2023. december 7., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Nem az érdekel, hogy a magyar országgyűlésben szavazhatunk-e, az érdekel, hogy vajon nem visszük-e közben magunkat olyan helyzetbe, hogy a bukaresti parlamentben nem szavazhatunk”


„Nem az érdekel, hogy a magyar országgyűlésben szavazhatunk-e, az érdekel, hogy vajon nem visszük-e közben magunkat olyan helyzetbe, hogy a bukaresti parlamentben nem szavazhatunk”, jelentette ki politikai tájékoztatójában pénteken a Kultúrpalota kistermében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendkívüli küldöttgyűlésén.

Az egyre fokozódó magyarellenes hangulat kapcsán a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem kereke nem visszafordíthatatlan, s téved, aki azt hiszi, hogy az elnyert jogokat nem próbálják meg mások visszavonni. Példaként a Felvidéket hozta fel, amelyet szerinte egyesek amolyan távoli szerencsétlenségként fognak fel, ami nálunk nem történhet meg, ez azonban óvatlanág, hiszen azt sem gondolta volna senki, hogy Hargita és Kovászna megyét könnyen meg lehetne szünteni. Ám kiderült, hogy lehet, csupán egyetlen akadálya van, az, hogy az RMDSZ kormányban van. A tervezett központi régiót, amely önmagában nagyobb, mint Szlovénia vagy Észtország, nem lehet helyi önkormányzatként értelmezni, mondta, de ez az egész a Székelyföldről szól. Ugyanilyen gondnak nevezte, hogy a kisebbségi törvény elakadni látszik a képviselőházban, vagy hogy a szenátusban „mint időzített bomba” hever a tanügyi törvény anyanyelvű oktatásról szóló kitételeinek a módosítása, illetve, hasonló törvénymódosítások kezdtek megjelenni. A felerősödött magyarellenességben óriási felelőssége van Crin Antonescunak, de a PDL-ről sem mondható el, hogy nincsenek magyarellenes gondolatai. „Bízom abban, hogy az RMDSZ lesz a parlamentben a mérleg nyelve”, mondta egyebek mellett Markó Béla.

Tiszteletben kell tartani az erőviszonyokat

Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke beszámolt a közelmúltban folytatott önkormányzati konzultációkról, melyek során több vidéki önkormányzati testülettel, községi RMDSZ-választmánnyal, illetve a marosvásárhelyi szervezet körzeti választmányaival találkoztak. Ezek a konzultációk a jövő évi választási kampányra való felkészülést szolgálják. Megállapította, hogy az RMDSZ önkormányzati vezetői a megyében megállták a helyüket, de vannak települések, ahol erősíteni kell azokat vagy „racionális szempontok mentén cserélni kell a tanácsosokat”. „Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi magyar közélet változásai Maros megyében is kihívások elé állítanak minket, és ezeknek megfelelve kell a jövőben a választásokra felkészülni” – mondta az elnök.

A marosvásárhelyi polgármesterjelöltről azt mondta, „azzal kell számolni, hogy akárki is legyen, a következő hónapokban szétszedik”. Kijelentette: van tárgyalási szándék a többi magyar szervezettel szemben, de az RMDSZ egy olyan szervezet, amely országosan a magyarság 80%-ának bizalmát bírja, tehát tiszteletben kell tartani az erőviszonyokat.

Kérdések, válaszok

A felszólalások során Gál Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezetnek a közömbös választók és az egyre növekvő elégedetlenség miatt kellene aggódnia, s megkérdezte, mit válaszoljon azoknak a nyugdíjasoknak, akik az RMDSZ szavazóbázisának 70%-át teszik ki.

Válaszában Kelemen Atilla azt mondta, hogy ő is kap ilyen jellegű kérdéseket olyan kiábrándult emberektől, akik ledolgoztak egy életet, és szeretnének nyugodtan élni. Keresik a megoldásokat, jelentette ki hozzátéve, hogy az RMDSZ ’96 óta felvállalta a kormányzást, s „ha nem lett volna kormányban, a helyzet rosszabb lenne”.

Pap Mária azt nehezményezte, hogy az RMDSZ listáján EP-képviselői mandátumot szerzett Tőkés László az RMDSZ-t támadja. „Ilyen vezetőkre nincs szükségünk, jussanak előnyhöz azok, akik a mi érdekeinket képviselik”.

Fülöp Levente a somostetői kerülőutat kérte számon a környezetvédelmi minisztertől, Frunda György pedig a kormányból való kilépést szorgalmazta. „A megoldás: kilépünk a koalícióból és alternatívát építünk. Ha nem, elveszíthetjük a helyhatósági választásokat, s nem fogjuk elérni az 5%-os küszöböt”, jelentette ki. Lokodi Edit arról beszélt, hogy amíg az RMDSZ kormányban van, „még valamit sikerül elérni, s uniós pénzeket is sikerül lehívni”. Egységre szólított fel mindenkit, a többi magyar szervezetet is, ajánlva, hogy ne nyilatkozzanak össze-vissza, mert oda jutunk mint a Felvidék.

Borbély László szerint „valós tények ezek, naponta tárgyalunk erről, s bennünk van a dilemma, hogy megérte-e”. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy „ebben a 20 évben az RMDSZ jól politizált, bebizonyította, hogy vannak olyan emberek a szervezetben, akik tudnak tenni, tudják képviselni a magyarságot, de a románok általános érdekeit is”.

A küldöttgyűlés 12 képviselőt választott az újraalakuló SZKT-ba: Marosvásárhelyt Csegzi Sándor, Csép Andrea, Dávid Csaba, Peti András; a Felső-Küküllőmentét és a Nyárádmentét Péter Ferenc, Osváth Csaba; a Felső-Marosmentét Balogh József, Vass Levente; a Mezőséget és az Alsó-Marosmentét Simon István, Ilyés-Tóth Sándor; Segesvár környékét és az Alsó-Küküllőmentét Gál Ernő és Szabó Albert fogja képviselni. Módosították az alapszabályzatot és meghallgatták a Bernády Alapítvány beszámolóját. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató