A tiszta környezetet mindenki igényli

Sürget az idő, valamivel több mint 10 hónap áll rendelkezésre, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rendszer minden pillére üzemképes legyen Maros megyében. Az utolsó határidőt 2018. december 31-re tolták ki. A jelenlegi helyzetet Tóth Andrea, az Ecolect Maros Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója vázolta fel, kérdéseinkre válaszolva. 

 

50 milliós beruházás 

– Az Ecolect Maros Közösségi Fejlesztési Társulás 2008-ban jött létre a Maros megyei önkormányzatok és a megyei tanács társulásával. Az egyesület az integrált hulladékgazdálkodási projekt menedzselésére jött létre. A pályázó intézmény a megyei önkormányzat volt, de feltétel volt a közösségi fejlesztési társulás létrehozása, hogy a későbbiekben az integrált rendszereket felvigyázzák, monitorozzák és kézben tartsák a rendszert. 

– Jó lenne, ha felelevenítenénk, miből áll, hogyan működik a rendszer. Milyen komponensei vannak, mivel foglalkozik?

– Egy egész megyét átfogó hulladékgazdálkodási tervről van szó.

Romániának muszáj volt eleget tennie a csatlakozási feltételeknek, azt követően pedig ráébredt, hogy be kell állnia a sorba, s eleget kell tennie a környezetvédelmi feltételeknek. Egyre szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, s olyan beruházásokat igényelnek, amelyeket „kisebb” szinten, azaz egy-két önkormányzat társulásával képtelenség finanszírozni. Ennek érdekében – hiszen Maros megyében sem volt ökológiai hulladéktároló, ahová a szemetet környezetbarát módon el lehessen vinni és elhelyezni – a megyei önkormányzat az uniós finanszírozásra pályázott. Ezt meg is nyerte, több mint 50 millió eurós beruházás történt Maros megyében. Ennek első komponense a kerelőszentpáli hulladéktároló vagy lerakó. A 36 hektáros területen van az ökológiai lerakó, valamint a mechanikai-biológiai kezelőállomás. Ez a hulladékgazdálkodási rendszer második komponense. A pályázatból a lerakónak az első cellája épült meg. Ennek az élettartamát öt évre tervezték, tárolási kapacitása 1.250.000 köbméter. Megközelítőleg 8 hektáros területen fekszik. Ennek a hulladéktárolónak az a sajátossága, hogy zárt, olyan, mint egy edény, alja van, amiből nem folyik ki a szennylé. Amikor ez a zárt tároló megtelik szeméttel, akkor befedjük, füvesítjük, s a terület a természetes környezet része lesz. 

 

Felszámolják Marosvásárhely illegális szemétlerakóját 

– Mikortól üzemel a kerelőszentpáli lerakó? 

– A lerakó 2017. február 6-án indult be, azóta fogadja Maros megye szemetét. A szerződésben az előirányzott szemétmennyiséget körülbelül 188 ezer tonnára saccolták évente. December végéig 162 ezer tonna szemetet szállítottak a kerelőszentpáli lerakóba. Ebben a mennyiségben van egy rész, ami nem szerepelt az eredeti számításokban. A Marosvásárhely határában – a Promenada Mall mögött – illegálisan elhelyezett óriási mennyiségű szemétről van szó, ami az utóbbi években került oda. Ennek a felszámolása most van folyamatban, eddig körülbelül 80 ezer tonnát szállítottak Kerelőszentpálra. Az egész területet megtisztítják. 

– Hogyan képződött ez a nagyon sok kellemetlenséget okozó – szagot, szennylevet árasztó, borzasztó látványú – szeméttelep? 

– Országos szinten áldatlan állapot alakult ki. Amikor eldöntötték, hogy a régi hulladéklerakókat bezárják, még nem találták ki, mi történik az átmeneti időszakban. A rendelkezés szerint 2009 júliusában be kellett volna zárni a régi lerakókat, csakhogy nem számoltak azzal a hosszú átmeneti időszakkal, amíg működésbe lépnek az újak. Ennek következtében arra ébredtünk Maros megyében, hogy egyetlen ökológiai szeméttároló működik, mégpedig Segesváron, s az is nagyon kis kapacitással. Képtelen volt fogadni az egész megye szemetét, és akkor átmeneti megoldáshoz folyamodtak, ahhoz, hogy tranzit jelleggel leteszik a szemetet egy, a Salubriserv által adminisztrált területre, amit aztán elszállítanak. Sajnos, a tranzit jelleg hosszas időszakot jelentett nálunk – és máshol is – , így halmozódott a szemét. És nemcsak Marosvásárhely szemete került oda, hanem más településeké is.

Arról volt szó, hogy egy szemétcsomagoló állomást hoznak létre, ahová eljuttatják a szemetet, becsomagolják, optimizálják a mennyiséget, és viszik tovább. Ez nem így történt, hanem folyamatosan hordták a szemetet, amíg óriási mennyiség fel nem halmozódott. Most ennek az eltakarítása folyik, a felénél tartanak. Ahogy beállt a tél, s jött a csapadékos időszak, le kellett lassítani az elszállítását. Ezt a munkát a Salubriserv végzi.

– Visszatérve a megyei integrált hulladékgazdálkodáshoz, el kell mondani, hogy a rendszer négykomponensű. A kerelőszentpáli lerakó – az első komponens – működőképes. Melyek a többiek? 

– A kerelőszentpáli lerakó mellett található a mechanikai-biológiai kezelőállomás, ez a második komponens. Itt kellene elvégezni a hulladék lerakás előtti kezelését, aminek az a célja, hogy csökkentsék a szerves hulladékot, s a környezetre káros gázok kibocsátását. Gyakorlatilag két része van a kezelőállomásnak: egy mechanikai, ahol megőrölik a háztartási szemetet, a nagyobb szemétdarabok egyenesen mennek a lerakóba, mivel ezek nem bomlandók, a kisebbeket pedig komposztálják. Ez 12 hét, ami alatt a hulladéknak csökken a szervesanyag-tartalma, térfogata és a gázkibocsátása. Ezt már takaró-rétegként lehet használni. 

– Milyen hulladék kerül a lerakóba?

– Vegyes háztartási és kommunális szemét kerül ide. 

– Ebben műanyag is található? 

– Sajnos, igen, hiszen a vegyes háztartási és kommunális hulladék jó részben csomagolóanyagokat tartalmaz, mert nem gyűjtjük százszázalékban szelektíven a hulladékot, ami ideális lenne. 

A közeljövőben, 2020-ig a háztartási hulladékban található csomagolóanyagok legkevesebb 50 százalékát kell újrahasznosítani. Ez azt jelenti, hogy a lerakásra kerülő hulladék egyre kevesebb kell legyen. Egyre több újrahasznosítható anyagot kell kivonni a vegyes hulladékból. Ezért a lerakó élettartama valószínűleg megnő, nem öt, hanem 8-10 év alatt fog feltelni. 

 

Újabb kiírás a mechanikai-biológiai kezelőállomás üzemeltetésére

– Az integrált hulladékgazdálkodás második komponensére, a mechanikai-biológiai kezelő működtetésére nem jelentkezett üzemeltető. Most másodszor történik meg a kiírás. 

– A Maros Megyei Tanács másodszor hirdette meg, hogy üzemeltetőt keres. Első alkalommal érdeklődő volt, de ajánlatot senki sem tett. Az új kiírás hamarosan felkerül a hirdetőfelületre (SEAP), a feladatfüzetbe bekerültek a lerakó teljes beindításáig tartó átmeneti időszakra vonatkozó intézkedések is. Az integrált rendszer akkor számít teljesen működőképesnek, ha nem csak az infrastruktúra-elemek működtetését ítélték oda, hanem a hulladékgyűjtést és -szállítást is.

– Mi történik a harmadik komponensnél Székelykakasdon?

– Székelykakasdra fog jutni a megye szelektíven gyűjtött hulladékának jó része. Három állomás van itt, az átrakó-, a válogató- és a komposztálóállomás, aminek évi 10 ezer tonna a kapacitása. Ide kerülnek a szerves hulladékok. Ez rövidesen beindul, a megyei tanács jóváhagyta a licit dokumentációját, a közeljövőben közzéteszik az elektronikus közbeszerzési rendszeren (SEAP).

– Melyik a negyedik komponens? 

– Ez a szemét megyei szintű összegyűjtése. Az Ecolect lesz a szerződő fél az önkormányzatok megbízásából. A megyét hét régióra osztották. Ezt úgy tették meg, hogy figyelembe vették a hulladékkezelő állomások elhelyezkedését és a földrajzi távolságokat. A megyében létesítettek néhány éve átrakóállomásokat, amelyeket PHARE-támogatásból építettek az önkormányzatok. Ilyen van Mezőrücsön, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Ákosfalván és Balavásáron. Az utóbbi nem működik. Ezek az állomások beépülnek a rendszerbe, és kiszolgálják ezeket a régiókat.

 – A hét régióban hét külön szolgáltatóval kötnek szerződést? 

– Hét csomagot hirdetünk meg, az is megtörténhet, hogy két vagy három régióra ugyanaz a szolgáltató adja le az ajánlatát, és nyeri meg a licitet. Reményeink szerint két hónap múlva kerülünk oda, hogy meg tudjuk hirdetni a közbeszerzési eljárást. Mindenképpen felkészült cégek jelentkezését várjuk, amelyek el tudják látni ezt a feladatot, s amelyek a legjobb szolgáltatást nyújtják. Az Ecolect egyesület feladata, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rendszert monitorozza és felügyelje a minőségi szolgáltatás biztosítását. 

Ehhez nem csak a megyei hatóságok összefogására, hanem a lakosság aktív hozzájárulására is szükség lesz, ami azt jelenti, hogy folyamatosan figyelnie kell a környezetére, hogy a szemetet nem szórja szét a természetben, a lakása környékén, hanem a megfelelő tárolóeszközökbe juttatja.