Új napközi, tágasabb iskola

Bár a maroskeresztúri polgármesteri hivatal épülete előtt helyi diákok díszítette karácsonyfák emlékeztettek a nemrég múlt ünnepre, a község az új esztendő első napjaira visszarázódott a hétköznapok ritmusába. Az épülő napközin – amelyről december végén tudósítottunk – a január 4-i szemerkélő esőben is javában folyt a munka.

A községbeli óvodások új tanintézete 2018 legnagyobb beruházásának számít. Mint ismeretes, az önkormányzat a helyi költségvetésből indította az építkezést, de a továbbiakban kormánypénzek lehívására is van kilátás. Mivel a kivitelező kiválasztására kiírt versenytárgyalás eredményét megóvták, július helyett októberben kezdődött a munkálat. Kovács Edit polgármester ezért úgy véli, nem valószínű, hogy őszire már készen áll a napközi a maroskeresztúri gyermekek fogadására.

Az idei tervek között szerepel a községközponti iskola épületének bővítése is. Az önkormányzat ehhez uniós támogatást próbál lehívni, a regionális operatív program (POR) keretében még ebben a hónapban benyújtják a pályázatot.

– Egy új szárnnyal toldanánk meg az épületet, amelyben így hat új osztályterem kap majd helyet. Ezzel a felső tagozatos diákok délutáni oktatását szüntethetjük meg – mondta a polgármester, majd hozzátette, a pályázat a jelenlegi épület korszerűsítését, a nyílászárók cseréjét, illetve egy műgyepes pálya kialakítását is magába foglalja.

Kovács Edit a fontos tennivalók között említette a maroskeresztúri kultúrotthon teljes felújítását is. Erre az országos vidékfejlesztési program keretében még áprilisban nyújtottak be pályázatot, az eredményről azonban még mindig nem érkezett értesítés. 

– A kultúrotthon jelenlegi állapotában nem használható, így nem tudunk kulturális rendezvényeket szervezni a községközpontban. Pedig lenne erre igény, ezt bizonyította az őszi községnap is, amelynek négyezer résztvevője volt – tette hozzá a polgármester.

Az önkormányzat a székelykakasdi kultúrotthon felszerelésének korszerűsítésére, új bútorzatra, hang- és fénytechnikai berendezésre, illetve egy digitális kivetítőre is pályázott.

A tavaly megnyert pályázatok kapcsán Kovács Edit arról számolt be, hogy decemberben értesítették a Leader-programon keresztül kiutalt 57.300 eurós támogatásról. Az összegből egy buldoexkavátort (kotró-rakodó gép) vásárolnak, amelyet a községben elvégzendő különféle munkálatoknál, hóeltakarításnál, sáncok karbantartásánál lehet majd használni.

 

Víz- és csatornahálózat Székelykakasdon

– Milyen téren hozhat leginkább változást a község életében 2018? – kérdeztük a polgármestert.

– Idén elkezdődhet a székelykakasdi víz- és szennyvízhálózat kialakítása. Szeptemberben kaptunk értesítést arról, hogy nyertes lett az erre benyújtott uniós pályázatunk. A szerződés értéke 6.638.373,74 lej, ebből 1.656.735 lej előleget már folyósítottak az önkormányzatnak. A bürokratikus folyamatok lebonyolítása miatt azonban őszig elhúzódhat a munkálat rajtja.

Kovács Edit az idei tervek közé sorolta az aszfaltozás és járdaépítés folytatását is. Tavaly mind a községközpontban, mind Székelykakasdon 90 százalékban készült el ez a beruházás. Kakasd főutcája is le van aszfaltozva, csak pár összekötő utca maradt hátra. A járdaépítés azokban az utcákban várat még magára, ahol ezután fognak aszfaltozni – tette hozzá a községgazda.

Székelykakasdon parkosítást és egy játszóteret is tervez a helyi vezetés. Egyelőre nincs kijelölve a helyszín, ehhez területet kell majd vásárolniuk.

Palkó Attila, a község menedzsere a térfigyelő rendszer bővítéséről számolt be.

– Korábban mindössze kilenc kamerája volt a községnek, ezek számát tavaly ötvenre emeltük. Maroskeresztúron 36, Székelykakasdon 14 kamerát szereltünk fel a fontosabb stratégiai pontokon. A beruházás hasznosnak bizonyult, több esetben tudtuk így segíteni a rendőrség munkáját. Az idei költségvetésünk függvényében növelni szeretnénk a kamerák számát, és ezzel együtt a közbiztonságot a községben – mondta Palkó Attila.

Tervben van a közvilágítás korszerűsítése is. Az újabb, szebb díszkivilágítást azonban nem tartja prioritásnak a polgármester.

– A legutóbbi tanácsülésen merült fel az ünnepi fények kicserélése, de én úgy gondolom, amíg nincs teljesen megoldva az infrastruktúra kérdése, mi több, egyesek közösségi oldalakon arról panaszkodnak, hogy sárban kell járniuk a községben, az új díszkivilágítás még várhat – szögezte le Kovács Edit.

 

Nemzetközi diákfesztivál

Ami az idei év közösségi eseményeit illeti, a tervek szerint két fontos rendezvényre is sor kerül Maroskeresztúron – tudtuk meg a polgármestertől.

– Május 10–13. között nemzetközi diáktalálkozót szervezünk, amelyen a Keresztúr nevet viselő Kárpát-medencei települések öttagú küldöttségei – három diák, az iskolaigazgató és az önkormányzat képviselője – vesz részt. Előreláthatólag húsz településről érkeznek majd vendégeink. Ez a rendezvény a Keresztúrok Szövetsége éves találkozóját előzi meg, amelyen rendszerint magunk is részt veszünk. Vendéglátókként a diákok és felnőttek elszállásolását kell megoldanunk, illetve a fesztivál programjáról is mi gondoskodunk. A tanács megszavazta a rendezvény megszervezését, az anyagi támogatást viszont nem. Így pályázati úton, illetve támogatók segítségével tudjuk fedezni a költségeket. Pályázni fogunk a Bethlen Gábor Alapnál, és igyekszünk a megyét is bevonni, ugyanakkor nagylelkű felajánlásokra is számítunk – mondta a községgazda. Kovács Edit azt is megjegyezte, hogy a nagy találkozó megszervezését, amelyre településenként harminctagú küldöttségek érkeznek, az elkövetkező két évben még nem tudják bevállalni.

A másik fontos esemény a községünnep lesz, amelyet – tekintettel a tavalyi rendezvénysorozat sikerére – idén kétnaposra növelnének. 

 

Szaporodó cégek vidéke

– Maroskeresztúr ipari központnak számít, internetes források szerint 224 cég van itt bejegyezve. Anyagilag mit jelent ez a község számára? – vetettük fel Palkó Attilának.

A községmenedzser elmondta, hogy az utóbbi tíz évben valóban megkétszereződött a maroskeresztúri székhelyű gazdasági egységek száma, ezek közül azonban többen csődeljárás alá kerültek, így évek óta adót sem fizetnek a községnek. 

– Míg 2012-ben 137 működő cég volt, jelenleg 150 van Maroskeresztúron. Sok a kintlevőségünk – tette hozzá Palkó Attila.

Beszélgetésünk végén arról érdeklődtünk, elérte-e Maroskeresztúrt a vidékre kívánkozó városiak hulláma?

– Minden bizonnyal a vegyipari kombinát tartja távol a községtől a megyeszékhely melletti falvakba települőket. Volt egy időszak, amikor az Azomureş alkalmazottai költöztek be Keresztúrra, mostanában azonban fordított tendencia észlelhető. Az egykori lakosok közül is sokan elhagyják az otthonukat valamilyen külföldi munka reményében – értett egyet a polgármester és a község menedzsere. Mindketten úgy gondolják, mentalitásváltásra van szükség Maroskeresztúron. A közösségi szellem hiányát bizonyítja, hogy az önkéntességi akcióra, amelyet a községi lap, illetve az ajándékba adott háztartási szemeteszsákok kiosztására hirdettek meg decemberben, alig egypáran jelentkeztek.

– Mi azért nem adjuk fel, újra és újra megszólítjuk a maroskeresztúriakat – jegyezte meg a polgármester.