Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A tervek szerint 14-én (csütörtökön reggel 9 órakor) kerülhet az EP elé a magyar felhatalmazási törvény és a jogállamiság helyzete. Erre az ülésre levélben hívta meg Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke.
Emellett az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendjén a 2021. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások, a Bizottság sürgősségi eljárásra irányuló kérelme, a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, az Egyesült Királysággal való automatizált adatcsere, valamint új többéves pénzügyi keret, saját források és gazdaságélénkítési terv szerepel.
A plenárist megelőzően pengeváltásra került sor David Sassoli és Orbán Viktor között.
Sassoli meghívását a magyar kormányfő elutasította azzal, hogy jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhívta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen, és kérte az Európai Parlament elnökét, hogy biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit miniszternek.
David Sassoli keddi (május 12-i) levelében azt írta, hogy a gyakorlat alapján az ilyen vitákon a kormányfők képviselhetik országukat, illetve az ülésen csak személyes részvételre van lehetőség. Ez volt a válasz a levélre, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy a csütörtöki vitán felszólalhasson a magyar jogállamisággal kapcsolatban, mert egy „komoly ügyről szóló, demokratikus vitában minden érintett felet meg kellene hallgatni”.
Brüsszel elutasító válaszában felhívta a miniszter figyelmét, hogy a tagállamok részéről a felszólalás a szabályok értelmében csak állam- vagy kormányfői szinten történhetne. Utóbbi annak fényében érdekes, hogy az uniós bizottságot és a tanácsot sem a legmagasabb szinten fogják képviselni a magyar vitán.
Köztudott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb 2018-ban, a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentés megszavazásakor szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol ismertette a magyar álláspontot.
Az EP ennek ellenére idén januárban, a strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított, jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.
Kimondja: * mindkét tagállamban a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás elindítása óta tovább romlott a jogállamiság helyzete; * az EP többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát; * újra szorgalmazza, hogy az ilyen és hasonló problémák miatt össze kell kötni a jogállamiság tiszteletben tartását az EU-pénzek kifizetésével.
A képviselők ugyanakkor felszólítják az Európai Tanácsot, hogy másfél év után most már végre tegyenek hathatós lépéseket a két ország ellen zajló, 7-es cikk szerinti eljárásban. A magyar ügyben azt is szorgalmazzák, hogy vonják be az EP-t is a folyamatba, hiszen azt az eljárást 2018 őszén az EP indította (a lengyelekkel szembeni eljárást az Európai Bizottság).
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)