2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lezárult a jubileumi Pro Etnica fesztivál

Vasárnap este zárult  Segesváron az Interetnikus Ifjúsági Oktatási Központ által szervezett és a kormány Kisebbségügyi Hivatala, valamint Románia Államelnöki Hivatala által támogatott huszadik Pro Etnica kisebbségi fesztivál. A jubileumi alkalmon mind a 20 kisebbség képviselői ott voltak. A rendezvényen, az előbbi évekhez hasonlóan, a várban felállított színpadon néptáncelőadás volt, amit a polgármesteri hivatalban szervezett kerekasztal-beszélgetések egészítettek ki, továbbá kiállítások, könyvbemutató színesítette a rendezvényt. 


Fotók: Vajda Harmat


A zárórendezvényen Volker Reiter fesztiváligazgató elmondta, mind az előző, mind a 20., jubileumi Pro Etnica fesztivál elérte a célját. A  demokratikus és pluralista Romániában ez etnikumközi megbékélést, együttműködést szolgálja. Az a tény, hogy 2016-ban és most, 2024-ben is az Államelnöki Hivatal, személyesen Klaus Werner Iohannis elnök felvállalta a védnökséget, jelzi, hogy jó a szervezés, minőségi a kulturális kínálat, amely előtérbe helyezi az ország egyik legnagyobb értékét, a kulturális sokszínűséget, és lehetőséget teremt az interetnikus párbeszédre. 

Minden évben kiemelt szerepet szánnak egy-egy kisebbségnek a rendezvényen. Az idén a romák és a görögök vettek részt nagyobb számban. Iulian Paraschiv, az Országos Romaügynökség elnöke elmondta, hogy a kormány Kisebbségügyi Hivatala nagyobb figyelmet kellene szenteljen a fesztiválnak, hiszen ez nemcsak arról szól, hogy a kisebbségek bemutatják a népviseletüket, táncaikat, hanem egy üzenet is a kisebbségek részéről Románia polgáraihoz. „Nagyon fontos, hogy ne az elmúlt 20 évre tekintsünk vissza, ami egyébként fontos, hanem a jelenben azon gondolkodjunk, hogy miként építjük a közös jövőt. Sajnos az utóbbi évben nem láttam egyetlen olyan dokumentumot sem, amelyet a parlament kisebbségi csoportja vagy a kisebbségügyi hivatal bocsátott volna ki, és amely tükrözi a kisebbségeknek az országgal kapcsolatos álláspontját” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a Pro Etnica nem egy egyszerű fesztivál. Romániában nagyon sok a pozitívum a kisebbségeket illetően, de még sok a tennivaló, ám ma már felkészült arra a romániai társadalom, hogy kezelje az etnikai jellegű kérdéseket. „Az utóbbi 30 évben az alkotmány védi a kisebbségeket, van parlamenti képviseletük, szervezeteik, amelyek anyagi támogatást kapnak az államtól, de ez nem elég. Oroszország azzal az indokkal támadta meg Ukrajnát, hogy ott nem tartották be az orosz kisebbség jogait. Távolabb pedig a vallási kisebbségeket használják fel a katonai beavatkozás ürügyeként. Merem hinni, hogy a demokratikus Romániában a társadalom felkészült arra, hogy ne válaszoljon az ilyen extrém provokációkra, ahogy sajnos néhány nyugat-európai országban ez az árnyék már megmutatkozott.” Jelenleg a romák születési aránya nagyobb, mint a többségieké, és emiatt oda jutottunk, hogy egy polgármester sterilizálási kampányt javasolt a roma közösség körében, mert hamarosan többségiekké válnak, miközben a kormány támogatja a születéseket. Kétarcú Romániában élünk. Nekünk közös projektekben kell gondolkodnunk. Azokban a közösségekben, ahol a kisebbségekkel együtt gondolkodtak, ebből az együttműködésből csak haszon származott – mondta többek között az Országos Romaügynökség elnöke.

Az idén a romák mellett a fesztiválon a legnagyobb létszámban a görögök voltak jelen két kórussal és 17 táncegyüttessel, ugyanakkor a Bukarestben tanuló egyetemisták is jelentkeztek egy tánccsoporttal. Az idén ciprusi táncokat is bemutattak, így megtisztelte a fesztivált jelenlétével Marios Kountourides, Ciprus romániai nagykövete is. 




Dragos-Gabriel Zisopol, a görögök parlamenti képviselője az egyik kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a szervezők 50 görög művésznek biztosítottak helyet a fesztiválon, az egyesület még 260 személy részvételét tette lehetővé, így mintegy 260 óra fellépést biztosítottak számukra. A képviselő kinyilvánította, hogy az elkövetkezendő rendezvényeken is jelen lesznek, mert értékelik a szervezők erőfeszítését, ezért a görög hagyomány-őrző csoportok közül többen jelezték részvételi szándékukat. „Globalizált világunkban azok, akik ilyen fesztivált szerveznek, a minőségi kulturális kínálat mellett kötelezik el magukat, ugyanakkor a rendezvénynek oktató jellege is van, így továbbra is fenn kell tartani” – hangsúlyozta a képviselő. 

Fatma Ruxandra Yîlmaz kisebbségügyi szakértő az Interkulturális Akadémia egyik beszélgetésén hangsúlyozta, hogy a fesztivál nyitás egymás felé is, hiszen a kerekasztal-beszélgetéseken elsősorban a fiatalok ismerkedhetnek meg egymás kultúrájával. „Sajnos nemzetközi kontextusban az összefogás diskurzusa egyre hátrébb szorul, és az ad reményt, ha a Pro Etnicán ezekről a kérdésekről nyíltan beszélünk, akár intézményi szinten is, ami nagyon fontos a konfliktuskezelésben” – tette hozzá a szakértő. 

Volker Reiter, az Interetnikai Ifjúsági Oktatási Központ vezetője és a Pro Etnica ötlet-adó fesztiváligazgatója elmondta, az idén 700 résztvevő képviselte a 20 romániai kisebbséget. Öt nap alatt több mint 40 óra színpadi produkció volt, ezenkívül naponta mintegy tíz óra tanácskozás, kerekasztal-beszélgetés és kiállítás. Az idén, mint a korábbi rendezvényeken, a nézőket is sikerült bekapcsolni a programba, bevonni a táncba, ami önmagában egy üzenet. A fesztivál nemcsak a táncról, a kisebbségek kulturális értékeinek népszerűsítéséről szól, hanem arról is, hogy ezáltal erősítjük a társadalomban az interetnikus békét, a szolidaritást, azért, hogy a kisebbségek a társadalom haladását szolgálják. A nacionalizmus nem vezet sehova, gátolja a haladást, és olyan helyzetet teremthet, ami az 1990-es években kialakult a volt Jugoszláviában. Sajnos az ukrajnai háborúnak is kisebbségügyi okai vannak. Azért, hogy ne forduljon elő ilyesmi, együtt kell dolgoznunk és gondolkodnunk egy közös, békés jövőn – mondta a fesztiváligazgató, hangsúlyozva, hogy az országban ez az egyetlen olyan fesztivál, ahol intézményesen is jelen van mind a 20 elismert kisebbség képviselője. Azért kell összefogjanak az állami intézmények képviselői, a kormány Kisebbségügyi Hivatala civil szervezetekkel, hogy a lakosok minél behatóbban ismerjék meg a kisebbségek kulturális örökségét. A színpadon mások mellett felléptek szászok, olaszok, lipovánok, máramarosi ukránok, bánsági svábok, csehek,  koncertezett a görög származású Ionut Galani, a nagyváradi Hakeshet Klezmer Band, Adrian Ivanitchi és a Desperado, továbbá jelen voltak a segesvári Gyermekek Klubja táncosai román, magyar, szász hagyomány-őrző csoportokkal. A szervezők szerint az öt nap alatt mintegy 10.000 látogató követte a várban az előadásokat, és ismerkedett meg a romániai kisebbségek gazdag kulturális kínálatával. 





Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató