2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Enyhíteni a gyermekek szorongását

Március 20-án, a boldogság világnapján 20.000 magyar szülő és pedagógus vett részt online térben a Boldogságvilágnap konferencián, amely a szervezők szerint minden előzetes várakozást felülmúlt. A gazdag, tartalmas rendezvényen 16 kiváló szakember, pszichológus, szerző és tréner tartott előadást legjobb módszereiről, világnézetéről, hogy segítséget nyújtson a hallgatóságnak a nehézségeken való felülkerekedéshez, a mindennapi kihívások legyőzéséhez.

A konferencián a szorongáscsökkentésről és a lelki ellenálló képesség növeléséről tartott előadást Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, gyermekterapeuta, aki szülőknek, pedagógusoknak, nevelőknek, nagyszülőknek ajánlott olyan megoldásokat, amelyek a jelenlegi világjárvány időszakában hasznukra válhatnak.


A szorongás

Az előadó szerint a gyermekeknél a szorongás lényegét, tüneteit meghatározni nagyon nehéz. Sokkal nehezebb, mind a félelemét, amikor valamilyen konkrét, meghatározott okot lehet megjelölni. Ezzel szemben a szorongást diffúz, általános, szétterjedő, megfoghatatlan mivolta nehezen kezelhetővé teszi. Egy fajta ijedelem, riadtság, mindenre kiterjedő aggodalom vagy egyszerűen nyugtalanságérzet, feszültség jellemzi. 

A jelen élethelyzetben különösen felerősödött a bizonytalanság megélése, és sokszor a felnőtt, a szülő és a pedagógus is kontrollvesztettnek érzi magát, hiszen nem ő irányítja az eseményeket. Ez a fajta élethelyzet sokféle beláthatatlan, veszélyes következménnyel járhat. A felnőttek világából eredő szorongás átszüremkedik a gyermekek világába – mondta az előadó, aki szerint a boldogság világnapja alkalmat teremtett a lehetőségek számbavételére, amelyek segíthetnek a problémával való megküzdésben. Ebben a rendkívül hátrányos időszakban a gyermekek dolga is jelentősen megnehezedett, főleg azoké, akik hosszú időn át kénytelenek nélkülözni a közösséget, a szocializációt, a kortársakat, a mozgást, a szabad levegőn való játékot. A tizenéves fölötti korosztály tagjai pedig a digitális oktatás miatt szinte ki sem lépnek a négy fal közül. 

A következmény mind a szülők, mind a gyermekek körében a belső feszültség, a nyugtalanság felerősödése, ami egy gyermeknél úgy jelentkezik, hogy labilisabbá válik, hangulatingadozásai lesznek a kitörő örömtől egészen a szomorúságig, a dühösségig. Van, akinek az étvágytalanságán látszik meg, másoknak az alvásán. Az alvászavar mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében gyakori. A gyermekek egy része nehezen tud elaludni, rémálmai vannak, éjszaka felébred. Az ébren töltött időszakban is megjelennek a félelmek, összpontosul a szorongás, és kijelöl egy tárgyat magának. A gyermek nem akar óvodába, bölcsődébe menni, egyrészt a megszokott napirend megváltozása, másrészt a felnőttek világából sugárzó bizonytalan légkör miatt. A szorongást felerősítheti, hogy egy láthatatlan dologtól kell félni, a betegségtől, amihez a halál gondolata kapcsolódhat.

– Gondoljuk csak el, milyen nehéz dolga lehet egy kisgyermeknek, akire naponta rászólnak, hogy mossa meg a kezét, bár nincsen rajta látható kosz, de megmagyarázzák, hogy rajta vannak a vírusok, ezért nem találkozhat a pajtásaival, esetleg a nagyszüleivel. Anélkül, hogy értené a biológiai, tudományos okát, el kell fogadnia, hogy jelen van az életünkben egy láthatatlan veszély – hangsúlyozta az előadó.

A gyermekpszichológusi praxisban megsokasodnak a félelemmel, szorongással kapcsolatos tünetek, amelyek a legváltozatosabb módokon jelentkezhetnek. Ez függ a gyermek korábbi élettörténetétől, fejlettségi szintjétől, tapasztalataitól és attól, hogy az utóbbi időszakban milyen élményekben volt része a tágabb családdal együtt. Olyan családban, ahol betegség, veszteség, netán haláleset volt, a gyermekek is érintettek, és beindul a szorongás, majd ennek a feldolgozása. Az előadó azt tanácsolta a szülőknek, nevelőknek, hogy ne a konkrét tüneteket keressék a gyermeknél, ha arra kíváncsiak, hogy miben mutatkozik meg a szorongás. Nagyon fontos, hogy akár pedagógusként, akár szülőként hallgassanak a saját megérzéseikre. Ha egy gyermek negatív irányba változik meg abban, ahogy érez, kifejezi magát, viselkedik, akkor lehet gyanakodni szorongásra. Ha egy csacsogó, cserfes, nyitott gyermek hirtelen bezárkózik, begubózik, introvertálttá válik, akkor lehet arra gondolni, hogy valami foglalkoztatja, bántja őt. Más gyermeknél, aki például eleve zárkózott volt, előfordulhat, hogy kérdezni kezd arról, hogy a szülők megbetegedhetnek-e, meghalhatnak-e, és érezni lehet az aggodalmat a hangjában. Vannak gyermekek, akik nagyon szabálykövetők lesznek, és erre a tünetre is fel kell figyelnie a szülőnek, például, ha a gyermek ragaszkodik ahhoz, hogy háromszor mosson kezet, nem veszi fel a korábban viselt ruháját, mert rámentek a vírusok, olyan szabályokat kezd betartani, amit a szülő nem is vár el tőle. Mindez lehet egyfajta védekezési mechanizmus. Amikor a szorongás tüneteit keresi, elsősorban arra kell felfigyelnie a szülőnek, hogy a gyermeke megváltozott. Arra vonatkozóan, hogy mindezt hogyan érdemes kezelni, mikor érdemes szakemberhez fordulni, a szülői intuíció segíthet. Szóba jöhet a háziorvos, a gyermekpszichiáter vagy a gyermekpszichológus szakember. Más esetekben, amikor nem olyan régóta áll fenn a tünet, és nem olyan súlyos, a szülő a saját vagy a szakember ötletei alapján tenni tud azért, hogy enyhítse a gyermek szorongását. 


Megkímélni a negatív információktól 

Mit tehet a szülő? – tette fel a kérdést az előadó. Először is ügyelnie kell arra, hogy ne árassza el gyermekét olyan információkkal, ingerekkel, amelyekhez még túl kicsi, és nem tudja azokat feldolgozni. Vacsora közben, utcai találkozásokkor, telefonbeszélgetés során, ha jelen van a gyermek, a felnőttek ne beszéljenek a súlyos világhelyzetről, a várható rossz dolgokról, a betegségről, a munkahely elvesztéséről, elszegényedésről. A gyermekek fülelnek, és a saját szintjükön csapódik le a szülőktől, a tévé-rádió híradóból hallott információ, amelyet a képzeletük hajlamos kiszínezni, mert a fantáziájuk élénk, gondolkodásuk hatéves kor előtt nem igazán logikus. Ha a gyermeknek megrendül az érzelmi biztonsága, a családjára vonatkozó félelmei a későbbiekben is előbukkanhatnak. A szorongást az ingerelárasztás elkerülésével is csökkenteni lehet – emelte ki a pszichológus.

Játék a szabadban

Nagy Tibor felvétele


Felkészíteni a váratlan eseményre 

A gyermekek általában félnek az új helyzetektől. Van olyan személyiségtípus, hogy képes megtorpanni, begörcsölni, ha valamilyen új helyzettel találkozik, akár rossz az a helyzet, vagy csak egyszerűen valamilyen újdonság. Ezt gyökeresen nem lehet kiirtani a gyermekből, erre nincs is szükség, hisz ilyen helyzeteket sok felnőtt is átél. Automatikusan aktiválódik a félelem generálta viselkedés, így próbálja megőrizni a biztonságérzetét. Aki ezt a fajta magatartást felismeri a gyermekében, sokat segíthet, ha felkészíti a váratlan eseményre. A szülő ismeri annyira a gyermekét, hogy tisztában legyen azzal, hogy mennyi idővel korábban érdemes ezt elkezdeni. Van olyan gyermek, akit ha hetekkel azelőtt próbálnak felkészíteni, annál inkább foglalkoztatja a dolog, és belepörgeti magát, mire a helyzettel találkozik. Holott, ha mélyvízbe dobnák, könnyen átvészelné a helyzetet. A másik típusnak nagyon hasznos, enyhíti a szorongását, ha idejében felkészíti a szülő, és annál nagyobb lesz az érzelmi biztonsága, minél inkább vannak kapaszkodói. 

Például, ha orvoshoz kell fordulni, jó megbeszélni minden lépést, kisgyermekekkel akár szerepjátékként is eljátszani hasonló helyzetet babákkal, plüssökkel. Ha ismerőssé teszi a szülő a helyzetet azáltal, hogy strukturálja, lépésekre lebontja, akár a pozitív eseményeket is, a görcsösség megszűnik. Az orvosi látogatás esetén nem szabad titkolni, bagatellizálni, ha valamilyen kellemetlen beavatkozás vár a gyermekre (oltás, mintavétel). Az a legjobb, és akkor fog megbízni a szülőben, ha hitelesen kommunikálja is azt. 

Képzeljük el, milyen ismeretlen, idegen, furcsa lehet a megváltozott világ a gyermeknek, ha az utóbbi egy évben a felnőttek számára is azzá vált – emelte ki az előadó, aki szerint akkor tudunk segíteni, ha kapaszkodókat, kézzelfogható vizuális dolgokat adunk neki, amelyek segítenek abban, hogy tájékozódjon ebben a nagy ismeretlen jelenben. 


A játék szerepe 

A gyermekekben felhalmozódott feszültség – mert megrendült az érzelmi biztonságuk, mert egy új helyzethez kell alkalmazkodniuk, vagy egészen egyszerűen nem találják a helyüket a világban – belső nyugtalanságérzetet, szorongást kelt, aminek nem tudják a pontos okát. Ilyenkor konstruktív csatorna megnyitásával lehet segíteni. A feszültség építő jellegű levezetésére alkalmas eszköz a játék. A fantázia alapú gyermekjáték biztosítja számára, hogy az őt ért élményeket fel tudja dolgozni. A tíz éven aluli korosztály természetes kifejezésmódja a szerepjáték, és érdemes szülőként belemenni ebbe a játékba. Hagyni kell irányítani, ha a gyermek saját magának a felsőbbrendű, erős, hatalommal bíró tanár, orvos, szülő szerepét szánja. Ezáltal kompenzálni tudja azokat az érzéseket, melyeket ő gyermekként naponta átél, amelyekhez alkalmazkodik. Az erősebb szerepében végre azt érezheti, hogy nála van az irányítás, ami egy nagyon egészséges törekvés. Ezért jó, ha a szülők vele játsszák azt a szerepjátékot, amit ő kér, hiszen annak gyógyító hatása lehet, pozitív érzelmi töltetet ad a gyermek számára. Fontos, hogy ne csak készen kapott játékokat játsszanak, amelyek meghatározott szabályok szerint működnek, és nem adnak akkora teret a fantáziának, hogy szabadon megnyilvánulhasson a gyermek érzésvilága. A szerepjátéknak fontos szerepe van a gyermek élményfeldolgozásában és ily módon a szorongás csökkentésében.


A szorongást csökkentő mozgás

A játék mellett a mozgás lehet kiváló módszere annak, hogy a gyermek megszabaduljon a feszültségétől. A négy év alatti korosztály számára szinte az egyetlen mód, hogy a nagymozgásokban levezessék az energiájukat. Bármennyire biztonságos egy kisgyermek élete, gondoljunk arra, hogy mennyi szabályhoz, tiltáshoz kell alkalmazkodnia, milyenek a felnőttek elvárásai. Felnőttként hajlamosak vagyunk néha túllőni a célon, és túl sokat elvárni a gyermekektől, aminek a hatására felhalmozódhat bennük egyfajta feszültség. A karantén élethelyzet nagyon megnehezíti azt, hogy a mozgást bevigyük a gyermekek életébe, és ezért is jönnek elő jobban a szorongásos problémák, mert nem tudja levezetni a feszültséget. Nem a gyermeket kell szabályozni, hogy ezt ne tedd, azt ne tedd, ne szaladgálj a lakásban, ne ugrálj a kanapén, mert tönkremegy… Jobb megoldás, ha átalakítjuk a belső környezetet, bordásfalat szerelünk fel, trambulint, babzsákot veszünk, és néhány négyzetméteres teret biztosítunk, hogy tornásszon, és ezáltal kiadja magából a feszültséget. Helyben futás, négyütemű fekvőtámasz, indián szökellés és egyéb gyakorlatok alkalmasak arra, hogy a mozgásigényét kielégítse. Az egészséges mozgásigény szerint egy kisgyermeknek délelőtt kétórányi mozgás és délután kétórányi szabad levegőn történő játék lenne az ideális. Ha ennél kevesebbet mozog, marad benne egy adag feszültség. Nem a strukturált edzésről van szó, amikor vezényszóra kell mozogni, hanem a szabad levegőn történő mozgásról, mint például a kerékpározás, rollerezés, görkorcsolyázás, futkározás, játszóterezés. A többi mozgás, a természetben járás, a szabad levegőn történő időtöltés önmagában szorongáscsökkentő lehet. 


Kapaszkodók

A gyermekek is kapaszkodókat keresnek, mert nagyon sok változás történt az életükben. Kiestek a megszokott gyermekközegből, nem járhattak hónapokig óvodába, a nagyobb korosztálybeliek hosszú idő óta otthon vannak, és fogalmuk sincsen, hogy mikor lehet szabadon kijárni, újra iskolába menni. A változás önmagában is szorongáskeltő és megterhelő. Az apró rituáléknak, amelyeket ösztönösen eddig is alkalmaztak a családi közegben, az a szerepe, hogy a változatlant biztosítsák. Ha valami nagyon megváltozik, akár az óvodai, az iskolai életben, ha a betegség miatt veszélyessé vált a világ, a mérleg másik serpenyőjében az legyen, hogy otthon vannak változatlan dolgok. Ilyen kisgyermekeknél az alvós állatka, a fürdés, a fürdetés rituáléja, az esti simogatás, énekelés, néhány perc beszélgetés, az esti mese, a reggeli rituálé, a pöttyös bögrében a kakaó, amelyek a család életét jellemzik, és biztonságot nyújtanak a gyermeknek. A megszokott dolgokhoz való ragaszkodás apró megküzdési stratégiákat jelent, kontrollt, kapaszkodót, biztonságérzetet az életükben. Ha annyi minden változott, a családi élet apró rítusai legyenek változatlanok, hogy a gyermek érzelmi biztonságát támogassák, de lehet új szokásokat is kialakítani. Ha más színtéren ott leselkedik a feszültség, az intim apróságok, a minőségi együtt töltött idő nagyon meg tudja óvni a gyermeket a szorongástól. A reziliencia a lelki ellenálló képesség kialakításában is fontos lehet – fogalmazta meg tanulságképpen az előadó. 


Tökéletes szülő?

A világjárvány kezdetén az volt a nehézség, hogy egyáltalán nem volt mintánk arra, hogy ennyire megváltozhat az életünk, és a kialakult helyzetben hogyan kell viselkednünk. Ebből kiindulva a szülők megérdemelnek egy jó kis vállveregetést, hogy a legjobb tudásuk szerint tették, amit tenni lehetett. Ha ugyanis folyton az jár egy szülő fejében, hogy miért nem csinálja jobban, miért nem ügyesebb, miért volt türelmetlen, miért kiabált a gyermekkel (amikor annyira próbálta, hogy ne kiabáljon), akkor „belekergeti magát a tökéletes szülővé válás képzetébe”. Ezt nem szabad, mert be kell látni, hogy a jelenlegi helyzet a felnőttek számára is szorongást keltő, és ebben kell továbbra is helytállni, hitelesen jelen lenni a gyermek életében, megóvni a káros hatásoktól, szeretetet, és amennyiben csak lehet, biztonságot közvetíteni – hangzott el többek között Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus előadásában a március 20-i Boldogságvilágnap konferencián.


Boldog iskolai élet, összetartás, kimagasló eredmények és pozitív fejlődés – erről szól Magyarország első tudományosan megalapozott oktatási programja az óvodás, alsós, felsős és középiskolás korosztályok számára. Az egyre népszerűbb Pozitív Pedagógia és Nevelés Program azért jött létre, hogy a pozitív pszichológia alapjaira építve segítse a gyermekeket boldog, kiegyensúlyozott és sikeres jövőjük kialakításában. A program során a gyermekek és pedagógusaik együtt fedezhetik fel saját erősségeiket, társaik és a csoport erősségeit, és hozhatják ki magukból a lehető legtöbbet – fogalmaznak a szervezők. A program vezetője Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. A boldogságórák fővédnöke: prof. dr. Bagdy Emőke, a program tudományos szaktanácsadója: prof. Oláh Attila. 


Összeállította: Bodolai Gyöngyi