Több mint 482 millió eurós segítség uniós tagállamoknak
2021-05-20 14:54:23
- Mózes Edith
Az európai parlamenti képviselők a tagállamoknak szánt támogatások jóváhagyása mellett a szolidaritási alap eljárásainak egyszerűsítését kérik, hogy az alap szükség esetén gyorsabban segíthessen.
A Parlament kedden hozzájárult, hogy az Európai Unió szolidaritási alapjából 397,5 millió eurót fizessenek ki 17 tagállamnak és három, csatlakozás előtt álló országnak a koronavírus-járvány elleni fellépésre. Az alábbi államok részesülnek a támogatásban: Magyarország, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia. Magyarország összesen 39,7 millió eurót kapott, amelyből 26,6 milliót még tavaly novemberben előlegként, a fennmaradó 13,1 millió eurót pedig a jelenlegi döntéssel.
A jelentést a testület 675 szavazattal, nyolc ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett fogadta el. Spanyolország és Franciaország a 2020 második felében bekövetkezett természeti katasztrófák miatt további 86,7 millió euró támogatást kap.
Gyors reakció és azonnali segítség
A képviselők egy szintén kedden elfogadott állásfoglalásban kiemelik, hogy az európai országok egyre kiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás erősödő hatásainak. Az uniónak ezért egyszerűbbé és gyorsabbá kellene tennie a szolidaritási alap felhasználását, érvelnek.
A 668 szavazattal, tíz ellenszavazat és 18 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás rávilágít arra, hogy a tagállamokat nehéz feladat elé állítja a természeti katasztrófák okozta kár értékének gyors meghatározása. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogyan csökkenthetők az adminisztratív terhek, és hogyan lehetne „a lehető legrugalmasabb” az alap elosztása a gyors fellépés és a katasztrófa sújtotta régiók és/vagy országok azonnali megsegítése érdekében.
Elengedhetetlen a kockázatmegelőzés
A képviselők kiemelték, hogy az éghajlatváltozás korában „elengedhetetlen” a jobb felkészülés és a kockázatmegelőzés. A válságok hatásainak enyhítése érdekében a Bizottságnak és a nemzeti kormányoknak többet kell szánniuk a lehetséges válaszokról szóló kutatásra és az azzal kapcsolatos oktatásra. Az alap költségvetésének nem csupán a helyreállítás költségeit, hanem még a katasztrófa bekövetkezte előtt az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésének az árát is fedeznie kellene, fogalmaztak a képviselők.
Az unió fordítson külön figyelmet peremrégióira
A Parlament szeretné elérni, hogy az unió fordítson külön figyelmet peremrégióira, a szigetekre és a fokozott vulkáni tevékenységnek vagy földrengéseknek kitett területeire, hiszen itt különösen nagy a természeti katasztrófák esélye. A képviselők szerint a regionális kiterjedésű katasztrófákra is nagyobb figyelmet kell szánni.
A Parlament azt is várja a Bizottságtól, hogy a támogatott országoknak nyújtson technikai és adminisztratív segítséget ahhoz, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a regionális természeti katasztrófák és jelentős népegészségügyi szükséghelyzetek hatásának csökkentésére.
Bővíteni kell az alap forrásait
Younous Omarjee (Franciaország, baloldal) szerint: „Az éghajlatváltozás nyomán várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő természeti katasztrófák. A súlyos gazdasági károkkal is járó emberi tragédiák láttán mindenképpen bővítenünk kell az alap forrásait, és fel kell gyorsítanunk az eljárást. Európa minden régiója érintett, különösen a szigetek, ahol a gazdasági fejlődés még mindig törékeny, de amelyek a leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak” – fogalmazott a jelentéstevő, a Regionális Fejlesztési Bizottság elnöke.
***
Az Európai Unió szolidaritási alapját a 2002-ben Közép-Európát sújtó áradások nyomán hozták létre abból a célból, hogy gyors pénzügyi segítséget biztosíthasson a tagállamoknak és a csatlakozásra váró országoknak nagy természeti katasztrófák esetén. Az alapból azóta csaknem 6,6 milliárd eurót fizettek ki kb. száz természeti katasztrófa után 23 tagállamban és egy csatlakozásra váró országban.
2020 márciusában a koronavírus-járványra válaszul az unió a kiemelkedő népegészségügyi veszélyhelyzetekre is kiterjesztette az alap felhasználhatóságát. (Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
Közös uniós társasági adórendszert szeretne az Európai Bizottság
A multinacionális cégek adóelkerülése ellen
Az Európai Bizottság bemutatta a terveit egy uniós szintű társasági adórendszer kialakítására. Ezzel harcolna a multinacionális cégek adóelkerülése ellen.
Az eddigi próbálkozások az adóreformra elbuktak néhány tagállam ellenállásán, most azonban az Egyesült Államok is változást sürget.
A válságkezeléshez szükség van a tisztességes adórendszerre
A mostaninál egységesebb társasági adórendszert szeretne az Európai Bizottság. Az elképzelés szerint ez jobban szolgálná a cégek és a gazdaság igényeit. Éves szinten több milliárd euró tűnik el az államkasszákból a különféle kiskapuk és az adóelkerülés miatt. A terv szerint egyes multicégeket köteleznének arra, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyi társasági adót fizetnek. Az unió szerint a válságkezeléshez szükség van a tisztességes adórendszerre.
„Két nagy hajtóerő van, az egyik az, hogy a válság után erős közös pénzügyi eszközökre van szükség. A másik pedig, hogy az adórendszerünket a múlt századi igényekhez igazították, akkor még nem volt digitalizáció és globalizáció se nagyon” – mondta az unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni.
Fel kell hagyni az egymás elleni adóversennyel!
Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok felhagynának az egymás elleni adóversennyel. Több ország kínál rendkívüli adókedvezményeket a multicégeknek, amelyek gyakran csak ezekben a tagállamokban adóznak a nyereségük után. Az adóelkerülés ellen küzdő civilek szerint az új terv segíthet a jelenség visszaszorításában.
„Egy, még kidolgozás alatt álló képlet alapján számítanák ki uniós szinten a cégek profitját. Ehhez figyelembe veszik majd az eladásokat, az alkalmazottak számát, ennek alapján osztanák szét a nyereséget a tagállamok között. Vagyis egy tisztességesebb rendszer jön létre a nyereség szétosztására. És ott kell majd adózni, ahol valóban van gazdasági tevékenység” – mondta az Oxfam aktivistája, Chiara Putaturo.
A Biden-kormányzat is változást szeretne
Korábban már több próbálkozás volt az unióban egy igazságosabb társasági adórendszer létrehozására. Ezek azonban rendre elbuktak Írország, Luxemburg és Hollandia ellenállásán. Most azonban az Egyesült Államok is változást szeretne, a Biden-kormányzat azt javasolta, hogy globálisan legalább 21 százalék legyen a társaságiadó-szint.
Szijjártó Péter ellenzi az adóharmonizációt
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter közben Párizsban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával folytatott tárgyalása után jelezte, ellenzi az adóharmonizációt. Ez a nemzetközi szervezet egy globális minimumadó bevezetésén dolgozik, Szijjártó szerint azonban ez adóemeléshez vezet, amit ő zsákutcának tart.
„Senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába”– mondta Szijjártó, aki szerint Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy az adókulcsok megállapítása nemzeti hatáskörben maradjon. A miniszter kiemelte, a magyar gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb eleme az, hogy Európában itt terheli a legalacsonyabb adó a munkát és a vállalkozásokat. (Forrás: Euronews)
