2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Külföldre mennek egy jól fizető állás reményében, majd a beígért ezer-kétezer eurós havi bér helyett koldulásra, prostitúcióra kényszerítik őket, az ebből származó jövedelem pedig természetesen nem az ő markukat üti, sőt, ha nem „termelnek” eleget, eseténként verés meg éheztetés a jussuk. 


Külföldre mennek egy jól fizető állás reményében, majd a beígért ezer-kétezer eurós havi bér helyett koldulásra, prostitúcióra kényszerítik őket, az ebből származó jövedelem pedig természetesen nem az ő markukat üti, sőt, ha nem „termelnek” eleget, eseténként verés meg éheztetés a jussuk. Évente hétszáz-nyolcszáz romániai személy válik emberkereskedők áldozatává, és ez a hivatalos statisztika, tehát csupán a felderített esetekre vonatkozik. Maros és Hargita megye az áldozatok számát illetően a lista végén szerepel. A jelenségről Zaharia Cristina Gabriela rendőrbiztossal (fotó), az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség helyi koordinátorával beszélgettünk.
Az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség marosvásárhelyi regionális központja egyike azon 15-nek, amelyek országszerte működnek, és a hatáskörébe Maros és Hargita megye tartozik. – Valójában kapocs vagyunk az áldozatok, valamint a hatósági szervek és a nemkormányzati szervezetek között, akik támogatást nyújtanak az emberkereskedelem áldozatainak. Több téren zajlik a tevékenységünk, egyrészt hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, azaz tájékoztató kampányokat szervezünk, közösségekbe megyünk ki, és a veszélyeztetett rétegeknek is próbáljuk elmagyarázni, hogy melyek azok a csapdahelyzetek, amelyekbe ha belesétálnak, akkor emberkereskedők áldozataivá válhatnak. Másrészt támaszt nyújtunk az áldozatoknak. Miután a hatóságok azonosítják őket, jelzik nekünk, és próbálunk segíteni abban, hogy túllépjenek a lelki traumán, amit ez a helyzet okoz. Nagyon nehéz, hiszen olyan személyekről van szó, akik hosszú ideig testi bántalmazásoknak, lelki megrázkódtatásoknak vannak kitéve, sok esetben önmagukat hibáztatják azért, amiért ebbe a helyzetbe kerültek, és nehezen fogadják el a segítséget. Pszichológiai és orvosi ellátást biztosítunk számukra, és az áldozat beleegyezésével közösen kidolgozunk egy, a társadalomba való visszailleszkedést segítő tervet. 
– Kik válnak leggyakrabban az emberkereskedők áldozataivá?
– Az áldozatok zöme nő, illetve 25 év alatti fiatal, valamint hányatott sorsú, sok esetben egyszülős családokból származó gyerekek, akik olyan közegben élnek, ahol mindennapi a családi agresszió, az alkohol-, illetve drogfogyasztás. 
A statisztika alapján általában alacsony végzettségűek esnek áldozatul az emberkereskedőknek, a legtöbb esetben alig nyolcosztályos végzettséggel rendelkeznek. Valószínű, ez is hozzájárul, hogy nem képesek felmérni a veszélyeket, és könnyen elfogadják a kecsegtető ajánlatokat, sok esetben ismeretlen, vagy akár ismerősök részéről. Minden alkalommal elmagyarázzuk, hogy az, hogy egy ismerős személy részéről érkezik a csodásan hangzó állásajánlat, nem jelent semmiféle garanciát. Az áldozatok sok esetben arról számoltak be, hogy ismerősök ajánlották nekik a munkát, amely nyomán az emberkereskedelem áldozataivá váltak. Sajnos nehéz biztos megélhetést jelentő munkahelyet találni, ezért ha kimondják az ezer eurót, már látják is elköltve az adott összeget, viszont nagy felkiáltójel kellene legyen, ha olyan munkáért ígérnek sok pénzt, amire az illetőnek nincs is képesítése, illetve feketén, mindenféle hivatalos szerződés nélkül foglalkoztatnák őket. Sajnos sokan beadják a derekukat, elindulnak a célország felé, csupán ígéretek alapján, arról álmodozva, hogy amit itthon nem sikerült megvalósítani, az majd idegenben sikerül. Ezek általában álajánlatok, és a határátlépés után elveszik tőlük a személyazonossági iratokat, illetve azokat az eszközöket, telefont, tablettet, amelyekkel kommunikálni lehetne a hozzátartozókkal, vagy segítséget lehetne kérni. Ezután általában megváltozik a célállomás, és a jól fizetett állás, beígért kényelmes szálláshely helyett azzal szembesül a munkavállaló, hogy bezárják egy lakásba – amely esetenként bordélyházként működik –, és olyan dolgokra kötelezik, amiből az őt kihasználónak bevétele származik. Itt kezdődik a kálvária, hiszen minden emberi jogát elveszíti az illető, a kizsákmányoló kezében van, nem számít, ki az, hány éves, mivel foglalkozott azelőtt, hanem kizárólag az, hogy mennyi pénzt hoz. 
– A statisztikák alapján évente hány romániai személy válik áldozattá? 
– Tavaly országszerte 756-ot tartottak nyilván, 2015-ben 880-at, 2014-ben 757-öt. A kizsákmányolás során munkára, koldulásra vagy szexuális szolgáltatások nyújtására késztetik áldozataikat az emberkereskedők. Sajnos a tavalyi statisztika alapján a szexuális kizsákmányolás az első helyen áll, és Anglia, Németország, Hollandia voltak a főbb célországok. 
Örülünk, hogy tavaly Maros és Hargita megye, amelyek a hatáskörünkbe tartoznak, a lista végén szerepeltek az áldozatok számát illetően, tehát úgy tűnik, hogy a rendszeres tájékoztató akcióinknak van eredménye. A legtöbb áldozat Dolj, Galac, Bákó, Argeş megyéből származik. 
Volt például néhány idős, vidéken élő ember, akiket Németországba, mezőgazdasági munkára toboroztak. Miután megérkeztek a célállomásra, nem kellett a mezőgazdaságban dolgozniuk, hanem koldulásra kényszerítették őket, forgalmas útkereszteződésekben, a hideg földön kellett kéregetniük, a szálláshelyen embertelen körülmények között tartották fogva, esténként megverték őket, és élelmet sem kaptak, ha a kereskedő nem volt elégedett az aznap összegyűjtött pénzzel.
Általában a férfiakat és a gyerekeket munkára fogják vagy koldulásra kényszerítik, a nőket pedig prostitúcióra. Sok esetben éveket töltenek rabságban, és ahogy telik az idő, egyre inkább egy használati tárggyá válnak a kizsákmányoló kezében, elvesztik az önbizalmukat, megszűnik körülöttük minden. Nagyon nehéz kiszabadulni, hiszen elveszik a telefonjaikat, amivel segítséget kérhetnének, folyamatosan őrzik, figyelik őket, viszik és hozzák a munkavégzés helyszínére, nincs lehetőségük senkivel felvenni a kapcsolatot vagy megszökni. Sok esetben évek múlva, kizárólag a rendőrség beavatkozásával tudnak megszabadulni ebből a pokolból. Általában a hozzátartozók, miután huzamosabb ideig nem sikerül kapcsolatba lépniük az illetővel, bejelentik az eltűnését, hogy elment dolgozni külföldre, de nem ad magáról életjelt. Elkezdődik a felderítés, a hatóságok felveszik a kapcsolatot az adott ország hatóságaival, a rendőrség felkutatja a helyszínt, ahol fogva tartják az áldozatot, majd hazajuttatják őket. Itthon felveszik velünk a kapcsolatot, és elkezdődik a családba, társadalomba való visszailleszkedés folyamata. 
Viszont ha nem tesznek bűnügyi feljelentést, nem lehet eljárni az emberkereskedők ellen, hogy megkapják a méltó büntetésüket, és sajnos egyesek annyira félnek, hogy nem mernek feljelentést tenni. Voltak áldozatok, akik első lépésben nem kívántak együttműködni sem velünk, sem pedig a rendőrséggel, de egy idő elteltével önszántukból kerestek meg, és segítséget kértek. Jelezték, hogy nem tudnak visszatérni a normális életvitelbe, nem alszanak éjjel, rémálmaik vannak.
– Említette, hogy gyerekek is vannak az áldozatok között. Viszont ahhoz, hogy külföldre vigyenek egy gyereket, szülői beleegyezés szükséges…
– A gyerekek életkorukból adódóan naivak, nem képesek felmérni a veszélyhelyzeteket, ezért könnyen elcsábíthatják őket az emberkereskedők. A gyerekek a szülők elfoglaltsága miatt sokat vannak egyedül, különféle körökben forognak, ahol esetleg megfordulnak az emberkereskedők, sok esetben tudják, hogy nehéz sorsú családból származik az adott gyerek, ezért könnyebb olyan ajánlattal előrukkolni, amiről tudják, hogy arra vágyik a kiskorú. Előfordul, hogy a szülő beleegyezését adja, hogy a gyereket kivigyék az országból, mert olyan ajánlattal áll elő, tegyük fel egy rokon, hogy elviszi külföldre kirándulni, amire esetleg a szülőknek nincsen anyagi lehetőségük. A gyerekeket általában koldulásra vagy munkára kényszerítik. Egy táblácskát helyeznek a nyakukba, amelyen segítséget kérnek, vagy megtanítanak nekik pár szót az adott ország nyelvén, hogy pénzt kérjenek. Előfordult, hogy ha a kizsákmányoló nem volt megelégedve a szerzett összeggel, megverték a gyereket, mivel nem tudta eléggé sajnáltatni magát. 
– Mire figyeljenek oda azok, akik külföldön szeretnének munkát vállalni, hogy ne sétáljanak bele az emberkereskedők csapdájába?
– Sajnos sokan gondolják azt, hogy mindez velük nem történhet meg, és az áldozatok utólag döbbennek rá, hogy voltak jelek, amelyek első látásra jelentéktelennek tűntek. Egy rossz döntés viszont az egész életünkre kihat. Ha úgy hozunk döntést, hogy előzőleg alaposan tájékozódunk, sok veszélytől megvédhetjük magunkat. 
Azt ajánljuk, hogy az állásajánlatokat a területi munkafelügyelőség honlapjáról szerezzék meg, hiszen ott olyan cégek kínálata szerepel, amelyek engedéllyel rendelkeznek külföldi, illetve hazai állások közvetítésére. Az újságokban hirdetett ajánlatok, vagy ha valaki – legyen az akár egy ismerős –, figyelmünkbe ajánl egy nagyon jól fizető állást, veszélyeket rejthet. Ha kapunk egy ajánlatot, a saját biztonságunk érdekében legalább ellenőrizzük, hogy az adott cég valóban létezik-e, és hogy engedélyezett-e. A munkaügyi felügyelőségen van egy jegyzék az engedélyezett munkaközvetítő cégekről. Ha az adott cég nem szerepel ezen, az már egy óriási kérdőjel, és nem ajánlott komolyan venni az ígéreteiket. Továbbá az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség által üzemeltetett 0800-800-678 zöldvonalon információt lehet kérni a cégekről, amelyek kapcsán kételyek merülnek fel, illetve azokról a csapdákról, amiket rejthet egy kecsegtető állásajánlat, innen az emberkereskedelem áldozatai is kérhetnek segítséget. A hívást ahhoz a regionális központhoz irányítják, ahol az illető lakhelye van. Ugyanakkor vissza kell utasítani azokat az ajánlatokat, amelyek feketemunkát feltételeznek, nem szabad felülni olyan ígéreteknek, hogy majd a munkaadó mindenről gondoskodik, állja az utazási költségeket, a szállást. Senki sem tesz semmit úgy, hogy ne várna el valamit cserében. Általában, miután megérkeznek a célországba, a munkáltató kijelenti, hogy az első fizetésből mindezeket a költségeket behajtja, és onnan kezdődik a kizsákmányolás. Továbbá, miután megbizonyosodtunk, hogy az adott céggel minden rendben van, nem indulunk el anélkül, hogy munkaszerződést kötöttünk volna. Enélkül nincs amit keressünk egy idegen országban. És nagyon figyeljünk a munkaszerződésben a kisbetűs részre, mivel olyan megfogalmazások is lehetnek benne, mint pl. „más tevékenységek” a munkaadó kérésére. 
Mindemellett, ha már úton vagyunk a célország felé, és utazás közben veszélyre utaló jeleket észlelünk, például elveszik az iratainkat, akkor az első személytől, aki az utunkba kerül, azonnal kérjünk segítséget. Ezért tanácsos legalább néhány alapszót elsajátítani az adott ország nyelvén vagy egy nemzetközileg elismert nyelven, pl. angolul, illetve jó előzetesen tájékozódni a konzulátusok pontos címéről. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató