Érthetetlen, hogy a hétfői, nyilvánosnak meghirdetett rendkívüli megyei közgyűlést miért kellett zártnak nyilvánítani. A repülőtér ügyeit a tanács korábbi ülésein, az Agenda 2009 nevű pszeudovállalkozói tömörülés sajtótájékoztatóin agyonvitatták, sok újat erről nem lehetett mondani.
Érthetetlen, hogy a hétfői, nyilvánosnak meghirdetett rendkívüli megyei közgyűlést miért kellett zártnak nyilvánítani. A repülőtér ügyeit a tanács korábbi ülésein, az Agenda 2009 nevű pszeudovállalkozói tömörülés sajtótájékoztatóin agyonvitatták, sok újat erről nem lehetett mondani. Udvariatlan és fölösleges gesztus volt két órát „előszobáztatni” a sajtó képviselőit, miközben a folyosón velük purpárlézó repülőtéri vezetés lassan-lassan „áldozattá” avanzsált.
Annál inkább értelmetlen volt a titkolózósdi, mivel a repülőtér költségvetésének vitáján, az ülés második, nyilvánosság előtt zajló felében úgyis sok minden kiderült: a röptér kevesebb pénzt kap, mint tavaly, a megyei tanács nem hajlandó finanszírozni a megnövelt béreket, a tanács gazdasági ügyekre rábólintó pénzügyi szakbizottsága a krónikus „lógók” miatt gyakran döntésképtelen (vajon hány képviselőtől vonták meg a működési szabályzat értelmében a tanácsosi pótlékot?), a repülőtér igazgatójának fizetése állítólag csillagászati nagyságrendű, a repülőtéri takarítónő fizetése nagyobb, mint a megyei tanács felsőfokú végzettségű, 5 éves régiséggel rendelkező közalkalmazottjáé, a közeljövőben új, menedzserekből álló igazgatótanácsot neveznek ki, a közgyűlési képviselők nem tudnak érdemben dönteni, mert utolsó percben kapják meg a tanácsi dokumentumokat (a tanács működési szabályzata értelmében legkevesebb 3 illetve 5 nappal a – rendkívüli vagy soros – tanácsülés előtt a tervezetnek el kell jutnia a képviselőkhöz – ennek be nem tartásáért soha senkit nem vontak felelősségre) stb.
Visszatérve a repülőtérre, ha törvény írja elő a közérdekű és kereskedelmi tevékenység különválasztását, akkor nem vitás, ezt kell tenni. A bérek korlátozása, az igazgatótanács kinevezése is szabályzók alapján történik, és a megyei tanács sem támogathatja erején és törvényen felül a menedzsmentet. Ha olyannyira nem teljesített a repülőtér igazgatója, Ştefan Runcan, akkor ebben buzgó partnere volt a tanács is, amely évről évre megszavazta számára a költségvetés-kiegészítést, létszámnövelést, beruházásokat. A kérdés az, hogy megfelelően átgondolták-e a továbbiakban a repülőtér működtetését, vagy amiatt vált belőle ügy, mert egy tanácsos esetleg személyes indíttatásból azt kreált belőle? Burkolt fenyegetés hangzott el a röptéri igazgatótól: intézkednek! Nem tudni, mire gondolt: elbocsátásokra, repülőtéri illetéknövelésre? Utóbbinak nem örülnek majd a légitársaságok, utasok. Egy biztos: Runcannak bevételnövekedést kell produkálnia, de nem olyan módszerekkel, amelyek az utaslétszámot csökkentik és elűzik a légitársaságokat.
