Több sebből vérzik a megyei klinikai kórház torzóban maradt épülete

Évekkel ezelőtt jó hírnek számított, és többször is beszámoltunk arról, hogy bővítik a Maros Megyei Klinikai Kórház központi épülettömbjét (amit a köznyelvben régi klinikaként emlegetnek a marosvásárhelyiek), és ahol urológiai, belgyógyászati, gasztroenterológiai, sebészeti, intenzív terápiai klinikák működnek. A bővítés új műtőket, az előadóterem befogadóképességének növelését és korszerű konyha építését foglalta magába. A minisztériumi alapokból a megyei tanácson keresztül finanszírozott munkálatokat állítólag a pénzügyi válság miatt kényszerültek abbahagyni, és azóta is torzóban maradt minden. 

A klinika oldalsó lépcsőházában nejlon helyettesíti a falat és az ablakokat, a lehangoló látvány mellett télidőben mínusz fokokban kell áthaladniuk a betegeknek a laboratóriumok és a képalkotó részleg felé. A belső udvar látványa sem különb, a víz láthatóan befolyik az alagsorba. Aki a gusztustalan hátsó feljáró helyett a főlépcsőt választaná, az elhanyagoltsággal találkozik a keretéből kiszakadó rossz minőségű termopán ablak és a szakadt lépcsőburkolat láttán. A klinikák egy részét állítólag saját költségükön tették rendbe az orvosok, ottjártunkkor az udvaron levő hátsó épületben a régi röntgengép helyén a mágnesesrezonancia-készülék számára készítettek elő egy helyiséget, távozáskor állapítottuk meg, hogy a kórház parkját az elhanyagoltság jellemzi. 

Nincs sokkal jobb állapotban az 1182 ágyas megyei klinikai kórház 14 épülete közül néhány másik sem, amelyek a városban szétszórtan találhatók. Kétségtelen, hogy fenntartásuk módfelett költséges, és nem kis feladatot jelent a megyei tanács és a kórházigazgatóság számára. Végleges közegészségügyi engedélye nincs a kórháznak, az ideiglenes engedély szerint 2020-ig kell eleget tegyenek valamennyi hatósági előírásnak. 

A kialakult helyzetről és a kilátásokról dr. Dan Ştefan Sâmpăleant, a megyei klinikai kórház menedzserét kérdeztem. 

– A kórházbővítési munkálatokat a finanszírozás hiánya miatt hagyták abba, és időközben lejárt az építkezési engedély érvényessége is. Jelenleg le kell zárni, és át kell venni az eddig elvégzett munkát. Következik egy felmérés arról, hogy az eredeti tervből mi valósult meg, majd be kell fejezni az építkezést, mivel szükségünk van az épületre. 

– Amikor a bővítési munkákról adtunk hírt, arról volt szó, hogy az urológiai klinika és a plasztikai sebészet új műtőt kap, az utóbbi pedig kórtermeket is. 

– Nem tudom, hogy az új műtők elkészülnek-e…

– Ezek szerint nem az eredeti tervek szerint fogják folytatni az építkezést?

– Számba kell vennünk a legújabb előírásokat, mivel sok változás történt az eltelt évek során. A nem sebészeti jellegű tevékenységek gyakorlására megszabott normáknak több mint valószínű, hogy eleget tesz majd az épület, a sebészet terén szigorúbbak a követelmények. 

– Ez azt jelenti, hogy az urológiai klinika nem kap új műtőt?

– A legfontosabb az, hogy a meglévő műtőblokkot felújítsuk, ahogy két évvel ezelőtt a sebészeten is megtettük.

– Ha minden zökkenőmentesen zajlik, mikorra fejeződhet be az építkezés?

– Két évnél korábban nem. Az idén elkészül a felmérés, amiből kiderül, hogy mit kell módosítani az eredeti terven, mennyit kell még beruházni. Úgy tudom, hogy problémák vannak a lefolyórendszerrel is. A megyei tanács költségvetésének függvényében nem tudom, miképpen fogják szakaszokra osztani a munkálatokat, a kórházigazgatóság ugyanis nem dönthet a megyei tanács költségvetéséről.

– Úgy láttam, hogy készítették a helyet egy MR-készülék számára…

– 2016 óta kértük a szaktárcától a mágnesesrezonancia-berendezést, amit az idén világbanki finanszírozással meg is vásároltak, kiosztották a kórházaknak, és hozzánk is megérkezett. A követelményeknek megfelelően alakítottuk át a helyiséget, majd a készülék beszerelése után következik az engedélyeztetés, ami bonyolult folyamat, de úgy gondolom, hogy szeptemberre működni fog.

– Januárban értesültünk arról, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank révén az egészségügyi minisztériumtól sugárterápiás készülékhez juthat a megyei klinikai kórházhoz tartozó onkológiai klinika, ha megépül a berendezés elhelyezéséhez szükséges bunker, amire a megyei tanács elkülönítette a pénzt. Mostanában azt hallani, hogy „elúszott” a projekt. 

– Meghirdettük a versenytárgyalást, amire elfogadható ajánlatot nem kaptunk. A licitet megismételjük, miután megegyeztünk a megyei tanács illetékeseivel, hogy megemelik a bunker építésére szánt összeget. Jó a kapcsolatunk az egészségügyi minisztériummal, és azt ígérték, hogy akkor fogják megvásárolni a készüléket, amikor az építkezés befejezéséhez közeledünk, ami reményeink szerint ebben az évben megvalósul. Az új épületben lesz a klinika sugárterápiás központja. 

– Panaszkodnak a betegek a megyei klinikai kórház egyéb épületeire is, többek között a pszichiátriai klinikára. 

– Mind az idén, mind a múlt évben, és azelőtt is utaltunk ki pénzt javításra, de a kórház összes épületét, amelyek közül némelyik több mint százéves, nehéz kifogástalan állapotban fenntartani, ezért sorra vesszük mindeniket. Az endokrinológiai klinikán jelenleg is dolgoznak. Az idén a minisztérium az intenzív terápiára szükséges készülékekkel és a koraszülöttosztályra szükséges ágyakkal támogatott 

A megyei kórház az épületek fenntartására és a berendezésekre a megyei tanácstól kiutalt pénzből gazdálkodhat, az orvosi szolgáltatásokra, az egészségügyi fogyóanyagokra és gyógyszerekre az egészségbiztosítási pénztártól kapott összegből, valamint a saját bevételekből. Ez utóbbi az egészségügyben történt fizetésemelésekkel nagymértékben csökkent. A városban szétszórt épületek felemésztik a pénz nagy részét.

– Végeztek-e számítást arról, hogy mekkora összeg szükséges a központi épületnél abbamaradt munkálatok befejezésére?

– Nem tudnám megmondani, az biztos, hogy ha a sebészeti részleget fejlesztjük, akkor sokkal többre. Maga az építkezés 70-80 százalékban elkészült, de a víz elárasztotta az alagsort, amit ugyancsak meg kell oldani. Az elmúlt években felújítottuk a központifűtés-rendszert, a vezetékeket. A földszinti, játóbeteg-rendelőnek kialakított részt korszerűsítettük, de egyes páciensek viszonyulását jelzi, hogy elloptak egy WC-tartályt.

– Járt-e a kórházban az oldalsó bejáraton?

– Nincs mit tennünk, az emberek is felelősek azért, hogy nem lehet megőrizni a tisztaságot. 2020-ig kaptunk határidőt, hogy mindent rendbe tegyünk.

– Az új konyhát befejezik-e?

– A terv szerint a fél alagsorban öltözők, élelmiszerraktár, fent a konyha lesz, és fölötte három szinten rendelők. A konyha fontos, mert jelenleg négy helyen főznek, és onnan szállítják ki az ételt a különböző klinikákra, ezt a tevékenységet szeretnénk egy helyre összpontosítani, a hatékonyabb ellenőrzés végett. A korszerű berendezés megvan, csak fel kellene szerelni, ha sikerül befejezni az épületet. 

– Igaz-e, hogy a tetőtérben kialakított intenzív terápiai klinikának a mai napig sincsen működési engedélye?

– Valóban nincs, ezért a kórtermek egy részét a második emeletre költöztettük, ahol korábban is voltak. Igyekszünk a vészhelyzeti felügyelőség kéréseinek eleget tenni, részükről a jóindulat nem hiányzik, támogatnak, tanácsot adnak, hogy minden rendben legyen. 

Optimista vagyok. Megértettük, hogy a megyei tanács számára első helyen a repülőtér állt, de az ígéretek szerint ezentúl az egészségügyre összpontosítanak. Vannak olyan klinikáink, amelyek egyediek a régióban, a személyzet jól képzett, a mi feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket az orvosi tevékenységhez – összegzett az igazgató. 

Megkérdeztük a megyei tanácsot is mind az építkezés befejezése, mind a bunker ügyében. 

Amint Lukács Katalin sajtótanácsos tájékoztatott, a megyei tanács és a megyei klinikai kórház létrehozott egy közös bizottságot, amelynek az a feladata, hogy lezárja a régi beruházást, mert amíg ez nem történik meg, addig a munkálatokat nem lehet újrakezdeni. A megyei kórház idei költségvetésében biztosítottak pénzt arra, hogy rendeljenek egy szakértői tanulmányt, amely megállapítja, hogy milyen munkákat kell elvégezni, és felbecsüli azok értékét. Ahogy ez elkészül, utána kell a költségvetés függvényében elkülöníteni a pénzt, és meghozni a döntést, hogy a rendelkezésre álló összeg elegendő-e a beruházás újrakezdéséhez.