Tízpercben csak cigánykerekezve

Le sem tagadhatnák, hogy testvérek: egyformán szőkék, kedvesek, mindketten a Dr. Bernády György Általános Iskolába járnak, és hobbijuk, a ritmikus tánc is közös. Csak a mosolyuk más. A 12 és fél éves Zsófié álmodozóbb, négy évvel fiatalabb húgáé, Nórié huncutabb, néha csak egy villanás. A Together Dance csapatához tartozó lányokkal arról beszélgettünk, hogyan alakítja, színesíti mindennapjaikat a tánc. Közben persze különféle versenyekről és a barátságról is szó esett.

– Először engem írattak be anyuék a Together Dance-hez – kezdte közös történetüket Zsófi. – Három évvel ezelőtt léptem be a csapatba. A barátnőim is jártak, részben ezért mentem, másrészt vonzott maga a tánc. Az elején kicsit nehéz volt beilleszkednem, de aztán egyre jobban kezdtem érezni a ritmust, így a lépések elsajátítása is könnyebb lett. Közben új barátnőket is szereztem, román lányok is vannak közöttük.

– A táncórák után rendszerint a szüleink mentek a tesóm után, és olyankor engem is vittek magukkal – vette át a szót Nóri. – Gyakran elkaptam az óra végét, és amit láttam, azt otthon én is megpróbáltam. Könnyen ment a híd, a spárga, a cigánykerék. Anyuéknak leesett az álla, amikor meglátták. Akkor határozták el, hogy engem is beíratnak a Together Dancehez. Mindez a tavalyelőtt történt. Akkor én voltam a legkisebb a csoportban, de ettől függetlenül nagyon élveztem mindent. Az iskolai szünetekben is csak a tanultakat gyakoroltam, a tízpercekben kizárólag cigánykerekezve közlekedtem a padsorok között. Ijedezett is eleget emiatt a tanító nénim.

A vékony, törékenynek látszó kislányról hamarosan kiderült, hogy rendkívül hajlékony és kiváló a ritmusérzéke. Míg az első hónapokban egy csoportba jártak a nővérével, tavaly szeptembertől egy öttagú csoportba helyezték át Nórit, és eddig nagyon szép eredményeket értek el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nóri és Zsófi nem dolgoznak továbbra együtt is.

– Volt egy verseny, amelyre három hét alatt kellett felkészülnie Nórinak. Én állítottam össze a koreográfiáját – újságolta büszkén a nagyobbik lány. 

– Neked melyik volt az első megmérettetésed? – kérdeztem tőle.

– Három évvel ezelőtt Kolozsváron hobbimazsorett kategóriában léptünk fel a csapattal. Nagyon szép koreográfiánk volt, a pomponokat egyetlen, mozgó kígyóvá változtattuk, majd különböző mértani alakzatokat is bemutattunk. Ezt követően Besztercén szerepeltünk egy országos mazsorettbajnokságon, ott bronzérmet szereztünk. Káprázatos volt élőben megtapasztalni a cheerlading sportot. Az ősszel Bukarestben a Stele Aurii (sz. m.: Aranycsillagok) fesztiválon külön kategóriákban indultunk Nórival, és mindkettőnk csapata első lett. 

– Én legelső szólómmal második helyezést értem el – szólalt meg újra a kishúg, aztán elmosolyodott: – Egy kicsit bántott a dolog, mert úgy indultam neki, hogy első leszek. 

– Van-e kedvenc táncelemetek, koreográfiátok? – kérdeztem a lányokat.

– Nagyon kedvelem az olyan összeállítást, amelyben a hangsúly a ritmikus torna elemein van. Ugyanakkor a művészi kifejezést is fontosnak érzem – mondta elgondolkozva a kisebbik táncos. A következő percekben nővérével felváltva újságolták, hogy izgalmas hétvége elé néznek, egy újabb, ezúttal a klubjuk által rendezett versenyen bizonyíthatják tehetségüket.

– A mi csapatunk egy Michael Jackson-számra mutat be egy tematikus táncot, amely a Föld megmentéséről szól, illetve egy cigánytáncunk is lesz autentikus népviseletben. A tematikus tánccal nyertük az aranyérmet az őszi bukaresti versenyen, a cigánytáncnak ez lesz a premierje – tudtuk meg Zsófitól. Húga két csoport- és egy szólótánccal lép zsűri elé. (Lapunk megjelenése előtt lezajlott a verseny.) 

– A csoporttáncnál fontos az összhang, az a lényeg, hogy végig figyelni tudjunk egymásra – magyarázta Nóri. – Ami a szólót illeti, igyekszem minél több akrobatikus elemet belevinni. Az egyéni produkciónál talán az a legfontosabb, hogy ha kifelejtek egy elemet, ne álljak meg, hanem úgy folytassam a táncot, mintha mi sem történt volna. 

Beszélgetésünk végén azt is megtudtuk, hogy külföldi versenyen még nem vettek részt, a Together Dance legjobb táncosai viszont már számos országban, Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban megmutatkoztak, az egyik lány pedig egy kanadai világversenyre is eljutott. Zsófi egyébként hobbiként éli meg a ritmikus táncot, alakformáló és közösségépítő szerepének is tudatában van. Nóri úgy érzi, nála ez akár hivatássá is válhat. Másik nagy álma, hogy állatorvos legyen.