Új kutatási tervek
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen egy nemrég tartott sajtótájékoztatón ismertették azt a két új kutatási projektet, amelyre európai uniós támogatást nyert az egyetem.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen egy nemrég tartott sajtótájékoztatón ismertették azt a két új kutatási projektet – egyenként nyolcmillió lej körüli értékben –, amelyre európai uniós támogatást nyert az egyetem. Ezek a projektek az intézmény új kutatóközpontjában zajlanak két vendégprofesszor irányításával az elkövetkező négy év során – hangzott el dr. Oláh Péter adjunktus, projektmenedzser ismertetőjében.
Az első kutatási terv vezetőjének a Manchester Metropolitan University egyetemi tanárát, prof. dr. Mark Anthony Slevint hívták meg. A projekt célja a C-reaktív fehérjével kapcsolatos kezelés kidolgozása. A fehérjét az egész szervezet termeli, szintje a vérből mutatható ki. A CRP jelzi, ha gyulladás van a szervezetben, s ha magas az értéke, akkor a gyulladás károsító hatása megnövekszik. A kutatás során arra keresik a választ, hogy az érelzáródás miatt bekövetkező szélütésben hogyan lehetne megakadályozni a szellemi képességek leépülését, a demenciát, ami az esetek többségében egy éven belül bekövetkezik. A cél olyan korszerű műtét nélküli kezelési modell kidolgozása, ami segíthet a demencia megelőzésében.
A második kutatási terv vezetője a marosvásárhelyi származású dr. Dan Simionescu professzor a dél-karolinai Clemson Egyetemről, aki a műanyag szívet megalkotta. A kutatás célja szívbillentyű kidolgozása élő szövetből. Jelenleg műbillentyűket és állati szövetből készült billentyűket használnak a műtétek során. Ez azonban problémás a kisgyermekeknél, ugyanis a billentyű nem növekszik együtt a szervezettel, ezért egy idő után cserélni kell, ami újabb műtétet jelent – magyarázta érdeklődésünkre Oláh Péter. A szövetszabászat során élő szövet előállítására törekednek. Az állatkísérletek arra irányulnak, hogy a donor állat szövetéből eltávolítsák a sejteket, majd a szövetrácsot annak az állatnak az őssejtjeivel töltsék fel, amelyiknél a szívbillentyű beültetésre kerül. Ha kutatásaik sikerrel járnak, akkor emberen is ki lehet majd próbálni ezt a módszert. A projekt során a szívbillentyű-bántalmak kezelésének a lehetőségeit is kutatják.
