Történészek kétéves találkozója

Erdélyi nemesek és kastélyaik

A Teleki-kastély Alapítvány dr. Kálmán Attila történész társszervezésében augusztus 31-én negyedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi nemesek és kastélyaik tudományos konferenciát. Az eseményt minden második évben tartják meg, az első rendezvény 2015-ben volt. Minden alkalommal más a neve, ez az adott év témájától függ. 

A rendezvény célja kettős: ismertté tenni bizonyos nemes emberek élettörténetét, illetve a történészek találkozzanak, hogy saját kutatásaikat ne csak a hallgatóságnak, egymásnak is tudják bemutatni, az egymástól tanultakat átadni. Az eseményen hat erdélyi történész kutató (dr. Fábián István, dr. Kálmán Attila, Nagy Zsolt, Barabás Kisanna, dr. Puskás Attila és Nemes Gyula) adta elő saját munkájának tárgyát, sor került egy előre felvett interjú levetítésére is. 

A konferencia két nagyobb részből állt Teleki Kálmán, a Teleki-kastély Alapítvány elnöke, és dr. Kálmán Attila történész köszöntői után. Mind a két tömb után meg lehetett osztani a bemutatók kapcsán megfogalmazódott kérdéseket, gondolatokat. 

Az első körben szerepet kapott a videóinterjú dr. Varga Kálmán történész-muzeológussal, a gödöllői Grassalkovich-kastély egykori igazgatójával. A kérdésekre adott válaszokból a hallgatóság megismerhette Grassalkovich I. Antalt, a munkásságát, a családját, de betekintést nyerhettünk a kastély történetébe, érdekes évszázadaiba is. Ezután következett dr. Fábián István, dr. Kálmán Attila és Nagy Zsolt bemutatója. 

 Dr. Fábián István előadásának témája a római kori kultikus szobrok a gernyeszegi Teleki-gyűjteményből. Három megmaradt, majd a későbbiekben újra eltűnt szobrot mutatott be és ismertetett, azoknak a megtalálási helyeit, a jegyeket, amelyekről fel lehet ismerni őket, illetve a gyűjteménydarabok elkészítési körülményeit is felvázolta. Ezután került sor Degenfeld Ottó, egykori reformkori politikus életrajzának ismertetésére. Dr. Kálmán 

Attila történész elmondása szerint a dolgozata még nincs befejezve, a dokumentumok hiánya miatt a kutatás jóval több időt ölel fel a megszokottnál. Az előadások során a bemutatók többször is érintették a Haller családot mint egyfajta kapcsot a prezentált dolgozattal. Legelőször a család neve Nagy Zsolt néprajzkutatónál hangzott el. Fő témája az Öllerer család volt, egy osztrák műkertész család, akik neves erdélyi grófok, bárók (Hallerek, Jósikák, Wesselényiek, Toldalagiak és Telekiek) szolgálatában álltak. Öllerer Johann munkaköre az erdélyi kastélykerteket is felölelte, leginkább Marosvásárhely környékén, például a hajdani kerelőszentpáli Haller-kastélyban dolgozott.

A második felvonás magába foglalta Barabás Kisanna előadását a kolozsvári Könnyező Szűz kegyképről. A kép érdekessége, a története mellett, a körülötte elhelyezkedő különböző főrangú fogadalmi ajándékok. Ahányszor egy módosabb nemesi család fohászkodott hozzá, mindig egy erre a célra készíttetett emléktárgyat ajánlott fel a képnek. Ez a kutatás is bővíthető még, hiszen megannyi érdekességet hordoz magával a kegykép. 

Dr. Puskás Attila az erzsébetvárosi örmény katolikus temetőről és annak nemesi vonatkozásairól tartott előadást. A hallgatóság több érdekességet tudhatott meg a temetőről, de még annál is többet arról a 12 erzsébetvárosi nemesi örmény családról, amely oda temetkezett (pár ismertebb közülük: Lázár, erzsébetvárosi Issekutz, erzsébetvárosi Szentpétery, ebesfalvi Lengyel stb.).

 A temető sírkövei között máshonnan való erdélyi örmények is megtalálhatók, például gyergyószentmiklósi nemesi családokból leszármazottak. Végül, de nem utolsósorban Nemes Gyula beszélt a nagyernyei kastély történetéről, régi és új külsejéről. A kastélyt jelenleg az új tulajdonosok felújítják. A munkálatok idején sikerült feltárni jó pár régiséget a kastély egykori kincsei közül. 

Az alapítvány bizalommal tekint a jövőbe. Remélik, hogy 2023-ban sor kerülhet az ötödik tudományos konferenciára is. Arra az alkalomra egy különlegesebb tervvel készülnek a szervezők, de erről egyelőre nem árultak el több részletet. 

Forró-Bathó Eszter-Anna