A közvetlen szavazással nemrég megválasztott államfő hétfőn ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt, és ezzel elkezdődött öt évre szóló hivatali ideje.
Az ünnepi ülésre a többi volt államfő mellett meghívást kapott Klaus Iohannis is, de nem tett eleget a meghívásnak. Talán még mindig a csúfos lemondása okozta sebeit nyalogatja. Vagy talán az arroganciája nem hagyta „lealacsonyodni” az új elnök beiktatásának szintjére?
Az új elnök politikai ellenfele a jelek szerint egy nappal korábban még nem fogadta el a vereséget, és pontosan az eskütétel idejére időzített egy tiltakozást. Tehát mindenki azt várta, hogy a szokásos hangoskodással, agresszív bekiabálásokkal „színesíti” az ünnepélyes pillanatot. Előzőleg üzeneteket is kaptak az úgymond „szuverenista” képviselők, hogy ne szavazzanak meg egy olyan elnököt, akit külföld sózott a nyakunkba. Azonban sem az eskütétel, de az azt követő szónoklat alatt sem történt semmi zavaró. Csupán az AUR és a POT padsorai ásítottak üresen.
De lássuk, melyek az államelnök hatáskörei.
Az alkotmány értelmében az elnök biztosítja az egyensúlyt az államban, ő az ország nemzeti függetlenségének, egységének és nemzeti integritásának a letéteményese, felelős az ország bel- és külpolitikájáért, valamint a honvédelemért és a nemzetbiztonságért.
Románia elnöke nevezi ki a miniszterelnök-jelöltet; a parlament bizalmi szavazása nyomán kinevezi a kormányt, kihirdeti a parlament által elfogadott törvényeket, a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elnöke. Sürgős vagy különösen fontos ügyekben konzultálhat a kormánnyal, részt vehet a kormány ülésein, ahol a külpolitikával, az ország védelmével, a közrenddel kapcsolatos nemzeti jelentőségű ügyeket vitatják meg, valamint a miniszterelnök kérésére más helyzetekben is. Feloszlathatja a parlamentet, de csak akkor, ha már elutasított két miniszterelnök-jelöltet.
Az elnök képviseli az országot más országokkal való diplomáciai kapcsolatokban. Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerződéseket, és azokat a parlament elé terjeszti ratifikálásra. A kormány javaslatára akkreditálja és visszahívja Románia diplomáciai képviselőit, és jóváhagyja a diplomáciai képviseletek létrehozását, megszüntetését vagy rangjának megváltoztatását.
Azonban nem kezdeményezhet törvényeket, nem mentheti fel a miniszterelnököt vagy a kormány tagjait, nem foglalkozik az ország költségvetésével, nem emelhet vagy csökkenthet adót, nem emelheti a fizetéseket, nyugdíjakat, juttatásokat, nem kezdeményezheti kórházak, iskolák, templomok, utcák, autópályák építését.
Székfoglaló beszédében az elnök a legsürgősebb problémákat említette, és már mától elkezdi a konzultációkat a kormányalakításról.
A frissen felkent elnök, miután kimerítően válaszolt az újságírók kérdéseire, mindenféle botrány és akadály nélkül elért Cotroceni-be, ahol a megbízott elnöktől átvette a stafétát.
Mindent egybevetve, az országnak mindenek előtt politikai stabilitásra van szüksége, a fontos reformok véghezvitelére, és – az előző elnök politikájával ellentétben – olyan külpolitikára van szükség, amely jelentősen javíthat Románia imázsán.
Új idők szele fújdogál. Hamarosan kiderül, az új elnöknek mennyire sikerül együttműködnie politikai ellenfeleivel, és megvalósítania mindazt, amit a kampányban ígért.
