül helyezve ezzel az eddig érvényben lévőt – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.
A törvény elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség, végül 324 képviselő támogatta.
Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és az azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.
A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.
A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
***
Emlékeztetünk, hogy az ukrán parlament 2017-ben olyan módosított oktatási törvényt fogadott el, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvi oktatás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve az ukrán lett, a kisebbségek nyelvén kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban lehetett oktatni.
Az akkori román miniszterelnök, Mihai Tudose a bukaresti külügyminisztérium azonnali válaszlépéseit sürgette egy kormányülésen, amelyen az Európai Bizottság román tagja, Corina Creţu is részt vett. Gyors intézkedést várt a külügyminisztériumtól Liviu Dragnea, a parlament alsóházának akkori elnöke is.
Magyarországon is tiltakozás fogadta a nyelvtörvényt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismételten Magyarország hátba szúrásaként értékelte az új ukrán oktatási törvényt. Azt is elmondta, hogy Magyarország minden európai és globális fórumot fel fog használni, hogy ez a jogszabály ne léphessen hatályba.
(Az Euronews nyomán összefoglalta Mózes Edith)