Búzadömping okozta kár

Nagyszabású országos tüntetésre készülnek a gazdák

Amint korábban beszámoltunk lapunkban, az Európai Unió szolidaritási vonalat nyitott a tagországokban az orosz–ukrán háború miatt Ukrajnában rekedt óriási mennyiségű gabona exportjának biztosítására. Ez azt jelentette, hogy a háború elején blokád alá vont fekete-tengeri útvonal helyett vámmentesen biztosítottak szárazföldi szállítási lehetőséget a gabonaszállítmányoknak. Ez viszont azt eredményezte, hogy elsősorban az Ukrajnával határos országokban – így Romániában is – jóval olcsóbban vették meg az ukrán búzát a feldolgozók, és a hazai termés raktáron maradt. Mivel a termesztők nem tudták értékesíteni a termést, jövedelem nélkül maradtak, jelentős veszteség érte őket. Az EB-kompenzáció távolról sem fedi a kár értékét, és nem kínál hosszú távú megoldást az ügyre. 

Hosszas folyamat után az érintett országok az Európai Bizottságtól kérték, hogy az unió válságtartalékából kompenzálják a gazdákat ért kárt. Az Európai Bizottság mezőgazdasági minisztereinek februári ülésén úgy döntöttek, hogy az unió mintegy 500 millió eurós válságtartalékából mindössze 56,3 millió eurót szánhat a bolgár, lengyel és román gazdák kompenzálására, ebből Románia 10,5 millió eurót kapott. Ez a hazai mezőgazdasági szakmai civil szervezetek által felbecsült érték alig 5%-a, ugyanis a gazdák úgy tartják, hogy a kár összértéke 200 millió euró. Az EB hivatalos indoklása szerint az említett összegeket a tagországok 100%-osan kiegészíthetik a saját költségvetésükből, ami azt jelenti, hogy összesen 112,6 millió euró támogatást nyújthatnak az érintett növénytermesztőknek. A három ország farmereinek 2023. szeptember 30-ig utalják át a kompenzációt. Az EB álláspontja szerint, ha az 500 milliós tartalékalapot minden tagország kiegészíti a saját hozzájárulásával, akkor mintegy 1,2 milliárd eurót tudnának biztosítani a termesztőknek és az élelmiszerláncban érintett mezőgazdasági élelmiszeripari vállalkozásoknak. A tanács márciusi ülésén Petre Daea miniszter azt kérte Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztostól, hogy egészítsék ki a támogatást, hiszen más érintett országokhoz képest Románia méltánytalanul keveset kapott, ugyanis Lengyelországnak 29,5, Bulgáriának 16,75 millió eurót ítéltek oda. A bolgárok sem elégedettek meg az összeggel, és Petre Daeához hasonlóan Georgi Sabev, a bolgár agrárminiszter is kiegészítést kért. 

Közben utcára vonultak az elégedetlen gazdák. Március 29–31. között a román és bolgár határon – Giurgiuban és Ruséban – közös traktoros felvonulást szerveztek a romániai és bolgár gazdák, jelezve, hogy szerintük kevés a kompenzáció. Közben török közvetítéssel feloldották a tengeri blokádot, és így zavartalanul juthat el az ukrán gabona elsősorban Észak-Afrika országaiba. Az érintett országok politikai nyomására Ursula von der Leyen, az EB elnöke mérlegelni kezdte a vámmentesség feloldását, de ez még nem oldja meg a kártérítés kérdését, hiszen a 2022-es dömping okozta helyzet miatt, mivel a gazdák nem tudták értékesíteni a termékeiket, és így nem volt jövedelmük, veszélybe kerülhet a 2023-as termés, ugyanis sokan nem tudták beszerezni a szükséges inputokat. Április 3-án Románia, Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország nevében Nicolae Ciucă román, Orbán Viktor magyar, Eduard Heger szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, illetve Rumen Radev bolgár elnök közös levelet küldtek Ursula von der Leyennek, amiben, többek között az ukrán gabonadömping okozta gazdasági-piaci egyensúly helyreállítását célzó intézkedéscsomagot kértek. Az elöljárók kérték az EB elnökét, hogy az EB egészítse ki a kompenzációt, ugyanakkor az EU tartalékalapjából szánjanak pénzt az ukrán gabona afrikai és közel-keleti exportjának a támogatására, konkrétan a szállításra. A levélben az ukrajnai gabona vámmentességének a feloldását is szóvá tették. A javaslat szerint az EB lehetővé kellene tegye azt a mechanizmust, amely szerint a tagországok saját belső piacuk védelmében vámot vethetnek ki azokra az Ukrajnából származó terményekre, amelyek „negatívan hatnak” rá és illojális versenyhelyzetet teremtenek az adott tagországban. 

Közben április 7-én 12–15 óra között nagyszabású tiltakozást tart a Románia négy legnagyobb mezőgazdasági föderációját magába foglaló Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség. Bukarestben az Európai Bizottság székháza előtt, a konstancai kikötőben és az ország több megyeszékhelyén traktorokkal, haszonjárművekkel és mezőgazdasági gépekkel vonulnak fel a gazdák, akik a kompenzáció emelésének igénylése mellett, az unió műtrágya és növényvédő szerek használati megszorításai ellen is szót emelnek. 

A négy tagszervezet mintegy 1,5 millió hektár földterületet művelő kb. 3500 tagja nevében fogalmazta meg elégedetlenségét az Európai Bizottsággal szemben. Alátámasztják, hogy az ukrajnai háború súlyosan érintette az ország élelmiszeriparát, és ehhez mérten kevés az EB által Romániának nyújtott kompenzáció. A búza és az olajos magvak vámmentes behozatalával összeomlott a hazai piac, ugyanis az árzuhanás miatt a végtermék ára nem fedi az előállítási költséget, mindemellett a nagy mennyiségű ukrán étolaj behozatala továbbra is alacsonyan tartja a hazai termék árát, ehhez még hozzájárul a szállítási, árukezelési költség, ami miatt végképp versenyképtelen a hazai áru. 

A nyomás azért is nagy a hazai termesztőkre, mert a silókban maradt az előző évi termés, és félő, hogy az idei termést nem lesz ahol tárolni. Mindemellett azért is felháborító az Európai Bizottság által Romániának megítélt összeg, amely a válságalap alig 18%-a, mivel a háború kitörése óta országunk nemcsak a szállítást tette lehetővé, hanem az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termények több mint a 60%-át tárolta is. 

Mivel az EB nem kínál hosszú távú megoldást az ügyre, a szövetség azt kéri a hazai és az európai hatóságoktól, hogy a román vámoknál válasszák külön az Ukrajnából és a más országokból érkező gabonavonalat, és biztosítsanak egy tranzitkaput, ahol ellenőrzik a mezőgazdasági termények minőségét és eredetét. Továbbá kérik, hogy függesszék fel az Európai Parlament és a Bizottság által 2022. május 30-án hozott 870-es határozatot, amely szerint vámmentességet biztosítottak az ukrajnai terménynek. Továbbá más uniós forrásokból méltányos módon kompenzálják a károsultakat az ukrán termékek vámmentességének időszakában. Azt is szeretnék, hogy ameddig az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre nincs vám, függesszék fel az országos stratégiában a farmtól a fogyasztóig programban megfogalmazott kötelezettségeket, amelyek elsősorban a növényvédő szerek és a műtrágya használatát korlátozzák. 

A tiltakozást több megyeszékhelyen, így Marosvásárhelyen is megszervezik. A petíciót átadják majd a prefektusoknak, és eljuttatják a kormányhoz és az Államelnöki Hivatalhoz.